2014. december 20., szombat

Sarah MacLean: Ten Ways to Be Adored When Landing a Lord - A hódítás tíz szabálya


molygoodreads
Beleolvasó

Amióta a népszerű női magazinban megjelent a hír, hogy Lord Nicholas St. John még a facér férfiak táborát gyarapítja, azóta folyamatosan üldözi őt az összes előkelő hajadon hölgy.
Egy időre elutazik, hogy megszabaduljon tőlük, ám ekkor nagy igyekezetében kinek az útjába keveredik? Egy önálló és határozott nő elé, aki ugyanakkor a leggyönyörűbb is, akit valaha látott.
Lady Isabel Townsend egy léhűtő szerencsejátékos nemes lánya. Túl sok titkot őriz, a pénznek viszont valójában nagyon is híján van. Bár már hozzászokott ahhoz, hogy gondot viseljen magára, apja halála miatt ezúttal segítségre szorul: meg kell védenie a kisöccsét megillető jogokat. A jóképű és tájékozott Lord Nicholas megoldást jelenthetne minden problémájára.
Ám a ladynek roppant elővigyázatosnak kell lennie. Kerülnie kell minden meggondolatlanságot - például, hogy piszkosul, szenvedélyesen beleszeressen valakibe.

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Fordító: Hetesy Szilvia
ISBN: 9789633739563
448 oldal, kartonált

Sorozat: Love By Numbers 2.
Ki? Isabel Towsend & Nicholas St. John
Hol? Yorkshire & London
Mikor? 1823. nyara

Műfaj: történelmi romantika
Elbeszélés módja: E/3, múlt idejű
Érzékiség: fülledt
Lezárás: boldog
„Egy úriember meghódítása egy hadjárathoz hasonlít.”
Ez a könyv az édes románc, az érzéki szenvedély és az évődő humor lebilincselően szórakoztató elegye. Ugyan tagadhatatlan, hogy sorra a műfaj ismerős fordulatai köszönnek vissza a lapokról, ám a történet jó ütemben halad előre, és könnyedén olvastatja magát. A leírások hangulatosak, a szereplők ügyesen, árnyékoltan ábrázoltak, a diológusok pedig gyakorta mulatságosak. S ahogyan az egy jó szerelmes regénytől elvárható, csak úgy szikrázik a levegő a főhős és hősnő között, akik tökéletes párost alkotnak.
„- Úgy látom, hogy maga nem egy könnyű eset.
- Nagyon téved! - tiltakozott felháborodva. - Legalábbis az átlagosnál nem vagyok nehezebb eset.”
A sármos Nicholas St. John a regency kor Indiana Jonesa; a régiségek szakértője és nagy kalandor, aki számos veszélyt átélt már, s közben komoly hírnévre, no és persze vagyonra tett szert. Nem meglepő hát, hogy a Gyöngyök és pelerinek néven megjelenő londoni társasági lap az egyik legkívánatosabb lordként nevezi meg legújabb számában. Természetesen e kétes elismerés házasságról álmodozó, szempillarebegtető nők vérmes hadát szabadítja a férfira, aki nem fogadja épp kitörő lelkesedéssel ezt a nagy figyelmet. Mondhatni, kapóra jön számára Leighton herceg kérése, miszerint segítsen megtalálni a főúr titokzatos módon eltűnt húgát. A nyomok Yorkshirebe, Dunscroft kis falujába vezetnek.
A közeli Towsend Parkban él Isabel, aki olyan erős, eszes és független nő, akire minden bizonnyal Jane Austen is büszke lenne. A huszonnégy esztendős hajadon mindent megtesz, hogy fenntartsa a roskatag birtokot, tisztességel felnevelje kisöccsét, Reddich ifjú grófját, és megóvja mindazokat, akik nála találtak menedékre. Ha kell, ő bizony maga lát a tető kijavításának, s ha nincs más mód pénzt szerezni, hát megpróbálja eladni anyjától örökölt egyedi szoborgyűjteményét. Minő szerencse, hogy pont az ország egyik legnagyobb szaktekintéjébe botlik bele váratlanul!
Egyikőjük sem gondolja, hogy a következő pár nap örökre megváltoztatja az életüket: Miközben számos titokra fény derül, Isabel és Nick között lassacskán szenvedélyes szerelem szövődik.
„A nő feje újra kikandikált a tető szélén. – Ne feledje , hogy a hang felfelé száll, mylord! Vigyázzon a nyelvére!
– Ezer bocsánat – kiáltott fel egy túlzóan mély meghajlással. – Nem vagyok hozzászokva, hogy tetőn mászkáló hölgyekkel társalogjak. A helyzetnek megfelelő etikett valahogy kiment a fejemből.”
Nem tagadom, türelmetlenül vártam a regény megjelenését, és roppant nagy élvezettel merültem el benne. Jókat kuncogtam a szellemes párbeszédeken, sóhajtoztam és pirultam a szerelem s vágy pillanataiban, megkedveltem számos mellékszereplőt, valamint csodálattal vegyes ámulattal olvastam a Minerva Házról, a bajba jutott nők végső mentsváráról.
Mégis úgy gondolom, a könyv nem minden hibától mentes. Gyanítom, nem én leszek az egyetlen, aki úgy találja, kár, hogy rejtve marad előlünk, hogyan s miként szövődik a történet másodlagos románca Isabel unokahúga, Lara, és Nick török kísérője, Rock Duruchan között. Mint ahogyan talán nem csak én érzem majd úgy, hogy a hősnő túlon-túl sokáig tétovázik, megbízzon-e abban a férfiban, aki számos alkalommal ékesen bizonyítja jóindulatát és szavahihetőségét.
Ugyanakkor persze az ilyen apróságok csöppet sem tartanak vissza attól, hogy máris a folytatást akarjam. Hiszen minden összevetve ez a kötet csak megerősített abban a véleményemben, hogy Sarah MacLean neve egyet jelent az élvezetes és igényes történelmi romantikával.

{ A sorozatról: }

A Love By Numbers trilógia darabjai:

1. Nine Rules to Break When Romancing a Rake - A csábítás kilenc szabálya
Eredeti megjelenés: 2010. március 30. | Főszereplők: Calpurnia (Callie) Hartwell & Gabriel St. John, Ralston márkija | London - 1823

2. Ten Ways to be Adored When Landing a Lord - A hódítás tíz szabálya
Eredeti megjelenés: 2010. október 26. | Főszereplők: Isabel Townsend & Nicholas St. John | Yorkshire & London - 1823

3. Eleven Scandals to Start to Win a Duke's Heart
Eredeti megjelenés: 2011. április 26. | Főszereplők: Juliana Fiori & Simon Pearson | London - 1823

Az első részben Ralston márkija, majd a második történetben ikeröccse találta meg a szerelmet. A harmadik kötetben pedig a gyermekkori ellenségükből felnőttkori barátjukká lett Leighton hercege lesz a főhős, akivel kisebb jelenetekre már összetalálkozhattunk a könyvekben.


12.20. - Angelika blogja
12.22. - Deszy könyvajánlója
12.24. - Insane Life
12.28. - Dreamworld
12.30. - Kristina blogja

Nyereményjáték:
A hódítás tíz szabálya az 1823-as esztendőbe repít vissza minket, abba az időbe, amely számos történelmi-romantikus regény szerzőjét megihletett már. A blogturné bejegyzéseinek végén olyan szerelmespárok neveit adjuk meg, akiknek története szintén a korabeli - regency és viktóriánus - Angliában játszódik. Megfejtésként e könyvek címeit várjuk a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
(Figyelem! A kiadó kizárólag Magyarország területére postáz! Az emailes értesítést követően, ha a nyertes nem válaszol 72 órán belül, új nyertest sorsolunk.)


a Rafflecopter giveaway

Blogger Tricks

2014. december 9., kedd

Colleen Hoover: Point of Retreat – Visszavonuló


molygoodreads
Beleolvasó

A sok viszontagság, szívfájdalom és sorscsapás ellenére a Layken és Will szerelme tovább él, és egyre biztosabbnak tűnik, hogy ők ketten összetartoznak.
A két fiatal azonban még nem is sejti, hogy mindaz, ami összehozta őket, egy idő után kettejük közé állhat. Kapcsolatuk komoly veszélybe kerül, és elképesztő akaraterőre lesz szükségük ahhoz, hogy megmentsék. Layken nem biztos benne, hogy Willel való viszonya a megfelelő alapokra épült, Will pedig nem tudja, hogyan bizonyíthatná szerelmét egy olyan lánynak, aki továbbra is „töklámpásokat farag”.
Miközben válaszokat keresnek a kérdéseikre, egy még nagyobb erőpróba vár rájuk – valami, ami nemcsak az ő életükre, de megmaradt szeretteik életére is végzetes hatással lehet…

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Fordító: Barthó Eszter
ISBN: 9789633739020
? oldal, kartonált

Sorozat: Slammed 2.
Ki? Layken Cohen & Will Cooper
Hol? Ypsilanti (Michigan)
Mikor? 2012. január-március

Műfaj: new adult
Elbeszélés módja: E/1, jelen idejű, egy (Will) nézőpontú
Érzékiség: visszafogott
Lezárás: boldog
„- Will! Még egyszer!
- Szeretlek, Lake.”
Colleen Hoover egyszerű szavakból képes gyönyörűt alkotni, és hétköznapi pillanatokat úgy leírni, hogy ott legyek a jelenetben, együtt nevessek a viccelődő barátokkal, vagy épp az én torkom is elszoruljon a szomorúságtól. Szeretem, ahogyan ír. Azt, hogy akkor is képes a lapok mellett tartani, amikor épp csak komótosan cammog előre a történet, és azt, hogy pár sorral képes elérni, hogy könnybe lábadjon a szemem. Imádom, hogy a szereplői ennyire emberiek; hol vitába szállnék velük, hol tanácsokkal látnám el őket, hol csak szeretnék ott lenni velük, és vigasztalóan megszorítani a kezüket. Egyszerűen van valami ennek az írónőnek a regényeiben, ami megfogja a lelkem, és nem ereszti.
Ezúttal is így jártam.
„Néha két embernek el kell válnia ahhoz, hogy felismerjék, mekkora szükségük van egymásra.”
A Visszavonulóban egy évvel a Szívcsapás eseményei után vesszük fel Lake-ék történetének fonalát, hogy Will mesélésében átélhessük azt a bő két hónapot, amelynek érzelmi hullámvasútja bár alaposan próbára tette kapcsolatukat, nem volt képes szétszakítani őket, sőt, inkább még erősebbé tette a köztük lévő szerelmet.
„A szavak mit sem érnek, ha a kétely befészkelte magát a nő fejébe. Tettekkel kell bizonyítanod.”
Őszintén mondom, látom a sztori hibáit. Készséggel elismerem, hogy a regény első fele lassúnak tűnt, és a volt barátnő miatti konfliktus is csöppet erőltetettnek hatott. Még csak az ellen sem tudnék szót emelni, ha valaki felrója, hogy Lake makacs hallgatásba burkolózása több mint bosszantó volt. (Pont ezért nekem nagyon hiányzott, hogy az ő fejébe is belelássunk.) Arra meg aztán tényleg csak hevesen bólogathatok, ha megkérdik: Te nem lettél hiper-szuper-extra frusztrált attól, hogy a kétkötetnyi idő óta várt szeretkezés jelenetét megbocsáthatatlan módon félbevágta az írónő? Mert ó istenem, dehogy nem!
„Te vagy a tervem. Minden áldott nap te vagy.”
Ám mindezek nem tartottak vissza attól, hogy élvezzem a könyvet! Igazság szerint annyi mindent szerettem ebben a ’hogyan lesznek képesek párként működni, most hogy együtt vannak’ történetben, hogy a fentiekre inkább csak utóbb döbbentem rá. Míg olvastam, a lapok vittek magukkal megállíthatatlanul. Így aztán csak azt mondhatom, számomra ez a regény pillangóra csodálatos volt.
Persze kikerülhetetlen a kérdés: Mégis mi varázsolt el ennyire? Tartok tőle, hogy képtelen lennék felsorolni minden egyes mozzanatot, amit szerettem, de azért megpróbálok egy kis ízelítőt adni a kedvenceimből:

1. Will naplóbejegyzései.
„…ha naponta leírjuk a gondolatainkat, az felér egy lélekterápiával.”
2. A Lake édesanyjától kapott üvegvázányi gondoskodás.
„Leírtam néhány gondolatot egy-egy papírcsíkra, és csillagformába hajtogattam őket. Némelyiken egy inspiráló idézetet vagy verset találtok, míg másokon őszinte és hasznos szülői tanácsokat.”
3. Will Csak magad miatt című, kibékülést hozó írása.
„Amiért beléd szerettem, az nem volt más,
mint te magad.”
4. A gyerekek tehetségkutató estjén elhangzott slammek: Kiersten zaklatóknak és a néma szemlélőknek írt verse, valamint Caulder Mélypont-fénypont költeménye.
„Az adósod vagyok, Will, amiért az életem mélypontjait elviselhetőbbé tetted.”
5. Aranyos volt, ahogyan minduntalan visszaköszönt a szitokszavakat helyettesítő pillangó szó, és a még oly szenvedélyes pillanatokat is félbeszakító visszavonuló pont.
„- Biztos vagy benne, hogy nem akarsz visszavonulót fújni? (…)
- Pillangóra biztos vagyok.”
6. Jó volt látni, ahogyan Will és Lake különös kis családja újabb tagokkal bővült.
„– Kiersten ! Anyukád nem mondta még neked, hogy nem illik kíváncsiskodni? – kérdezem.
– Nem – rázza meg a fejét. – Szerinte csak úgy tudhatjuk meg, amit akarunk, ha megkérdezzük.”
7. Az apák napi ebédtől teljesen meghatódtam.
„- Will… jövő csütörtökön be tudnál jönni hozzám a suliba ebédidőben? Apák napja lesz, de mivel apa meghalt, csak téged tudlak bevinni.”
8. Nagyon nevettem Will egyedi randi ötletein.
„– Mit választanál, kire hasonlítsak inkább: Hugh Jackmanre vagy George Clooney-ra?
– Johnny Deppre – feleli. (...)
– Ne már, Lake! Azt kellett volna mondanod, hogy Willre. Hogy azt szeretnéd, ha pontosan úgy néznék ki, mint most.
– De hát ez nem volt a lehetőségek között – mosolyog.
– Ahogy Johnny Depp sem! – kiáltok fel.”
9. Megannyi idézésért kiáltó vicces, édes, bús, okos vagy csak megható mondat.
„A szerelem a legcsodálatosabb dolog a világon. Sajnos azonban ezt a legnehezebb megtartani , és a legkönnyebb eldobni.”
„Az élet kemény. Különösen akkor, ha hülye vagy.”
„Az életben történnek váratlan dolgok. (…) csak annyit tehetsz, hogy megrázod magad, és új tervet készítesz.”
10. És persze az Avett Brothers számai:
Ha kaphatnék még egy esélyt,
hogy újrakezdhessem veled,
Most jobb vége lenne, esküszöm.


Olyan barátokra vágyom, akikben bízhatok,
s akik azért szeretnek, aki most vagyok…
nem azért, aki voltam.



12.07. - Media Addict
12.09. - Angelika blogja
12.19. - Dreamworld

Julia halála előtt kis papírcsillagokat készített, hogy átsegítse Willt és Laykent a nehéz napokon. Ezért mostani játékunk során minden állomáson találtok egy papírcsíkot, rajta egy inspiráló idézettel. Nincs más dolgotok, mint kitalálni melyik író melyik regényéből származik az adott idézet, és a megfejtést beírni a rafflecopter megfelelő mezőjébe. A sorsoláson csak az vesz részt, aki mindegyik idézetet megfejtette, vagy legalább megpróbálta!
(Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz. A nyerteseket pedig arra kérjük, 72 órán belül válaszoljanak az értesítő e-mailre, különben automatikusan új nyertest sorsolunk!)


a Rafflecopter giveaway

2014. december 1., hétfő

Kettős nézőpont - Kresley Cole: Poison Princess – Méreghercegnő


molygoodreads

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Fordító: Szoboszlay Anna
ISBN: 9789633991282
? oldal, kartonált

Megmentheti a világot – vagy el is pusztíthatja.
A tizenhat éves Evangeline „Evie” Greene irigylésre méltó életet él, de egy napon rémisztő hallucinációi támadnak. Amikor egy világégéshez hasonlatos esemény megtizedeli szülővárosának lakosságát, Evie rájön, hogy a hallucinációk a jövőre vonatkozó látomások voltak – és nem szűntek meg. Az életéért küzdő és válaszok után kutató lány kénytelen segítséget kérni a lápvidék rossz hírű oldalán élő osztálytársától, Jack Deveaux-tól.
De egyedül egyikre sem képes.
Evie nem ismer még egy olyan fiút, mint Jackson: a bűnlajstroma hosszú, a vigyora komisz, a viselkedése kihívó. Bár egyszer már gúnyt űzött Evie-ból és mindabból, amit képvisel, Jack vállalja, hogy megvédi a lányt. Evie tudja, hogy nem bízhat feltétel nélkül benne. De vajon képes lesz-e neki ellenállni, ha egyszer letörli a képéről azt a komisz vigyort?
Kiben bízhat Evie?
A látomások forrása után kutató Jack és Evie megismerkedik másokkal, akik hasonló cipőben járnak. Megelevenedik egy ősi jóslat, és kiderül, hogy nem Evie az egyetlen, aki különleges képességekkel bír. Huszonkét fiatalt választottak ki, hogy ismét megvívják a jó és a rossz harcát. Ám nem mindig egyértelmű, ki melyik oldalon áll…

Sorozat: Arkánum Krónikák 1.
Ki? Evie Greene & Jackson Deveaux
Hol? Lousianától Tennesseeig
Mikor? A világégés előtti héttől kezdődően bő nyolc hónap

Műfaj: ifjúsági fantasy disztópia
Elbeszélés módja: E/1, múlt idejű, egy nézőpontú (Evie), néhány fejezet kivételével
Érzékiség: ártatlan
Lezárás: függővég
„Elmesélem. A teljes történetemet. Megpróbálok minél több részletre visszaemlékezni, de (…) Előfordulhat, hogy igazából nem is az történt, amit gondolok.”
Melyik három szóval jellemeznéd a regényt?
Nusejka: Izgalmas, badass, kedvenc
Angelika: Apokaliptikus, misztikus, ígéretes
„…a kannibálok (…) sokkal szörnyűbbek, mint hinnétek. A kizárólag grillezett homo sapiensből álló étrendjük mintha kissé az agyukra ment volna. És az észak-karolinai kannibálok a legrosszabbak! Haver, azok nem vesződnek holmi grillezéssel.”
Milyennek találtad a könyv stílusát, a történetet, az események ütemét és fordulatait?
Nusejka: A legelején nem voltam elbűvölve - majdnem elijesztett a divatbemutató, és a hú-de-szuper-szépek-és-gazdagok-vagyunk-mi téma -, de talán pont emiatt okozott aztán olyan kellemes meglepetést a könyv. A szerkezet, amire az írónő építi a sztorit, a nézőpontváltásokkal együtt nagyon tetszik, a téma eredetisége pedig megfogott. Úgy hiszem, hiába végtelenek a lehetőségek a természetfölöttivel, nem egyszerű egyedit és újat kitalálni, de Kresley ügyesen kilépett a ma már untig rágott vámpír-vérfarkas-boszorkány témakörből, a posztapokaliptikus háttér pedig borzongatóan jól sikerült. Nem tudom igazán megindokolni, de egyszerűen beszippantott a történet, és izgatottan faltam a sorokat, és élveztem ahogy egyre több dologra derült fény, ahogy a sztori és Evie is fejlődött. Mindent összevetve hihetetlenül ütős kezdő kötetet sikerült összehozni, és csak remélni tudom, hogy ezt a szintet fogja hozni a későbbiekben is.
„…ha tudnád, mi folyik az elmémben, keresztet vetnél, és elfutnál az ellenkező irányba.”
Angelika: Kresley Cole Halhatatlanok sorozata nagy kedvencem, így ha a szerző stílusról kérdeznek mindig kicsit elfogult vagyok. Nekem tetszik a szemléletes írásmódja, az, hogy nála mindig nagyon hangsúlyosak a karakterek, és hogy sosem fukarkodik az akciódúsabb jelenetekkel. S ezeket a vonásokat most is megleltem, aminek örülök. 
A sztori alapkoncepcióját, az egész misztikus szimbolizmust roppant ötletesnek és egyedinek éreztem. Különösen tetszettek a vízió jelenetek a maguk titokzatosságukkal. Szintén nagyon élveztem, ahogyan az apró puzzle darabok szép lassan a helyükre kerültek, és fokozatosan kiderült ki-kicsoda, s felsejlett előttünk milyen erőket birtokolnak. 
A cselekmény ütemétől azonban már nem voltam ennyire elbűvölve, számomra kicsit megbillentnek tűnt. Egy iszonyat erős indítás után olybá tűnt felesleges köröket teszünk, hogy aztán a világot átrendező történés csak úgy elússzon mellettünk. A regény második fele viszont bőségesen kárpótolt ezért a részért. Nem is nagyon akaródzott letenni, és a folytatásra kíváncsian búcsúztam a lapoktól.  
„Itt lennénk hát, a cajun rossz fiú és a sterlingi szurkolólány, aki fura, gót szarokat rajzol.”
Mi a véleményed a főszereplőkről és közöttük szövődő kapcsolatról?
Nusejka: Az elején Evie a külső szemlélők számára egy elkényeztetett tinilány, de az E/1-es elbeszélésből az olvasó az első pillanattól fogva tudja, hogy a gondtalan külső mögött rejtőzik valami. Habár a történet előrehaladtával egyre jobban sejthető az igazság, kíváncsian követtem végig Evie "ébredését". Számomra kivételesen hihető volt a karaktere: elég badass volt ahhoz, hogy izgalmas legyen sztori, ugyanakkor olykor elég gyerekes ahhoz, hogy el tudjam hinni, tényleg egy 16 éves lányról van szó. 
Jack, a cajun rosszfiú bizonyára sokak kedvence lesz, engem viszont nem sikerült megnyernie, de csak azért, mert soha nem vonzott ez a tipikus badboy imázs. Voltak jó pillanatai, de én Evie helyében tuti nem bírnám ki a hisztis hangulatingadozásait. Mindenen azonnal felkapja a vizet, pedig a konfliktust legtöbbször csak egyszerű félreértések okozzák. Ráadásul az sem szimpatikus, ahogy Evie képességeihez viszonyul. C'mon, mit kell ezen kiakadni? Totál badass! *-*
Engem sokkal jobban érdekel, mi is van Halál és Evie között.
„Már nincs vesztenivalóm. Nincs rá okom, hogy félelemben éljek miatta.
Vigyázz a hátsódra, Kaszás! Vadászom rád!
Reszelős hangon kuncog.
– Vár rád a Halálod!”
Angelika: Nos, itt leszek bajban, mert őszintén szólva számomra egyik főszereplő sem lett a szívem csücske, de nem szeretném azt sugallni, hogy emiatt élvezhetetlenné vált volna a történet, sőt, ezzel a gyengeséggel együtt találtam jónak a könyvet, ami szerintem nem kis teljesítmény.
Evie esetén látom, és értékelem, ahogyan változik, fejlődik és erősödik az események hatására, s hazudnék, ha nem vallanám be milyen fenemód érdekel, melyik irányba viszi majd a rá váró feladat, de még nem állok készen arra, hogy a rajongója legyek, ahhoz egyelőre túl élénk bennem az elkényeztetett, kissé tehetetlen énjének emléke.
Jackson pedig... Becs szó, imádom a rosszfiúkat, de ez a srác olykor akkora seggfejként nyilvánul meg, hogy szinte viszketnek az ujjaim egy fa testápoló után. Szeretem a benne szunnyadó nagy védelmezőt, de képtelen vagyok mit kezdeni a szakadatlan ivászatával és kiakadásaival, s így azért elég nehéz elbűvölődni és annak a lehetséges hősszerelmes karakternek látni, amelynek szerintem szánja az írónő.
Ami a romantika szálat illeti, én most még csupán csírá(ka)t látok. Ennyivel nem érem be, pláne hogy Miss Cole-tól a szenvedélyes és vadító dolgokat szoktam meg. Szóval várom, hogy az ifjúsági műfaj keretein belül persze, de ettől azért többet adjon nekünk. Magam sem hiszem, hogy ezt mondom, de majd megdöglök a Halál karakteréért... nem lehetne, hogy összegyúrjuk Jackkel?
„Arthur ma örökre megváltoztatott. Rákényszerített, hogy átlépjem a határt, és hogy a legrosszabb rémálmommá váljak.
Átváltoztam. Arthur előtt. Arthur után. Nincs visszaút.”
Kedvenc jeleneted?
Nusejka: A végső nagy jelenet. I-M-Á-D-T-A-M! Evie végre igazán megmutatja magát.
Angelika: Nehéz választani, de talán a Halál jelenetei birizgálták fel leginkább a fantáziámat. (khm, igen, nem kicsit jön be nekem a pasi) Nagyon kíváncsi vagyok rá, hová vezet majd ez a szál.
„A jövő olyan, mint a hullám. Vagy mint az örvény. Nem mindig látható.”
Akadt olyan, ami kevésbé nyerte el a tetszésed?
Nusejka: Őszintén szólva egy kicsit olyan érzésem volt, mintha az írónő a DC Comics Méregcsókjától kölcsönzött volna Evie karakteréhez, így egy picit koppintós szájíze van a dolognak.
Angelika: Kisebb dolgok zavartak: Például miután a prológus a jó értelemben a frászt hozta rám, a felvezető fejezetektől messze nem voltam elbűvölve, szerencsére a regény második fele ismét nagyon odacsapott. A szerelmi háromszögek ugyebár mindig felmérgelnek kissé, és itt van egy már elsütött, plusz még egy egyelőre csak sejtetett darab is. Igaz, ez utóbbi ellen nem is igen tiltakoznék. ;) De azt hiszem, a leginkább attól zavarodtam össze, hogy a cselekmény jókora részét a szövetséges keresés adja, a jóslat viszont olyan Hegylakósan csak egy maradhat típusúnak hangzik, és nem tudok mit kezdeni ezzel a kettősséggel.  
„Néhány évszázadonként új élet-halál játszma kezdődik. Le kell győznöd a huszonegy Arkánumot Evie. Csak egy maradhat életben.”
Ajánlanád a sorozatot?
Nusejka: Ajánlanám bizony, méghozzá mindenkinek :) Nálam úgy lett kedvenc, hogy tulajdonképpen nem szeretem a ya könyveket. Szóval ajánlom azoknak, akik szeretik a műfajt, és azoknak is, akik nem annyira. Úgy gondolom, azoknak sem okozna csalódást, akik inkább Kresley Cole felnőtteknek írt regényeit kedvelik.
Angelika: Azt hiszem, azzal, hogy az írónő vegyítette a disztópia és fantasy elemeit elég tág olvasóréteg érdeklődésére számíthat. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy roppant ügyes mesélő hírében áll, szerintem sokan szinte automatikusan nyúlnak majd érte a könyvesboltokban. És én bizony nem is beszélnék le senkit a vásárlásról, sőt, csak buzdíthatok mindenkit, mert még én is jól szórakoztam, pedig roppant szkeptikusan állok ahhoz, hogy újabban a sikeres felnőtt regényeket publikáló szerzők mindenáron meg szeretnék mutatni, hogy az ifjúságot is képesek meghódítani. Azt viszont nem árt szem előtt tartani, hogy ez a regény is arra csábít minket, hogy fejest ugorjunk egy még lezáratlan sorozatba.    
„- Ne feldd, Császárnő - mondta -, a halál mindig legyőzi az életet. Időbe telhet, de mindig én győzök.”
Nusejka értékelése:
Angi értékelése:
Wicked Scribes angol nyelvű oldalán részletes karakter útmutató található. Vigyázat, apróbb spoilereket tartalmazhat!


11.27. - MFKata gondolatai (Hold)
11.28. - Always Love a Wild Book (Mágus)
11.29. - Deszy könyvajánlója (Angyal)
11.30. - Insane Life (Szeretők)
12.01. - Angelika blogja (Erő)
12.02. - Kelly & Lupi olvas (Torony)
12.03. - Kristina blogja (Császárnő)
12.04. - Dreamworld (Egyensúly)
12.05. - Függővég (Ördög)

22 Arkánum kártya. 22 kiválasztott. A jó és a gonosz harca. A Méreghercegnő története egy nagy, halálos játék, melyre a tarot szabályai vonatkoznak. Ha Evie túl akarja élni szövetségeseket kell találnia, és tudnia kell ki az ellenség.
Játékunkban Evie bőrébe bújhatsz és tesztelheted, vajon te hogyan állnád meg a helyed. A turné 9 állomása egy-egy tarot kártyát jelképez. Minden kártyához tartozik egy “hívószó”, azaz egy mottó. Ám a kártyák össze akarnak zavarni, ezért ellopták egymás hívószavát. A te feladatod, hogy megfelelően párosítsd be, melyik hívószó melyik kártyához tartozik eredetileg. Vigyázz! Könnyen egy ellenség karjaiban köthetsz ki, ha hibázol.

Hívószó: Gyere, érints meg… de megfizeted az árát.

a Rafflecopter giveaway

2014. november 29., szombat

Jennifer L. Armentrout: Origin – Eredet


molygoodreads
Beleolvasó

Daemon bármit megtenne, hogy visszakapja Katyt.
Sikeresen behatoltak a Mount Weatherbe, ám az akciónak katasztrofális vége lett. Katy elszakadt tőlük. Elvették. Daemon számára most minden arról szól, hogyan lehetne megtalálni. Söpörje el, aki az útjába áll? Kérdés nélkül. Perzselje fel az egész világot, hogy megmentse Katyt? Boldogan. Tárja fel az emberiség előtt, hogy idegenek élnek közöttük? Örömmel.
Katy számára csak a túlélés marad. Ellenségektől körülvéve az egyetlen, amit tehet, ha igazodik a helyzetéhez. Még a Daedalusban sem mindenki őrült… de a csoport céljai rémítőek, és amit elárulnak, felzaklató. Kik az igazi rosszak? A Daedalus? Az emberiség? Vagy a luxenek?
Ők ketten együtt bármivel szembenéznek. A legveszedelmesebb ellenség azonban mindig is jelen volt. Amikor kiderül az igazság, és a hazugságok fala összeomlik, melyik oldalra kerül majd Daemon és Katy? Együtt maradnak egyáltalán?

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Fordító: Miks-Rédai Viktória
ISBN: 9789633992128
? oldal, kartonált

Sorozat: Luxen 4.
Ki? Katy Swartz & Daemon Black
Hol? Nyugat-Virginia, Nevada, Idaho
Mikor? május-augusztus

Műfaj: paranormális ya
Elbeszélés módja: E/1, múlt idejű, váltott nézőpontú
Érzékiség: szolid
Lezárás: függővég

Mostanra már teljes bizonyossággal állíthatom, imádom ezt a sorozatot. Az ok végtelenül egyszerű: Ms. Armentrout jó kis történetet tálal elénk nagyszerűen megírva. Az, hogy a vámpírokról és alakváltókról szóló megannyi sztori mellett végre földönkívüliekről olvashatunk, csak a jéghegy csúcsa, hiszen annyi minden miatt érdemes kézbe venni a Luxen köteteket. A főhős dögös kis darab, a könyvesblogger (!) hősnő pedig bátor egy csajszi, de a mellékszereplőkre is érdemes odafigyelni. A lapokon jól megfér egymás mellett a pörgő akció és az édes romantika, amelyet itt-ott még egy kis szenvedélyes pillanat is megfűszerez. A szöveg pimasz humora újra és újra megnevetett, és egyáltalán, úgy ahogy van, olvastatja magát bármelyik rész is legyen a kezünkben. És - vészjósló háttérzene bekapcs - mindezt a csodát egy ifjúsági, vagy ha úgy tetszik ya sorozat produkálja, amit én először haboztam elkezdeni. Őrület, nem igaz?! Pláne, hogy mostanra már ott tartok, hogy enyhén rángó szemmel követelem a folytatást.
„A világot is felégetném, hogy megmentsem őt.”
A történet fonalát rögtön ott vesszük fel, ahol az Opálban letettük, azaz Katy a Daedalus fogságba esett, és Daemon máris azon töri a fejét, hogyan szabadíthatná ki. Ugyan aggódó testvérei és pártfogójuk kissé hátráltatják az öngyilkos küldetésben pár napig, de senki nem gondolhatta komolyan, hogy majd beletörődik a helyzetbe és nem rohan lélekszakadva megtenni bármit, hogy újra magához ölelhesse az ő cicáját. És a bármit itt szó szerint, duplán aláhúzva értem. Mert ha az tűnik az egyetlen járható útnak, hogy feladja magát, akkor fütyörészve besétál az ellenség táborába. No persze azért amennyi előkészületet lehet, azt megteszi, és az első adandó lehetőségnél szeretne megszökni. A kérdés természetesen a hogyan...
„A kicseszett világvége itt van a nyakunkon.”
Azt a mindenit, ez aztán maga volt a szórakoztató élvezet! Bizony, szerintem fergetegesen jó lett ez a kötet, mert mindenből volt benne, amiért megszerettem a sorozatot, sőt, az írónő még rátett egy lapáttal.
Úgy gondolom, a váltott nézőpontos mesélésre való áttérés kitűnő húzás volt. Egyrészt felpörgette a sztorit, másrészt ugyebár nem egy utolsó szempont, hogy végre kicsit jobban beleláthatunk Mr. Szarkasztikus és Vadító gondolataiba, és igen, az izzó vágyódás, s a gyengéd szerelem ily módon még intenzívebbnek hatott. Én pedig ezt roppant mód élveztem. :) Ám még mielőtt valaki azt hinné, a könyv nem más mint két oldalról sztereóban érkező cukorszirupos epekedés (oké, mondjuk nekem elég magas az édesség telítettségi szintem), sietve szeretném leszögezni, a történet hű maradt önmagához, és a szerelmi szál mellett bőven jutott tér az izgalmas akciónak is.
Ahogyan már a korábbi két rész előrevetítette, a hangulat még tovább komolyodott, komorodott. A humort leginkább csupán a karakterek évődése, egymás ugratása csempészhette a fájdalommal és veszteséggel terhes cselekménybe, igaz, a szerző többször igyekezett ezzel oldani a feszültséget. Azt a feszültséget, amit ő maga idézet elő azzal, hogy nem félt leírni kínzásokat, szörnyű kísérleteket, vagy véres halálokat. Sőt, nem rettent attól sem vissza, hogy megkedvelt szereplőket áldozzon fel az események sodrában, bár ezzel egy időben egy új és fölöttébb érdekes karaktert, Archert, mutatott be nekünk, és végre visszakaptuk azt a hebrencs Dee-t, akit az előző részben én például nagyon hiányoltam. Tehát egy percig sem kell attól félni, hogy unalomba fulladna a regény.
De hogy ne csak végig fangirlködjem az egész bejegyzést, gyorsan megemlítem, hogy a főszereplők hangjai itt-ott egy csöppet mintha összemosódtak volna, hogy számomra egy pindurit homályos a most megismert originek jövőbeni szerepe, illetve azt sem árthat kiemelni, hogy ismét átkozott függővéget hozott az utolsó oldal. Ugyanakkor a teljes őszinteséghez az is hozzátartozik, hogy olvasás közben ezek engem a legcsekélyebb mértékig sem zavartak.
Szóval, én csak ajánlani tudom ezt a kötetet is, mint ahogyan az egész sorozatot. Luxent mindenkinek!

{ Kedvenc idézetek: }

„Amíg mélyen benne vagy valamiben , sosem mondod ki, sosem teszed meg, amit kellene. Mindig csak utóbb, amikor már túl késő, akkor jössz rá , hogy mit kellett volna mondanod vagy tenned.”
„Daemon Black még egy nyűgös sündisznónál is tüskésebb bírt lenni, bökős páncélja alatt azonban kedves volt , védelmező és hihetetlenül önzetlen.”
„Kezeket fel, és eszedbe ne jusson, hogy csillámpónivá változz nekem, szépfiú!”
„– És mi a terved? Hogyan hoznád ki? – kérdezte Luc kíváncsian.
Jó kérdés volt.
– Idáig még nem jutottam el. Egy másodpercig csak nézett rám, aztán hangosan felnevetett.
– Jó terv, tetszik. Csak néhány apróság sikerülhet félre.”
„– Megígérem, hogy nem ez lesz a jövőnk, cica. Biztosítani fogom számodra a jövőt. Egy normális életet.
– Nem akarok normális életet, válaszolta gyanúsan csillogó szemmel. Csak egy életet, veled.”
„A szavak néha értéktelenek.”
„...megcsókolt, de ezúttal nem édesen és gyengéden, mint korábban – vadul, intenzíven, erősen. Egyszerre volt ez köszönet és ígéret. Összetört és újraépített. Az a csók… életre hívott engem.”


11.27. - Media Addict
11.29. - Angelika blogja
12.01. - Insane Life
12.06. - Dreamworld

Nyereményjáték:

Daemon nem egyszerűen egy űrlény, de egy olyan, aki közöttünk él.
A mostani nyereményjátékban nincs más dolgotok, mint a képek alapján kitalálni melyik sorozatról van szó. Mindegyik kép egy-egy sci-fi, földönkívülis sorozatot takar, amit itthon is láthattatok.
(Figyelem! A kiadó kizárólag Magyarország területére postáz! A levélben való kiértesítést követően, ha a nyertes nem válaszol 72 órán belül, akkor új nyertest sorsolunk.)


a Rafflecopter giveaway

 
back to top