Brittainy C. Cherry: The Silent Waters

Életünk apró pillanatok sokaságából áll. Néhány teljes egészében fájdalmas, s a tegnapok minden gyötrelmét magával cipeli. Néhány csodálatosan reményteli, és a holnapok ígéretét hordozza. Éveim során már megannyi pillanatot átéltem. Olyanokat, amelyek megváltoztattak, olyanokat, amelyek próbára tettek. Pillanatokat, amelyek megrémítettek és leterítettek. Ugyanakkor a legjelentősebb - a leginkább lélegzetelállító és szívbemarkoló - pillanatokban ő mindig ott volt velem. Nyolc évesen elvesztettem a hangomat. Énem egy darabkáját elrabolták, s az egyetlen ember, aki igazán megértette a hallgatásomat, Brooks Griffin volt. Sötét napjaimban ő volt a fény, a holnap ígérete... míg a sors csapást nem mért rá. Csapást, amely emlékek fullasztó tengerét hozta magával. Olyan fiú és lány története ez, akik szerették egymást, ám önmagukat nem. Élet és halál, szerelem és megszegett ígéretek története. És a pillanatoké.

“The world keeps spinning because your heartbeats exist.”

Egy-egy kivételes könyv esetén gyakran elfordul velem, hogy roppant nehezen találom a szavakat, amelyekkel képes lennék visszaadni azt a fantasztikus élményt, amit kaptam. Leírok két mondatot, aztán visszatörlök másfelet. Újabb és újabb nagyszerű jelzőket találok, majd vetek el, mert egyik sem tűnik elég kifejezőnek. Legszívesebben mindössze annyit írnék: kihagyhatatlan, esetleg felejthetetlen, vagy egyszerűen gyönyörű. S lám, ezek a szavak bár mind igazak, közel sem adják vissza azt a csodát, amit Brittainy C. Cherry ismét csak a lapokra álmodott.

“Love didn’t come with guidelines. It flowed into a person with only hope as its current. There wasn’t a list of rules to follow, making sure you cared for it correctly. It didn’t give you instructions to keep it pure. It simply showed up quietly, praying you wouldn’t let it slip away.”

Maggie és Brooks története harminc, lassú változásokat és hirtelen fordulatokat egyaránt hozó, esztendőt ölel fel. Az előszóban elbűvölően édes kisgyermekeként ismerjük meg őket, az epilógusban pedig boldog házaspárként búcsúzunk tőlük. Ártatlan gyermeki fellángolásból örökké tartó szerelem született, ám egyiktől a másikig igen csak rögös utat vezetett. Voltak édes pillanatok, meghatóak és romantikusak, mint ahogyan voltak rémisztőek, elkeserítőek és fájdalmasak is. De mindezek a pillanatok valami csodálatos utazássá álltak össze. Olyanná, amit a legjobb mindenkinek magának megtapasztalnia, így nem is árulnék el róla többet.

“Sometimes the rain was more pleasing than the sun. Sometimes the hurt was more fulfilling than the healing. And sometimes the pieces of a puzzle were more beautiful when scattered apart.”

Helyette viszont hadd ejtsek pár szót néhány olyan apróságról, amely mind hozzájárult ahhoz, hogy ne egyszerűen csak tetsszen nekem, hanem egyenesen imádjam ezt a regényt. Mert bizony rengeteg ilyen van, és mind itt zsong a fejemben, s követeli, hogy világgá kiáltsam, elvégre mindenkinek tudnia kellene róla, micsoda varázslat rejtőzik ezeken a lapokon. Ott vannak például a tízéves Maggie és Brooks által váltott üzenetek. Vagy az apuka irtó béna, mégis olyan nagyon cuki viccei. A zene szeretete, meg a könyveké. Ó istenem, azok a pompás könyvek! A rózsaszín cetlik mellé kerülő sárga jelölő lapok. Azok a táncolnál velem? pillanatok, meg azok az ötpercek. A beszédes csendek, s még beszédesebb kézszorítások. A bűnrossz teák és az a horgony alakú medál. Az ígéretek, meg az üzitáblákon letörölhetetlenül ott maradt szavak. Azok a csókok, azok az ölelések… Ó, tudom én, hogy borzasztóan zavaros ez így, hiszen ezek csupán kiragadott pillanatok. De ezekből a pillanatokból egy feledhetetlen történet állt össze, olyan, ami elrabolta a szívemet.

“Whenever our lips found each other, the kisses hurt and healed. We were thunderstorms and sunlight all at once.”

Szóval igen, ez a könyv valami zseniális. Gyönyörűen megírt, magával ragadóan gördülékeny, tele szerethető karakterekkel és mélyenszántó, lírai szépséggel megfogalmazott gondolatokkal. Nevettem rajta, és legalább százszor álltam közel a könnyekhez. Megérintette a lelkemet, kicsit összetörte a szívemet, néhol jól rám ijesztett, ugyanakkor boldoggá is tett. Ám mindenekfelett elmondhatatlan örömöt éreztem, amiért olvashatom ezt a pompás regényt, amelynek elképesztő élménye örökre velem marad.

Ui: 33 idézet bejelölés és 20 jegyzet

Kedvenc idézetek:

“You can’t change the past, but you can shape the future with the right now.”

“Sometimes words were more empty than silence.”

“Not all broken things need to be fixed. Sometimes they just need to be loved.”

♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőnek!

➤ My review on goodreads.

Tovább...

Alexa Riley: Shielding Lily

Lily Parker első napját kezdi egy új iskolában. Mostanra, a végzős év második félévének elejére, már semmi más vágya nem maradt, mint leérettségizni és eltűnni a városból, mivel otthoni élete maga a pokol, ahonnan mihamarabb ki kell szabadulnia. S akkor megismerkedik Rennel... Ren Hendrick bármibe fog, sikeres lesz benne. Így van ez a futballozással is. Ugyanakkor semmi sem képes valóban lázba hozni. Csendes és visszahúzódó természet, ezzel gyakran bosszúságoz okozva a körülötte legyeskedőknek, ám őt ez egy csöppet sem érdekli. Szürke élete viszont hirtelen színekkel telik meg, amikor megismeri Lily-t... Kettejük története az édes, első szerelemről szól. Arról, hogy megtalálhatjuk örök párunkat már azelőtt, hogy egyáltalán álmodtunk volna ilyesmiről.

Mindenek előtt szeretném kiemelni, hogy már a könyv eleji ajánlás elrabolta a szívemet.

“This book is for those that found love when everyone thought they were too young to know what it was. We should all be lucky enough to find our forever so soon.”

Édesen szentimentális, és annyira illik ehhez a történethez. Imádom!

A Shielding Lily úgy kezdődik, mint egy átlagos ifjúsági vagy épp new adult regény. A főszereplő srác dögös és népszerű focista, aki számára azonban nem minden szól a sportról. Ő többet szeretne, valamit, ami valóban megszólítja a lelkét. A suli újonnan érkezett tanulója a főszereplő leányzó. Szegénynek otthon bőven kijut a rosszból, így szeretne mihamarabb elszabadulni onnan, s talán rajztehetségével kezdeni valamit a jövőben. Amikor ők ketten találkoznak, azonnal fellángol közöttük a vonzalom. S mivel mindketten szimpatikus, kedvelhető karakterek, ráadásul irtó aranyosak együtt, nekünk olvasóknak nem igen van más választásunk, mint vadul drukkolni a szemünk előtt kibontakozó édes, ifjonti szerelemnek.

“The second I saw you, I fell, babe. I fell hard and fast. I want to spend the rest of my life with you. Loving you and becoming everything to you like you are to me.”

Ugyanakkor persze ez nem más, mint egy az Alexa Riley féle smutt jóságokból. Következésképp Lily és Ren kapcsolata villámsebesen alakul. A csendes srác mihelyt rátalált az ő kicsikéjére valódi birtokló és védelmező alfa hímmé változik, Az ártatlan csókok egykettőre izzó szenvedélybe fordulnak, a főszereplők szüzessége pedig csakhamar a múltba vész. Aztán rövidesen már a happy endnek, no meg a bőségesen adagolt epilógusoknak örvendhetünk.

Az igazat megvallva ez a kötet más lett, mint a szerzők legtöbb korábbi írása. A történet itt szerintem szelídebb és kevésébe pajkos, a karakterek is kaptak egy kis hihető mélységet. Mézédes és kényeztetően vadító olvasmány lett ez, méghozzá ügyes és ízléses kivitelezésben. Őszintén élveztem az elejétől a végéig, s minden idők második legkedvesebb AR kötetemmé vált. (A PS You're Mine-t eddig még egyik könyvnek sem sikerült überelnie nálam.)

Kedvenc idézet:

“... all the wishing in the world can't turn back the clock.”

♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőnek!

➤ My review on goodreads.

Tovább...

Sarina Bowen: Rookie ​Move

A hokijátékos Leo Trevi két dologgal töltötte az elmúlt hat évet: igyekezett túljutni a lányon, aki összetörte a szívét, és megtett mindent azért, hogy bekerüljön a profi ligába. Csakhogy az újonnan alapított Brooklyn Brusiersnél töltött első napján próbára tétetik mindkét fronton. Egyrészt a csapat edzője régóta ki nem állhatja, másrészt a jeges szépség PR-os nem más, mint az ő korábbi barátnője, Georgia Worthington. Leoval szakítani az egyik legnehezebb döntés volt Georgia életében, ugyanakkor a viszontlátás sem sokkal könnyebb. A nő el is határozza, hogy kettejük kapcsolatát szigorúan szakmai keretek közé szorítja. Viszont amikor Leo egy sajtótájékoztató megannyi mikrofonja előtt ad hangot gyengéd érzelmeinek, azzal roppant személyes vizekre evez...

Sarina Bowen már jó néhány regényt írt, s nekem sajnos egyelőre csupán néhányhoz volt eddig szerencsém, ám azokat meglehetősen élveztem. Tetszik a könnyed hangvétele, történetei olvastatják magukat, szereplői pedig élőnek, igazinak érződnek. Épp ezért, amikor megtudtam, hogy új sorozatba vágja a fejszéjét, rögtön felcsillant a szemem.

“The Bruisers aren’t just a team (…) They’re a family.”

A Brooklyn Bruisers kötetei egy fiktív new yorki hokicsapat tagjainak boldog révbe érését meséli el, s így két – na jó, a csábítóan dögös borítókkal együtt már három - olyan dologgal csalogat, aminek iszonyat nehéz ellenállni. Először is az írónő akkora jégkorong rajongó, hogy a sport iránti szeretette szinte árad a soraiból. Nála biztosra vehetjük, hogy kapunk néhány izgalmas meccsjelenetet, valamint érdekes háttérinfókra szintén számíthatunk. Ráadásul mindezt olyan magával ragadó módon tudja elővezetni, hogy az embernek szinte kedve támad bérletet váltani a következő idényre. Másrészt a helyszín New York, ami nekem olyan, mint molylepkének a láng, hiába jártam már arra, és tapasztaltam meg a fájdalmasabb oldalát is, egyszerűen mindig visszavágyom. Sőt, ismerve Sarina nagyszerű leíró vénáját, tudtam, hogy olyan lesz, mintha én magam lennék ott ismét Brooklyn utcáin. Szóval nagyjából elkerülhetetlen volt, hogy ez az új széria és én megismerkedjünk egymással.

“Once upon a time he'd loved her. And then when he'd stopped, it wasn't really his fault.”

Az első kötet - Rookie Move – átvezetés a szerző méltán népszerű new adult sorozatából, az Ivy Yearsből. Az ottani ötödik, egyben záró részben Daniel Trevi volt a főszereplő, s itt most végre megismerhetjük bátyját, Leot, és gyermekkori jó barátját, Georgiát, akik történetesen a középiskola álompárjának számítottak mielőtt kapcsolatuk egy csúnya szakítással véget nem ért. Ám most, hat évvel később a sors ad nekik egy második esélyt, hogy tisztázhassák a múlt azon kérdéseit, amiket egykor nem tudtak, vagy még inkább nem mertek megbeszélni. A fiatal nő a Bruisers marketin felelőse, aki a szezon nagy nyilatkozatát, a vezető edző kinevezésének bejelentését készíti elő, amikor befut a hír, egykori szerelmét a klubhoz igazolták. Az ettől kellőképpen megrázó napot pedig csak tovább rontja, amikor Leo heves szóváltásba keveredik a csapatkapitánnyal, akit több tucat újságíró előtt fenyeget meg, hogy ne merészeljen egy rossz hangot se szólni élete szerelmére. S ez még csak a kezdet, a PR katasztrófák innentől fogva mintha menetrendszerűen érkeznének. Viszont legalább miközben Georgia igyekszik a kisebb-nagyobb viharokat elhárítani, Leo pedig azért küzd, hogy bebiztosítsa helyét a csapatban, elkerülhetetlen, hogy folyton találkozzanak. Márpedig a régi érzelmek nem múltak el, az egykori vonzalom szikrája csak arra vár, hogy ismét lángra lobbanhasson. Ugyanakkor ahhoz, hogy tényleg visszatalálhassanak egymáshoz, tisztázniuk kell a múltat, le kell számolniuk a fájdalommal, meg kell győzniük a lány apját arról, hogy a férfi megérdemel egy újabb esélyt, és szembe kell nézniük azzal a rémisztő lehetőséggel, hogy egy sztársportolót bármikor eladhatnak vagy elcserélhetnek.

“I spent six years trying to get over you, and it didn't take. Our time is now.”

Gördülékeny és szórakoztató, ugyanakkor a megszokottól talán némileg lassabb ütemű, második esély románcot kaptunk. Drámából pont annyi jutott a lapokra, hogy az ne legyen nyomasztó, igaz, engem picit zavart, hogy ezek jókora része abból adódott, hogy a főszereplők féltek megnyílni egymásnak, és őszintén beszélni a másikkal. A szenvedélyes percekkel sem spórolt Sarina, de a leírások ízlésesen visszafogottak maradtak, inkább a gyengéd érzelmeken volt a hangsúly. A főszereplő párosból Leo állhatatosságával könnyedén meghódította a szívem, viszont Georgiában hiába tetszett, hogy erős jellem, sokáig orroltam rá, amiért újra és újra megnehezítette mindkettejük helyzetét.

“Sometimes people do get their heart’s desire.”

Mivel az írónő ismét számtalan érdekes mellékkaraktert felvonultatott, erős a gyanúm, hogy el fogok csábulni a folytatásokra. A második kötet – Hard Hitter – a kissé morózus csapatkapitány története lesz, míg reményeim szerint a harmadik részben – Pipe Dreams - a klubtulajdonos Nate, és Georgia barátnője, a laza Becca fog egymásba gabalyodni. Azonban ez már csak jövőre fog kiderülni.

Kedvenc idézet:

“She's like an octopus in Prada.”

A regényben említett dalok:

Taylor Swift: Shake It Off ♪ ♫ ♬

Eminem: Rap God ♪ ♫ ♬

Green Day: Boulevard of Broken Dreams ♪ ♫ ♬

Meredith Brooks: Bitch ♪ ♫ ♬

♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőnek!

➤ My review on goodreads.

Tovább...

Mary Balogh: The Proposal - Lánykérés

Lady Muir magányosan sétálgat a tengerparton; óvatosan halad az egyenetlen földsávon, borzongva figyeli a tengert, miközben az életéről gondolkodik. Aztán egyszer csak a meredekebb utat választva elindul a falu felé, a csúszós köveken azonban kificamítja a bokáját. Ekkor váratlanul egy férfi tűnik fel az egyik szikla mögül, hogy a segítségét felajánlva Stanbrook hercegének kastélyába vigye. Lord Trenthamet a barátai bízták meg azzal a feladattal, hogy találjon magának feleséget a tengerparton, egy hölgyet, akit rangja, vagyona és katonai hőstettei lenyűgöznek, és aki rögtön igent mondana a lánykérésre. De hiszen a part teljesen kietlen, rajta kívül csak kósza sirályok fordulnak meg erre! Most mégis itt egy karcsú, szőke asszony, aki a segítségére szorul. Véletlen lenne, vagy a sors rendelte így, hogy az ízig-vérig lady és a nyers, szókimondó lord találkozzanak? Két - látszólag - gyökeresen eltérő életfelfogás, ízlés kerül egymással szembe, mégis, ahogy az idő telik, a két ember megismeri egymást, megismeri a másik legmélyebb vágyait, titkait, és talán arra is rádöbben, hogy minden különbözőségük dacára az a bizonyos lánykérés valóban megtörténhet.

Az igazat megvallva vegyes érzésekkel fogadtam a hírt, hogy újabb Mary Balogh regényt olvashatunk magyar nyelven. Egyrészt a Varázserőről szép emlékeket őrzök, másrészt a Csapda trilógiát vontatottnak és túlírtnak éreztem, de legfőképp a humort hiányoltam a történetekből. Ezért aztán némileg tartottam attól, mi vár majd a Lánykérés lapjain.

„Az emberek megértik a szív nyelvét, még ha a fejükkel nem is fognak fel mindig mindent.”

Nagy örömmel jelenthetem, én szórakoztató élményként könyvelem el ezt a könyvet. Nem tagadom, az írónő ezúttal sem vetkőzte le jellegzetes, engem némileg Mary Jo Putney munkáira emlékeztető stílusát. Kimódoltabb ütemű, kissé melankolikus hangulatú, elmélkedésekkel és vívódásokkal tarkított regényt kaptunk, ahol ráadásul a főhős nem épp egy szószátyár alkat. Viszont kellemes ellenpontként jutott néhány incselkedő szóváltás és pár szenvedélyes pillanat is. Előbbi ugyan nem épp csipkelődő riposztokban gazdag, de azért mosolyt fakasztóan élvezetes. Utóbbi pedig hála istennek egyaránt mellőzi a fennkölten cirkalmas illetve szerencsétlenül közönséges kifejezéseket.

„Azt hiszem (…) szívesebben sétálok önnel, Lord Trentham, mint hogy valaki mással keringőzzem.”

A főszereplő karakterek megformálásával, valamint kettejük egymásra találásának bemutatásával az írónő szerintem nagyszerű munkát végzet. Tetszett, hogy Hugo, a háborúból hazatért hős, lelkében a túlélő katonák bűntudatát hordozva a természet szépségei felé fordult megnyugvásért. Mint ahogyan azért is kiosztottam egy képzeletbeli piros pontot, amiért Gwendoline nem csupán rosszul összeforrt bokájával kénytelen bajlódni, de közben a gyászoló özvegy álarca alatt a látszólag tökéletes házassága szomorú titkait is cipelni. Ám ami a leginkább megfogott kettejükben, hogy egyikük sem merült önsajnálatba, persze, küzdöttek a maguk démonaival, de nem hagyták, hogy azok határozzák meg őket.

„Az élet néha igen különösen alakul. És sokkal csodálatosabb annál, mint amiről valaha álmodott.”

Kettejük szerelmének kibontakozása pedig… Nos, az én szememben a történet erőssége az, amit talán egyesek hibaként fognak felróni, nevezetesen hogy a kor szellemiségébe illően hihető. Szó sincs arról, hogy a problémák és akadályok varázsütésre semmivé foszlanának. Nem, itt harcol egymással a szív és az ész, a hősnő és a főhős, a társadalmi berögződések és a szerelem. A szerelmespár igazán megismeri egymást, felmérik a döntésük következményeit, mielőtt házasságot kötnének. Így kevésbé tündérmesés, ez tagadhatatlan, de nekem tetszett, hogy ezúttal életszagúbb történetet olvashattam.

„Mind túlélők voltak, de elég erősek ahhoz, hogy önálló életet éljenek.”

Jó tudni, hogy bár ez a regény önállóan is élvezhető, kerek egész, voltaképp a Túlélők Klubja sorozat első kötete, ugyanakkor lazán a Bedwyn Sagához szintén kapcsolódik. Voltaképp a többszöri szerkesztői változatoztatás előtt az eredeti elképzelése az volt, hogy a One Night For Love (Gwen bátyja, Neville & Lily) illetve az A Summer to Remember (Kit & Lauren, Gwen legjobb barátnője) mellett ez, a The Proposal fog majd egy trilógiát alkotni. Végül azonban Lauren könyve a hat részes Bedwyn sorozat előfutára lett, amely a négy felvonásos Simple szériához szintén kapcsolódik, míg Gwen történetével a napóleoni háború borzalmait megtapasztalt hét fős csoport – a Túlélők - boldogságra találását végigkísérő könyvfolyam vette kezdetét. Egyszóval szövevényes ügybe csöppennünk most bele.

Kedvenc idézet:

„Ijesztően fertőző lehet az állandó sopánkodás.”

Könyvinfók:

Mary Balogh Kiadó: General Press Fordító: Bánki Vera ISBN: 9789636439033 292 oldal, kartonált

Műfaj: történelmi romantika Sorozat: Túlélők klubja 1. Elbeszélés módja: E/3, múlt idejű Ki? Gwendoline Grayson, Lady Muir (32) & Hugo Emes, Lord Tretham (33) Hol? Penderris, Newbury Abbey, London, Crosslands Park Mikor? tavasz Érzékiség? vissszafogott Szerelmi háromszög? nincs Lezárás? boldog Önállóan olvasható? igen

07.21. - Kristina blogja
07.22. - Angelika blogja
07.23. - Könyvvilág
07.24. - Dreamworld
07.25. - Insane Life
07.26. - Olvasónapló
07.27. - Szembetűnő
07.28. - Deszy könyvajánlója

Nyereményjáték:

Mostani játékunkban minden állomáson találtok egy-egy 'lánykérés' idézetet, s a ti dolgotok kitalálni, melyik regényekből származnak ezek a sorok.

(Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszolnak! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

„– Igaz a hír, miszerint Mary nem megy magához nőül? 

Jasper felsóhajtott. 

– Úgy tűnik, egy káplánra vetette ki a hálóját, és egy egyszerű vikomttal nem éri be. 

A nő nem molyosodott el.(...) 

– Ez esetben lenne egy ajánlatom az ön számára. 

– Csakugyan? (...) 

– Vegyen inkább engem feleségül!"

a Rafflecopter giveaway

Tovább...

Alexa Riley: Branding the Virgin

Mary-Jane nem kereste a bajt, mindössze saját családot szeretett volna, s elhatározta, hogy nem vár senkire a megvalósításával. Ám egy szerencsétlen keveredés a sperma bankban tesz róla, hogy ne csak a vágyott babát kapja meg, hanem egy apukát is, akivel kénytelen lesz zöldágra vergődni. Ty minden korábbi álmát összezúzta egy bikarodeós baleset, így már semmi mást nem akar, mint nyugalomban és magányosan élni az életét a farmján. S ez így is volt mindaddig, míg be nem toppant hozzá egy aprócska, sötét hajú hölgyemény. Amikor kettejük útja keresztezi egymást, vajon Mary-Jane képes lesz-e bevallani a férfinak, hogy ő a gyermeke apja? S Ty vajon visszatarthatja-e a nő attól, hogy világgá szaladjon?

Egy megesett szűz és egy morgós cowboy közt szövődő románc amúgy Alexa Riley módra elmesélve? Ó, édes Jézus, ide vele!

“Like the universe was making sure we found each other, one way or another.”

Be kell vallanom, elég izgatottan vártam, hogy a kezeim közé kapjam ezt a novellát, mert az alapötletet kimondottan érdekesnek tartottam. Szerintem egy sperma donor körüli kavarodás csöppet sem elképzelhetetlen a mai modern, ámde rohanó társadalmunkban. Persze tökéletesen tisztában voltam azzal, hogy a Branding the Virgin aféle józan észt sutba vágós, instant szerelmi történet, tehát nem voltak túl nagy elvárásaim. Egy jól megírt és szórakoztató kikapcsolódásra vágytam. S pontosan azt is kaptam. A szerzők ismét élvezetes, ügyesen tálalt, smut fincsiséggel kényeztettek. Mindössze nem tiltakoztam volna, ha egy kissé hosszabbra sikerül a sztori, hogy többet megtudhassak Mary-Jane és Ty múltjáról, illetve úgy talán több idő jutott volna kettejük kapcsolatának kibontakozására.

Ám nem szabad elfelejtkezni róla, hogy ez a könyvecske mindössze egy kis könnyed, játékos szösszenet. Tökéletes választás, ha éppen valami cuki és szenvedélyes, kényeztető olvasmányra vágyunk, valami gyorsra és drámamentesre. De figyelmeztetek mindenkit, a könyv pont olyan eszement, mint amilyennek a fülszövege ígéri.

Ui: Légyszi-légyszi hagy kapjon a többi Jennings tesó is saját történetet! Imádnám látni, ahogy a nagyszájú Blake fülig belehabarodik valami tüzes hölgyeménybe.

Kedvenc idézet:

“The big scary ones are always the ones with marshmallow in the center. You've just got to crack them open.”

♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőnek!

➤ My review on goodreads.

Tovább...