Kevin Hearne: Hammered - Elkalapálva (BtK)

A norvég mennydörgésisten rosszabb minden kötekedő rohadéknál – ő ugyanis életek ezreit tette tönkre, és ugyanennyi ártatlannal végzett. A viking vámpír, Leif Helgarson több évszázad után elérkezettnek látja az időt, hogy bosszút álljon rajta, de a norvég lidércnyomásba csak barátja, Atticus O’Sullivan, az utolsó druida segítségével juthat el. Atticus első számú túlélési stratégiája a következő volt: a lehető legnagyobb ívben kerüld el a villámokat dobáló ürgét! De Atticus hazai pályáján sem túl rózsás a helyzet: vámpírháború közeleg, a magukat Isten Kalapácsainak nevező orosz démonvadászok pedig egyre többen lesznek. Atticus és Leif egy vérfarkas társaságában minden figyelmeztetés és várható következmény ellenére elindulnak Asgardba, a norvég panteon síkjára, ahol kommandójuk kiegészül egy varázslóval, egy orosz mennydörgésistennel és egy kínai vándorral. És megindul a felejthetetlen harc a valkűrök, a feldühödött istenek és a mennydörgésisten ellen. Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Fordító: Acsai Roland Megjelenés: 2014. július 11. ISBN: 9789633738207 / 9789633738191 312 oldal, kemény táblás / kartonált Értékelésem:

„Ha eldöntöd, hogy megölsz egy istent, olyan események sorát indítod el, amivel nagyon közel kerülsz a halálodhoz.”

A Vas Druida Krónikáit a kíváncsiság hozta az olvasmánylistámra, hogy aztán ott bérelt helyet váltson magának. Ezidáig románcnak se híre, se hamva, de humor és kaland dögivel kijut a lapokon. És én I-M-Á-D-O-M. Így, csupa nagybetűvel, amihez nyugodtan hozzá lehet képzelni a rajongólányosan álmodozó arckifejezést is.

Úgy gondolom, a szerző ezúttal sem hazudtolja meg önmagát, hozza azt a gördülékeny, poénos és közvetlen stílust, amit a korábbi részekben megszokhattunk. Ismét tökéletes mértékben keverednek a szórakoztató párbeszédek és az izgalmas jelenetek. Alaposan tanulmányozott és korrekt módon tálalt mitológiából, valamint tetemes mennyiségű hullát eredményező bonyodalmakból szintén nincs hiány. Ugyanakkor ez a regény a megszokottak mellett új húrokat is megpendít. Az eddigiektől eltérően nem minden fejezet narrátora Atticus; öt fejezetet azoknak a drámai története tesz ki, akik ilyen-olyan ok miatt, Thor vérére áhítozva társulnak az asgardi küldetéshez. De azt hiszem, ezektől a személyes tragédiáktól függetlenül is érezhető, hogy a hangvétel most mindvégig komorabb és baljósabb.

A sztoriról nagyon nehéz lenne úgy írni bármit is, hogy véletlenül se legyen valamely eddig megjelent részre nézve spoileres, így helyette inkább a kedvenc részleteimet osztanám meg, amelyek ígérem, nem lőnek le egyetlen poént sem. Ám még előtte szeretném megjegyezni, hogy ez a sorozat nem az a féle, amelybe az olvasó akárhol csak úgy bekapcsolódhat. Itt az utalások, ok-okozati összefüggések miatt ajánlatos bizony betartani a sorrendet. No meg persze, butaság is lenne lemaradni bármelyik kötetről is, hiszen mind nagyszerű.

Kedvenc jelenetek:

Alig tudok választani, annyi van belőlük! Mint mindig, most is élveztem Atticus és Oberon eszmecseréit, és az ír özvegy pillanatait szintén szívesen olvastam, de az egyéb színek közül nálam ez három viszi a pálmát:

1. A besivcsizés

„... mi történik, ha megjelensz ott, Leif? Talán minden déli vámpír tudja, hogy nézel ki, és a koporsóik belsejét a te posztereid borítják? Sivcsizni kezdenek és autogramot kérnek?”

Eme diskurzus valódi lényege a vámpír territórium védelme lett volna, de a beszélgetés egy ponton kissé infantilis fordulatot vett, és átcsapott a sivcsizés, mint ige korrekt használatának bemutatásába. Atticus szerint egy találkozás olyan íróóriással, mint Neil Gaiman, azt eredményezheti, hogy az ember elveszti a józan eszét, s akár a húgyhólyagja feletti uralmat is, azaz bezivcsizik. Leifnek kissé más volt a véleménye:

„A vámpírok sikítást váltsanak ki, ne sivcsizést. Az önkéntelen bevizelés általános jelenségnek számít, de félelemből történjen, és ne személyi kultuszból kifolyólag!”

2. Jézus, az ivócimbora

A könyv egy pontján Jézus megjelenik, hogy kedélyesen elcsevegve pár jótanácsot adjon druidánknak, mindezt úgy, hogy közben halas krumplit majszolnak, amit jó féle Guinness-szel öblítenek le, és kisebb kitérőként azt is megvitatják, hogy a norvég mennydörgőisten mekkora mocsok, bár a marketingje igen csak ott van.

„- ...a legfinomabb jelző, amivel egy másik isten illette Thort, az a szemét volt.
- Tudom - bólintottam. - Egy szeméttelep. De a halandók között nagyon jó a PR-ja.”

Fergeteges jelenet, pláne amikor félbeszakítja őket kilenc haszid zsidó, akik Atticus fejére pályáznak. A keresztény istenség egy ideig nagyszerűen szórakozva követi a harcot a pálya széléről, ám végül csak közbelép:

„Most pedig nyomás, karózzanak ki néhány vámpírt, különös tekintettel a csillámló emó-vámpírokra!”

3. Shakeapeare minden alkalomra

„Shakespeare akkora géniusz volt, hogy szinte minden helyzetről mondott valamit, ami az életben adódhat - még arra az esetre is, ha egy római isten üldöz, mi meg egy Mustanggal menekülünk.”

Mert mi mást is lehetne tenni, mint Shakespeare idézetekben társalogni, amikor két, felkantározott leopárd által vontatott szekéren üldözőbe veszi az embert - vagyis a druidát, vérfarkast és vámpírt - egy meglehetősen mérges Bacchusz? :)

Kedvenc mellékszereplők:

„... Leifnek fel kellene kérnie Danny Leifmant, hogy készítsen egy hátborzongató filmzenét direkt az ő számára, amit az ilyen macsós benyögéseknél lejátszhatna, és megadhatná vele a pillanathoz illő melodramatikus hangulatot.” [Oberon]

Bár ez a történet számos új mellékszereplőt felvonultatott, nálam egyikük sem vehette fel a versenyt a már régebben megismert és megszeretett karakterekkel. Továbbra is Oberon, az ír farkaskutya, számomra az egyes számú befutó, annak ellenére, hogy ezúttal igen csak háttérbe szorult a drága. Helyette viszont most alkalmunk nyílt kicsit jobban megismerni Atticus, skandináv módra gleccseresen hűvös, vérszívó ügyvédjét, Leifet. Vesztemre. Ugyanis a sztori előrehaladtával korábbi szimpátiám szép fokozatosan rajongásba csapott át, s így amikor szereplése 'fejvesztve' véget ért, eléggé lelombozódtam. Nagyon remélem, hogy valamikor hallunk még felőle! Ahogyan abban is bízom, hogy a jövőben a Granuaile szál megerősödik majd. Tudom, tudom, itt messze nem a romantika a lényeg, de egyszerűen nem tagadhatom meg önmagam; igen is drukkolok azért, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki druida és tanítványa között.

Kedvenc velős mondatok:

„... az ír paradicsomban ingyen van a sör! Lehet irigykedni.”

„Különös, hogy a heves érzelmek mennyire meg tudják nyújtani, vagy össze tudják zsugorítani az időt.”

„A bosszú és az ésszerű gondolatok soha nem alszanak egy ágyban.”

{ Könyv adatok }

Műfaj: urban fantasy

Elbeszélés módja: E/1, múlt idejű

Sorozat: A Vas Druida Krónikái 3.
1. Hounded - Üldöztetve
2. Hexed - Megátkozva
3. Hammered - Elkalapálva
4. Tricked
5. Trapped
6. Hunted
7. Shattered
8. Staked
9. ?

2014. július 14-től minden harmadnap, vagyis a Hold, Thor és a Nap napján egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok, sőt, ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

07/14. Angelika blogja
07/17. CBooks
07/20. Dreamworld

Atticus egy korábbi ígérete miatt arra kényszerült, hogy betörjön Asgardba, és ellopjon egy aranyalmát Idunntól. Ám ahhoz, hogy bejusson, meg kellett másznia Yggdrasilt, a Világfát. Több ezer éves druidaként azonban hiába rendelkezett igen komoly ismeretekkel a kőrisfáról, ő sem ismerte az összes járatot.

Szerencséjére akadt egy segítője… csakhogy a dolgok kicsit másképp alakultak, mint azt tervezte, és jóakarója holtan végezte… Így hát ha egyszer úgy döntenétek, hogy Ti magatok is az örök fiatalságra vágytok, nem árt, ha már most feltérképezitek Yggdrasilt!

Tartsatok velünk, és az Edda versekhez hasonló segítségek alapján, találjátok ki milyen helyeket vagy lényeket rejthetnek az egyes számok.

A Nornák legyenek veletek!

Yggdrasilt, a világ kőrisfáját,
három gyökér tartja,
mélyen az alvilágba nyúlva.
Gyökereinél három forrás ered,
döntsd el, mire vágysz,
s aszerint cselekedj.
Közelíts jobbról, és bölcs leszel (5),
vagy válaszd az aranyutat (4) és
ismerd meg jövőd, jelened, s múltad.
De ha igazán bátor vagy,
vágj át Loki lánya birodalmán (1),
és mássz ki
a Háncshántóból fortyogó üst folyamán. (2)
Vigyázz, bele ne fuss
az itt portyázó sárkányba (3)!

a Rafflecopter giveaway

Tovább...

Túl a sokadik x-en... (BtK)

Egy rendhagyó blogturnéval ünnepeljük meg, hogy kerek 100 könyv szerepelt már a Blogturné Klub repertoárján. Összeírtunk néhány kérdést, amikre válaszolva képet kaphattok, hogyan is áll össze egy blogturné, mi a tagok személyes véleménye egy-egy témában, mik voltak az emlékezetes pillanatok az első 100 könyvvel kapcsolatban.

Fogadjátok szeretettel ezt a különleges turnét, utána pedig következhet az újabb 100 remek könyv!

Erősen gondolkodtam, rá merjek-e bólintani erre a turnéra, hiszen be kell látnom, hogy sem a megmondó posztok írásában, sem az ego / 'ismerjetek meg' bejegyzésekben, de még csak a rovat jellegű, pipálós, gyűjtős stb típusokban sem jeleskedek. Nekem a blogolás első, másod és harmadsorban is a könyvekről szól. Imádom őket. Úgy érzem, mindig is hozzám tartozott az olvasás szeretete, és még a számomra egyszer fogyaszthatónak titulált történetekben is mindig találok valamit - ha csupán apróságokat is -, ami gazdagított így vagy úgy. Nagyon bízom benne, hogy az írásaim képesek ezt közvetíteni, és át tudják adni, hogy folyamatosan igyekszem nyitott szívvel és gondolatokkal fogadni mindazt a csodát, amit a könyvlapok rejtenek. Így aztán remélem, elnézitek nekem, hogy én ezúttal is rájuk, a regényekre koncentrálnék, és a huszanegynéhány kérdésből csak pár olyat csemegéztem ki, ahol magam helyet őket tolhatom előtérbe. Mert hiszen ez lenne itt a lényeg: Ismerjétek meg, olvassátok el, és szeressétek meg ezeket a szépségeket.

• Műfajt tekintve elég sokrétűek az olvasmányok a BTK-n belül. Mi az a műfaj, amit a leginkább kedvelsz? Azon belül mi alapján szelektálod a könyveket - mi alapján választod ki, mi az, amit olvasol és mi az, amit nem?

A romantika szál számomra olyan, mint macinak a méz, igen nehezen tudok ellenállni neki. Épp ezért a felnőtt románcokra szinte képtelen vagyok nemet mondani, de a mostanában egyre nagyobb teret hódító new adult műfajt is mintha kimondottan az én bűnbeesésemhez tervezték volna. Emellett viszont olykor engedek a kíváncsiságomnak, és elkalandozok a komfortzónámon túlra. Szerencsére! Mert így megismerhettem, és rajongója lehettem nagyszerű új sorozatoknak. Történelmi fikció műfajban A halál szolgálólányai nagy kedvenc lett, alig várom, hogy érkezzen a folytatás. Fantasy fronton engedtem a Titti lelkes ajánlóitól szárba szökkent vágynak, és megismerkedtem a Vas Druida szériával, amibe menthetetlenül belezúgtam. Ühm, nem szimplán megtetszettek Mr. Fürtöske kalandjai, de komolyan fontolgatom az eredeti nyelvű, papír alapú beszerzést is. Végül, de nem utolsó sorban megemlíteném a ya-k csalóka világából Susan Ee remek írását. Annak ellenére, hogy számtalanszor jártam már úgy, hogy a sokak által élvezett ifjúsági sztorik nekem nem nyújtották ugyanazt, belevágtam, és teljesen rabja lettem. Talán mert angyalok, disztópia, éledező románc, és izgalmas kalandok mind megfértek ugyanabban a történetben.

• Mennyi blogturnén vettél már részt?

Ez a 33. blogturné klubos bejegyzésem, azaz pontosan az eddigiek egyharmadában vettem részt, s így ezeket a gyönyörűségeket olvashattam, és pakolhattam fel a könyvespolcomra:

• Melyik könyv tetszett a legjobban a 100 turnés regényből? Vagy melyik 3?

Ez egy roppant gonosz kérdés! Volt amelyikben ez a vonás, volt amelyikben az tetszett nagyon-nagyon. De ha csak hármat emelhetek ki, akkor:

1. Üldöztetve, mert izgalmas, humoros.. egyszerűen rohadt jó, már bocsánat a kifejezésért.
2. Reménytelen, mert a szerző elképesztő ügyesen teremt édesen romantikus, de szívet kitépően fájdalmas pillanatokat is.
3. Kihasznált alkalom, mert annyira más, mint a szokványos romantikus történetek.

• Volt olyan turné, aminél utólag megbántad, hogy jelentkeztél rá?

Soha semmire nincs biztosíték, így bizony akad, amikor mellényúlok. Van, hogy olyan nagyon, hogy jobbnak látom azt is elfelejteni, hogy szemet vetettem rájuk. Számomra az Őrző és a Végtelen napok volt az a két könyv, amit elkezdtem, de be sem fejeztem, mert annyira nem sikerült egy hullámhosszra kerülni velük. Nem is vettem részt ezekben a turnékban. Azok közül, amelyeket végigolvastam, sem volt mindre igaz, hogy lesodort a lábamról, ahogy annak bizony hangot is adtam. A Fehér macska, és a Soha már esetén rezeg a léc, lehet, hogy a következő felvonásra már nem nevezek be, azon egyszerű okból, mert bár izgalmas kitérők voltak, de nem tudtak többé válni számomra. A Szerethetetlen esetén pedig az alaptörténet bár nagyon az én ízlésemnek való lenne, de a szerzőnő stílusa már kevésbé, ezért valószínű, ennek a folytatását szintén ki fogom hagyni.  

• Mint kampányfőnök, melyik turné állt legközelebb a szívedhez?

Több okból kifolyólag viszonylag ritkán vállalom fel a kampányfőnöki tisztséget, így mind a három alkalom emlékezetes a maga módján. Sarah MacLean sorozatával ízig-vérig történelmi romantikus szériát üdvözölhettünk a blogturnéztatás világában, és a műfaj nagy szerelmeseként szerettem volna bábáskodni az eseményeknél. Reményeim szerint olyanok figyelmét is felhívtuk erre, s az ehhez hasonló történetekre, akik eddig inkább csak a jobban sztárolt regényeket vették észre. Colleen Hoover regénye annyira beette magát a bőröm alá, hogy angolul és magyarul is elolvastam, a folytatás pedig dedikálva várja a polcomon, hogy jutalomfalatként egy-egy kurta fejezetnyit kényeztessen a nap végén. Persze, hogy szívesen bíbelődtem körülötte. Tarryn Fisher esetén hallgattam azokra a külföldi bloggerinákra, akiket évek óta követek, és belevetettem magam az egyedinek ígérkező történetbe. S valóban annyira különc a románcok között, hogy jó érzés volt, hogy népszerűsíthetem.

Bízom benne, hogy szervezett keretek ide vagy oda, méltónak bizonyultam a könyvekhez, és hozzátok, kedves olvasók. Remélem, a következő kerek számnál ismét találkozunk, újabb nagyszerű élményekkel gazdagabban!

Deszy könyvajánlója * Függővég * Bibliotheca Fummie * Roni olvas * Kelly & Lupi olvas

MFKata gondolatai * Media Addict * Nem harap a... * Dreamworld * Zakkant olvas

Always Love a Wild Book * Insane Life * Könyvszeretet * Könyvgalaxis * Book Heaven * Kristina blogja

a Rafflecopter giveaway

Tovább...

Emma Chase: Tangled - Behálózva

Minden vágyad az, amit soha nem akartál. Drew sokat tud a nőkről, de nem eleget. Drew Evans igazi főnyeremény. Szívdöglesztő, rámenős, gazdag, egyszóval olyan pasi, akinek mosolyáért New York legtökéletesebb alakú hölgyei örömmel ledobnák magukról a trendi kis koktélruhát, és még nagyobb örömmel hagynák el megunt férjeiket. Ő a társasági élet központja, a cég titkos reménysége, a család mintapéldánya, de egy napon eltűnik a színről, és jó oka van rá. Állítólag lázas betegen fekszik és kúrálja magát. De ugye ezt a dumát egyikünk sem veszi be? Katherine Brooks éles eszű, állhatatos és gyönyörű. A siker érdekében mindenen és mindenkin átgázol, ha kell. Drew és Kate gyönyörű pár lehetnének. Ha nem gyűlölnék egymást minden erejükkel. Ha nem vágynának egymásra minden porcikájukkal. Vajon ki kerül ki győztesen kettőjük világraszóló párharcából? Ki engedelmeskedik kinek, ki a főnök az ágyban és ki a cégben? Kiadó: Athenaeum Fordító: Szieberth Ádám Megjelenés: 2014. június ISBN: 9789632933221 320 oldal, puha táblás Értékelésem:

Azt hiszem, a következő két képpel nagyjából össze is lehet foglalni a regény olvasása közbeni reakcióimat:

Oké, akadtak pillanatok, amikor e kettő kissé összemosódott, és nevetve csóvált fejjel lükéztem le Drew-t.

Hogy ki az a Drew? Nos, kérem szépen, ő a történet főhőse és egyben mesélője, akire házsártos nővérével karöltve akkor nyitjuk rá az ajtót – akarom mondani a könyvet -, amikor épp több napja náthásan haldoklik. Vagyis kezdetben ezt állítja, de rövidesen kiderül, hogy erről szó sincs, csak amúgy férfiasan eltúlozva dagonyázik a sértett büszkeség és visszautasítottnak vélt szerelem okozta depresszióban.

„A szívdöglesztő playboy találkozik a tréfát nem ismerő, foglyokat nem ejtő lánnyal, aki örökre megkaparintja a szívét…”

S az, hogy miként lett az egykori magabiztos, sármos, szexis nőcsábászból ez a borotválatlan, kanapén fetrengő, kispárnát szorongató, teljességgel szétpergett szerencsétlenség, maga A sztori. Drew keresetlenül laza, szókimondó stílusban meséli el, hogyan találkozott és zúgott bele Kate-be, majd vonult el sértett óvodásként a szerelem harcteréről az első bukkanó láttán.

„Te iszonyú hülye vagy, Drew, tudsz róla?” & „Mit tenne most William Wallace?”

Szerencsére a nővére és a legjobb barátja nem veszteget sok időt sebzett lelkének ápolgatására, inkább egy jól irányzott fenékbebillentéssel helyes pályára állítják. S a hátralévő fejezetekből azt tudhatjuk meg, miféle szélsőséges tettekre ragadtatja magát Drew, hogy megszerezze a nőt, akivel az élete a „Csalódottság és gyengédség, bosszúság és szeretet, buja vágy és szerelem kusza szövevénye.”.

Aki úgy érzi, túl tud lépni azon, hogy Drew egy pimasz, ízig-vérig kutyaütő, nőszédelgő - bár a szerethető fajtából -, illetve hajlandó szemet hunyni a trágárságokkal megtűzdelt monológokon, és nem riasztják a pikáns, részletes, erotikus jelenetek, annak nagyon melegen ajánlom ezt az üdítően újszerű, elképesztően humoros, jó lendületű, habkönnyű szórakozást, ami becsapósan pöttöm kis könyvnek álcázza magát.

{ 10 dolog, amit szerettem benne }

„… én nem akarok direkt faszfej lenni, egyszerűen csak pasi vagyok.”

1. A stílus / Drew: közvetlen, szellemes és könnyed a hangvétel. És azok a pillanatok, amikor Drew kiszól nekünk, olvasóknak, egyenesen fergetegesek. Amikor már épp kiakadna rá az ember lánya, mindig jön valami ravasz vagy mulatságos riposzt, esetleg egy lefegyverzően őszinte mondat tőle… :)

„– …Nyilvánvalóan nem vagy elég érett ahhoz, hogy felnőtt ember módjára kezeld a helyzetet. Ezért… ezért szólni fogok apádnak.
Aha. Megmond az apukámnak, és még én vagyok éretlen!”

2. Humor: Úgy érzem, ezt nem árt külön is nyomatékosítani, mert én bizony hangosan kacarásztam a könyv jókora részében.

„… mindketten egyre mélyebbre süllyedünk a munkahelyi szabotázs mocsarában. Olyat nem csinálunk, ami effektíve törvénybe ütközne, azt a határt nem lépjük át. De nem járunk messze tőle.”

3. A versengés pillanatai: Amikor Kate és Drew ugyanazon ügyfél megszerzését kapják feladatnak, kissé elszalad velük a ló, és egészen egyedi módjait találják ki, hogyan törjenek borsot a másik orra alá. Némelyik húzásukon képtelenség nem vigyorogni.

„– Néha akkora szemétláda tudsz lenni!
– Akkor tökéletesen összeillünk, mert te meg többnyire egy első osztályú hárpia vagy.”

4. A viták: A párbeszédek is nagyszerűek, node a szócsaták… még azok is, amelyek nem végződnek heves… ööö…na, tudjátok.

„Egyszerű férfilogika: ha egy nő dühös, az azt jelenti, hogy szeret. Mert ha egy kapcsolatban a csaj már nem is kiabál veled, akkor cseszheted. A közöny a nők halálos csókja.”

5. Érzelmek pasi szemszögből: Rendben, tudom, hogy nő írta, tudom, hogy erősen sztereotipizált helyenként, de nem érdekel. Imádtam azt érezni, hogy egy érzelmektől kótyagos pasi agyába tehetek kirándulást.

„Matthew-nak kis híján torkán akad egy fekete olajbogyó. Kiköpi és pontosan szemen lövi vele Stevent.
Steven kétrét görnyedve, kezét szemére tapasztva azt üvölti: – Eltaláltak!”

6. Kedvenc jelenet(ek) 1.: A hálaadási összejövetel az Evans családnál: A komplett 11. fejezet egyetlen szóval: fergeteges!

„– A Rettenthetetlenre gondoltam.
Erre öklendezést mímel, majd azt kérdezi:
– Mit tud az a film? Miét van rákattanva minden pasi?
– Amiért a nők megőrülnek azért a Szerelmünk lapjai című szarért.”

7. Kedvenc jelenet(ek) 2.: Film, film, film: Van itt beszólás a Twillight Edwardjának, lesújtó kritika a Hamupipőke és a Szépség és a Szörnyeteg mondandójáról, hogy a Szerelmünk lapjainak túl nyálassá való titulálásáról már nem is szóljak. De az abszolút favoritom a Rettenthetetlen stílusú buzdító beszéd, amellyel a gödör alján lévő Drew-t igyekszik lelkesíteni a barátja.

„… amikor a Sárkány haragos pillantása rám, és egyedül csak rám szegeződik, megbocsátok Matthew-nak. Mert ez a tekintet bármelyik pillanatban porrá égetheti az embert…”

8. Fergeteges mellékszereplők 1.: Alexandra, alias a Sárkány, Drew nővére. Odavan az öcsikéjéért, de nagyon ügyesen leplezi. Ha kell, beszól, ha kell, kioszt néhány észre térítő, képletes pofont… és nagyon bölcs húzás volt tőle a „csúnya szavak perselye”.

„Nem mindennap hall az ember egy négyévestől olyat, hogy a herceg egy seggfej, aki csak visszafogja Hamupipőkét.”

9. Fergeteges mellékszereplők 2.: Mackenzie: Drew csöppség unokahúga. Kis tündér, aki mindenkit az ujjacskája köré csavart, különösen a nagybátyját, aki igyekszik igazi feministát faragni belőle, és rávenni, hogy minimum harminc éves koráig mellőzze a pasikat.

„Bűnösök vagyunk mindannyian, fiam. Csak van, aki jobban élvezi, mint mások.”

10. Fergeteges mellékszereplők 3.: Mary Beatrice Dugan nővér: apáca, Drew egykori katolikus iskolájának igazgatója, aki első szóra segít a nagy visszahódítási akcióban azzal, hogy kisebb előadást tart a megbocsátás isteni erényéről.

„Hát ennyi volt. Köszönöm, hogy velem tartottak. Most viszont már tényleg menniük kellene.”

{ Könyv adatok }

Ráadás jelenetek: linkjei itt megtalálhatóak.

Ki? Katherine Brooks & Andrew Evans

Mikor? négy és fél hónap

Hol? New York

Műfaj: jelenkori romantika

Elbeszélés módja: E/1, jelen idejű

Érzékiség: részletes erotikus tartalom

Lezárás: boldog

Sorozat: Behálózva 1.
1,5. Holy Frigging Matrimony (novella)
2. Twisted - Fejvesztve (A Behálózva utáni időszakról Kate mesélésében)
3. Tamed (Dee Dee & Matthew története)
4. Tied (Kate & Drew esküvője körüli események Drew mesélésében)

Az olvasás lehetőségét hálásan köszönöm a kiadónak!

Tovább...