2010. május 11., kedd

Gena Showalter - Heart of the Dragon - Atlantisz


- Mit mond a sárkány egy fényes páncélú lovag láttán?
- Na ne, már megint konzervkaja...
A hétvégén rám köszöntött az idei első olvasói válságom. Kb nyolc könyvet kezdtem el, és tettem félre egy fejezetet sem befejezve, hogy 'uhm, most nagyon nem'. Már kezdtem kétségbe esni, hogy hétfőn könyv nélkül vágok neki a napnak - ami nálam felér egy merénylettel - amikor beugrott, hogy Gena Showalter Atlantisz sorozatát már régóta pakolgatom. Ugyan terveztem, tervezgettem, hogy végre egyben elolvasom az egészet, de mindig tolódott, mondván hamarosan kiadja az Ulpius, a novella nincs is meg nekem (most már van, mert ideért az Into The Dark, de erről majd később írok, mert nagyon jó :D), de most úgy döntöttem, itt az idő.
Rákerestem a kiadó honlapján, hogy tényleg jól emlékszem-e a magyar címre, hogy szimplán Atlantisz, és hirtelen elkezdett ugrálni a szemem az idegtől. A közreadott fülszöveg enyhén szólva is... khm... féligazságoktól hemzsegő. De! Mi van, ha én emlékszem rosszul, gondoltam, és nekiugrottam a lapoknak. Hát, nem nálam volt a gubanc. Az angol kedvcsináló kb így hangzik:
"Lépj be a sárkányok, démonok és nimfák földjére...
Lépj be a sötét csábítások és hatalmas varázslatok világába...
Lépj be Atlantiszra...
Grace Carlyle sosem gondolta volna, hogy eltűnt bátyja után kutatva felfedez egy titkos világot, amelyet mitológiai szörnyek népesítenek be; vagy hogy szemben találja magát egy olyan kardforgatóval, akinek a külseje megszégyeníti a halandó férfiakat.
De így esett. Darius en Kragin, egyike azon alakváltó harcosoknak, akik Atlantisz kapuit őrzik, s megölnek minden utazót, aki csak átlép a határon.
Grace élete most az ő kezében van, és Dariusnak döntenie kell a több évszázada tett esküje és a nő között, aki átcsusszanva védelmi vonalán elrabolta Atlantisz legádázabb sárkányának szívét."
Szó sincs arról, hogy csak úgy felajánlja, hogy segít a báty megmentésében, de ami a legelképesztőbb, az a hatalmas sereg toborzása, mert arról aztán szó nincsen. :/

A történetről saját szavaimmal, némi SPOILER-rel tűzdelve:

Showlaternél Atlantisz nem egy előre haladott technikával, tudással bíró embercsoport lakhelye, hanem isteni teremtményeké... a rémálmok szörnyeié. Itt rejtették el a világ elől a tévedéseiket a Titánok. Mindenkit csábító nimfák, félig ember félig állat teremtmények, démonok, vámpírok, alakváltók lakhelye, akiknek nem mindig sikerül békében élniük egymás mellett. Egykor egy nagy sárkány harcost nejével együtt elraboltak a vérszívók, a nőt megerőszakolták és kivéreztették férje szeme láttára. S amikor a sárkányok egy szélsőséges csoportja megtorlásként ugyan ezt tette a vámpírfejedelem nejével, a háború fellángolt. A véres harcokat ugyan az alakváltók nyerték, de a helyzet robbanásra kész lőporos hordóra hasonlít... a vámpírok bármikor visszavághatnak.
A letűnt korok és birodalmak után kutató Alex Carlyle a brazil őserdőből érdekes csomagot küld haza húgának. Egy naplót, amiben elképesztő dolgokról számol be, és egy, két sárkányformából álló medállal díszített láncot. Grace, aki mindig izgalomra vágyott, utána utazik. Nem lelve a testvérét a szállásán, kísérőket fogad, és maga indul a vadonba megkeresni a férfit. Ám, a kísérők kifosztják, majd magára hagyják a nőt, aki bolyongása közben egy forrásra bukkan. A nyakában lévő medál felizzik, és szinte sugallja, hogy lépjen be a vízfüggöny mögötti barlangba. Beljebb érve a sűrű fehér köd beszippantja Grace-t... s némi sikoltozós zuhanás érzet után egy másik barlangban találja magát, farkasszemet nézve a legszexisebb küllemű férfival, akit csak valaha látott. Csak éppen az egy kardot szegez a torkának.
Atlantisz bejáratát két kiválasztott sárkány alakváltó harcos védelmezi. Floridából Javar barlangjába, míg az amazonasz esőerdőjéből Dariuséba tévedhetnek át a kincsvadászok. Az őrzők az Atlantiszt védelmező köddel összekapcsolódva érzékelik a hívatlan látogatókat, és hogy megakadályozhassák a sziget lakóinak lemészárlását, válogatás nélkül rögtön kardélre hánynak minden betolakodót. Darius immár 300 éve teljesíti a rábízott feladatot, hogy ne ismétlődhessen meg az a borzalom, amely elvette tőle a családját. Életét a harcnak, a védelmezésnek szentelte, teljesen a ködre koncentrálva. Olyannyira, hogy mindennapi érzékei eltompultak, nem érez igazán ízeket, szagokat, nem lát már színeket. S ekkor egy vibrálóan vörös hajzuhatagú, zöld szemű, kerekded (végre nem egy karcsú szirén) nő lép át a szigetet védelmező homályon. S mintha nem lenne elég sokkoló, hogy a halandó mellett visszatérnek érzékei, meglátja nyakában mentora, a másik őrző személyes medálját. Ám hiába az egymás nyelvének megértését segítő igézet (piros pont, hogy nem alapból mindenki angolul beszél mindenhol), kérdéseire nem kap választ, ezért lakrészébe zárja a nőt, míg kieszeli, hogyan szerezhetné meg azokat az információkat tőle, amelyek otthona védelmét szolgálhatják.
De Grace rafinált, és megszökök vissza a fenti világba. Javar felől aggasztó hírek érkeznek, vámpírok és felfegyverkezett emberek szállták meg a palotáját. Darius elhatározza, hogy kockáztatva önön legyengülését, követi a nőt. Grace információkat szolgáltat az emberi világról, a fegyverekről, Darius pedig segít megkeresni Alexet. A közös ellenség utáni nyomozás közben természetesen nem képesek ellenállni egymás iránt érzett vágyuknak.
Amit kicsit nehezményeztem, hogy Alex és vele raboskodó Thera szála nagyon kidolgozatlan, pedig az a csöppnyi, ami volt, az nagyon tetszett.

Google Preview
2010/49.

2 megjegyzés:

  1. Na kérem szépen... Először is tisztázzuk, hogy mitől is lett simán Atlantisz a könyv címe: hát a gazdasági válságtól. Attól, amitől annyira rosszul megy a kiadónak, hogy lassan már egy örökkévalóság óta halogatja a könyv megjelentetését. Amitől kezd kiakadni a már amúgy is labilis idegrendszerem.
    Tudom, tudom, hogy egyre csak szapulom az Ulpiust, pedig Isten látja rózsaszín és végtelenül romantikus lelkemet, én annyira igyekszem pozitívan hozzáállni a dolgokhoz. De valahogy nem megy. :-(
    És még egy gondolat a címmel kapcsolatban: van egy olyan megérzésem (bárcsak tévednék), hogy ez a sorozat nem lesz valami hosszú életű. Mert hogy néz az majd ki, hogy Atlantisz 1, Atlantisz 2 - 3 - 4... 14?
    De hogy írjak valami pozitívat is: mindezek ellenére meg fogom venni a könyvet. Már így, olvasatlanul is beleszerettem.

    VálaszTörlés
  2. nagyon jó könyv. én most fejeztem be az elsőt pont ma:) de alig tudtam letenni. tegnap kezdtem el... teljesen magával ragadott. imádtam. már alig várom a folytatást

    VálaszTörlés

Mondd el Te is a véleményed!

 
back to top