2014. november 19., szerda

Idézet kavalkád - Katie McGarry: Pushing the Limits – Feszülő húr (BtK)


molygoodreads

Annyira ellentétesek… és mégis milyen összeillők.

Senki sem tudja, mi történt aznap éjjel Echo Emersonnal, amikor a menő fiúval járó népszerű lányból pletykák tárgya, kirekesztett lett, karján hátborzongató sebhelyekkel. Még Echo sem emlékszik a teljes igazságra.
Amikor aztán berobban az életébe Noah Hutchins, a szívdöglesztő, lányfaló, megközelíthetetlen fiú a fekete bőrdzsekijében, és meglepően megértő vele, Echo élete olyan fordulatot vesz, amilyenre sosem gondolt volna. Valószínűleg semmi közös nincs bennük. Mindketten olyan titkokat rejtegetnek, melyek lehetetlenné tehetik kettejük kapcsolatát.
Egymás iránti őrült vonzalmuk mégsem foszlik szét, és Echo felteszi magának a kérdést, hogy meddig feszíthetik a húrt, és mit kockáztatna azért a fiúért, aki talán megtanítja őt újra szeretni.

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Fordító: Károlyi Eszter, Neset Adrienn 
ISBN: 9789633735787
? oldal, kartonált

Sorozat: Pushing the Limits 1.
Ki? Echo Emerson & Noah Hutchins
Hol? Eastwick Gimnázium, Kentucky

Műfaj: ifjúsági
Elbeszélés módja: E/1, múlt idejű, váltott nézőpontú
Érzékiség: ártatlan
Lezárás: boldog

Még az angol nyelvű kiadás idején felfigyeltem erre a könyvre, s múlt év elején sikerült sort kerítenem az olvasására. A nagyszerű élményről született egy bejegyzés, így most, a fordítást átolvasva s a történetbe ismét beleszeretve szabadon átadhatom magam idézet mániámnak. 
Azaz, ez megint egy olyan rendhagyó poszt lesz. :)

Echo, ahogy Noah látja:
„Ősszel irodalom órán olvastunk a szirénekről: valami görög mitológiai zagyvaság gyönyörű nőkről, akiknek olyan csábos a hangja, hogy a férfiak eldobják az agyukat miattuk. Most kiderült, hogy a mitológiai duma valóság, mert ahányszor találkoztam ezzel a lánnyal, nálam elmentek otthonról.
Bő, hosszúujjú, a válláról lecsúszkáló felsőket húzott a pántos trikója fölé, ami csak annyit engedett látni a testéből, ami elég volt ahhoz, hogy beinduljon a fantáziám. (...) nem csak a fizikai valójához vonzódtam. Szerettem a mosolyát, a fényt a szemében, amikor nevetett (...) vörös, göndör fürtjei himbálóztak minden lépésnél (...) és a francba, frissen sült édes, fahéjas sütemény illata volt!
Echo létfontosságú lett nekem, mint a levegő. (...) elrabolta a szívemet és a lelkemet. Megnyitotta magát nekem, szerelmet adott nekem, és nem kért semmit viszonzásul. (...) Ő lett életem beteljesülése. (...) Elcseszett módon belezúgtam.”
Kedvenc Echo mondat:
„Luke-tól régebben pillangók lepték el a gyomromat, Noah mutáns pterodactylusokat keltett bennem életre.”
Noah, ahogy Echo látja
„Noah izmos volt, jóképű, és hírhedt bajkeverő. Farmerben és pólóban is sugárzott róla a veszély. (...) Hihetetlenül dögös, borzasztóan édes, piszok alak. (...) nem járt, hanem cserkészett, és imádtam a huncut villanást a szemében, amikor becserkészett engem. (...) Imádtam a szemét. Csokibarna, benne csillog a balhé szikrája, ami a világot is képes lenne lángra lobbantani. (...) A bensőm cseppfolyósra olvadt, mikor Noah a maga betyáros módján rám vigyorgott és úgy bámult rám, mintha meztelen lennék.
(...) nevének puszta gondolatára elakadt a szívem. Mosolyra derültem tőle. A bőröm bizseregve vágyakozott az érintésére. (...) Megnevettetett és azt éreztette velem, hogy különleges vagyok. Erős volt, meleg, figyelmes és… ő volt minden. Szerettem. Jobban szerettem, mint bárki mást az életemben. (...) Noah mellett biztonságban érzem magam. (...) ő volt minden, amire szükségem volt.”
Kedvenc Noah pillanat:
„Echo, nem mondhatom meg neked, hogy mi fog történni, mert én se tudom. Én nem fogom senki kezét a folyosón, és nem ülök mások ebédlőasztalához. De esküszöm… az öcséimre, hogy téged sosem veszlek tréfára, és te sokkal több leszel nekem, mint egy lány a kocsim hátsó ülésén.”
Kettejük kapcsolata:
„– Nézz rám.
Belenéztem a sötétbarna szemébe. Ujjaival végigsúrolta a kezem fejét, olyan csiklandozó érzés volt, mint egy tavaszi fuvallat, mégis úgy elborított, mint az óceán felől érkező dagály. Tekintete az eltakart karomra siklott.
– Ezt nem te csináltad, igaz? Más tette veled, ugye?
Még soha senki nem tette föl nekem ezt a kérdést. Csak bámultak. Sugdolóztak. Nevettek. De soha nem kérdeztek. Az egész világ eltűnt körülöttem, amikor azt feleltem: – Igen.”
„Nagyon szerettem volna békét szerezni neki. Kezemet az ő kezére tettem. Az én szívem megnyugodott, amikor hüvelykujjammal megsimítottam a puha bőrét. Elengedte a tollat és ruhája ujját a tenyerébe szorította, ez volt az állandó védekező reflexe. Na nem. Ha megszorít valamit, inkább én legyek az. A hüvelykujjam bedolgozta magát az ujjai és a ruhaujja között, s ellazította a fojtogató szorítását az anyagon. Törékeny keze köré fontam az ujjaimat. Az otthon érzése töltött el, ahogy Echót megérintettem.
„– Mi történik velünk? (...)
– Akarlak téged. (...)
– Igazán? Biztos? Mert nagyon vonzóak a sebhelyeim.
Hogyan látta vajon önmagát?
– Baszottul nem érdekelnek a sebhelyeid. (...)
– Hazug – bökte oda nekem. – Mert velem csak úgy elégedett valaki, ha szeret engem. Igazán szeret, annyira, hogy az sem zavarja, ha sérült vagyok. Te nem szereted az embereket. Te lefekszel velük. Hogy akarhatsz akkor velem lenni?
Tökéletesen összefoglalta a lényemet. Én nem szerettem az embereket – csak az öcséimet. Echo többet érdemelt. Jobbat, mint én.”
Átkaroltam, és háttal a téglafalhoz toltam.
– Mondd, hogy engem választottál, Echo!
Megnyalta a szája szélét. Azok a zöld szemei csak úgy izzottak, magához vonzottak.
– Téged választottalak.
Három év óta most először engedett a gyomromban örökké feszülő görcs.
– Sose fogod megbánni! Ígérem.”
„- Szeretlek és te is szeretsz engem, ezért mi összetartozunk.
Echo szorosan hozzám bújt, ujjával a hajamba kapaszkodott. A szemében könny csillogott.
– Én szeretlek annyira, hogy sose kényszerítselek döntésre.
Lábujjhegyre állt, lehúzta magához a fejemet és gyengéden megcsókolta a számat. Nem. Ez nem lehet a búcsú.
„– Echo, hogyan hiheted, hogy elhagylak téged? Miért kételkedsz az érzéseimben?
– Mert – feleltem rá, s már éreztem is gyomromban az ismerős kavargást. – Láttad, hogy elvesztettem a fejemet. Láttad, hogy majdnem megőrültem. 
Szemmel láthatóan megfeszültek az izmok a vállamban.
– Figyeltem, ahogy harcoltál életed legszörnyűbb emlékével , és láttam, hogy győztél. Vésd az eszedbe, Echo. Én is melletted harcoltam. Meg kell találnod a módját, hogy bízni tudj bennem… bennünk.”
„- Nem gondolod, hogy egyelőre elhihetnénk egymásnak, hogy te kellesz nekem, én kellek neked, és a happy end részét megbeszélnénk később?
Noah szája csábos mosolyra húzódott, egészen belefeledkeztem.
– Szeretlek, Echo Emerson.”
Kedvenc idézet:
„...a felnőtté válás nehéz döntésekkel jár együtt, és ha helyesen cselekszünk, az nem feltétlenül jelenti, hogy jó is nekünk.”

{ Playlist }

{ Sorozat áttekintő }

1. Pushing the Limits - Feszülő húr 
Echo Emerson & Noah Hutchins
1,5. Crossing the Line
e-novella, Lila McCormick & Lincoln Turner
2. Breaking the Rules
A Feszülő húr utáni nyár eseményei, Echo & Noah
3. Dare You To
Beth Risk & Ryan Stone
4. Crash into You
Rachel Young & Isaiah Walker
4,5. Red at Night
ingyenes novella, Stella & Jonah
5. Take Me On
Haley Williams & West Young


11.18. - Kristina blogja
11.19. - Angelika blogja
11.20. - CBooks
11.21. - Deszy könyvajánlója
11.22. - Függővég
11.23. - Kelly & Lupi olvas
11.24. - MFKata gondolatai
11.25. - Media Addict
11.26. - Dreamworld
11.27. - Könyvszeretet

A történetben Echo Emerson és az anyukája közötti kapcsolat egyik jelentős eleme a görög mitológiához, azon belül is a csillagjegyekhez kötődik. A játék során minden állomáson fel kell ismernetek a mellékelt képről, hogy melyik csillagjegyet ábrázolja. A rafflecopter doboz megfelelő sorait kitöltve már csak a szerencsén múlik, hogy ki nyeri meg a három nyereménykönyvet.

(Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 órán belül kell jelentkezniük a megküldött értesítő e-mailre, ha nem teszi meg, új nyertest sorsolunk. Sok szerencsét!)

a Rafflecopter giveaway

Blogger Tricks

2014. november 16., vasárnap

Tara Sivec: Seduction and Snacks - Csábítások és csemegék (BtK)


molygoodreads
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Fordító: Farkas János 
ISBN: 9789633990513
376 oldal, kartonált

Claire, a húszas éveiben járó, egyedülálló anyuka szeretne annyi pénzt összeszedni, hogy elindíthassa a saját vállalkozását, hogy a mocskos szájú, de (amikor alszik) imádnivaló kisfiának jobb életet biztosíthasson. Ezért kelletlenül beáll a legjobb barátnőjéhez, hogy segítsen szexuális játékszereket eladni.
Egyszer csak felbukkan a városban Carter, Claire hajdani egyéjszakás kalandja, aki örökre megváltoztatta az életét. És bár egyedülálló csokoládéillatán kívül semmire nem emlékszik Claire-ből, a lány gondoskodik róla, hogy ezúttal mély nyomot hagyjon a fiúban.
Carter leplezetlen döbbenettel veszi tudomásul, hogy van egy négyéves kisfia, Claire pedig attól pánikol, hogy álmai férfija rögtön menekülőre fogja majd, látva a terhességről árulkodó jeleket a bőrén és a nullához közelítő hálószobai tapasztalatát. Ám semmi ilyen nem történik. Ketten együtt mindent megtesznek, hogy eljöjjön számukra az „örökkön örökké”.

Az élet olyan, amilyenné teszed. Ha a tiéd vodkából, csokiból és vibrátorokból áll… hát legyen!

Sorozat: Chocolate Lovers 1.
Ki? Claire Morgan & Carter Ellis
Hol? Butler
Mikor? 5 évvel az ominózus első találkozás után

Műfaj: jelenkori romantikus
Elbeszélés módja: E/1, múlt idejű, váltott nézőpontú
Érzékiség: felnőtt tartalom
Lezárás: boldog

Amikor áradoznak egy regényről, sorban dicsérik a szöveg humorát, akkor bizony bekapcsol nálam a kíváncsiság. Így jártam ezzel a könyvvel is. Bárki látott neki az olvasásnak, állította, hogy könnyeit törölgette a nevetéstől, s hogy kár lenne kihagyni egy ilyen nagyszerű, könnyed szórakozást. Ezek után persze egyszerűen muszáj volt megnéznem magamnak mire ez a nagy rajongás. Reméltem, hogy Emma Chase köteteihez hasonló élményben lesz majd részem.
„Találkoztam egy fiúval egy főiskolai bulin, megvertem sörpongban, aztán hagytam, hogy elvegye a szüzességemet, és cserébe kaptam tőle egy gyereket.”
Bár a rubin pötty a borítón arra enged következtetni, hogy new adult sztori vár minket a lapokon, a fülszöveg gyorsan árnyalja a képet, hisz egyértelművé teszi, hogy ugyan Claire és Carter története egy főiskolai bulin vette kezdetét, aztán még jó öt évnek kellett eltelnie addig, míg valóban megismerhették egymást és kialakulhatott közöttük egy igazi kapcsolat. Épp ezért inkább azt mondanám, hogy vidámsággal nyakon öntött második esély románcra készüljön mindenki, aki kézbe veszi Tara Sivec regényét.
„Jobban szeretlek, mint a csokit.”
Ami tetszett:
  • A helyzetkomikumból eredő fergetegesen humoros részeket nehéz kacagás nélkül olvasni.
  • Hűséges, és kissé őrült barátokkal dicsekedhet mindkét főszereplőnk, akikkel szinte egyfolytában ugratják egymást.
  • A humor és romantika mellé jutott az izzóan szenvedélyes, erotikus pillanatokból is egy csipetnyi. S az tüzes, konyhapult melletti légyott... o la la!
  • Olyan újszerű csokis csemege ötleteket kaphat az ember nyalánkságokra vágyó leánya, mint a csokimázas burgonya chips vagy épp a karamellel megszórt, csokiba mártott perec.
  • Liz ötlete, hogy Claire-rel együtt nyissák meg a Csábítások és csemege üzletet, nagyon tetszett. Újszerű és bohókás, fantasztikus.
  • Imádtam a Chuck Norris típusú vicceket George-ról, Calire apukájáról.
„...megértett engem és a fura humoromat, ami senki másnak nem ment át.”
S ami nem annyira:
  • Az alapsztori szokványos és kiszámítható volt.
  • Apróság, de számomra kissé bosszantó rejtély maradt, a szerző és szerkesztője vajon miért érezte szükségét, hogy újra és újra kiírja, kinek a fejezetrésze következik, miközben nem váltottunk mesélő nézőpontot, csupán az előző bekezdéshez képest eltelt néhány óra.
  • Nekem néha túl soknak és töménynek bizonyult a könyv, s bizony le kellett tennem pihentetni. Úgy értem, időnként számomra erőltetettnek hatott a szellemeskedés, túl soknak bizonyult a belső monológ, a káromkodás és az elfogyasztott ital mennyiség. Ráadásul szerintem nem volt még szerencsém olyan könyvhöz, amiben ennyit foglalkoztak volna a vaginákkal és péniszekkel.
  • Itt-ott elhasaltam egy-egy kilógó lólábban: Hiszen például egy olvasni nem tudó négy éves kezébe hogy kerülhet a Vagina monológok? Muris, de kissé hihetetlen, nem?
  • Megőrjít, hogy nem derült ki, Jenny, aki tehetséges művész, miért cseréli fel a szavakat.
Mindent összevetve nem bántam meg, hogy adtam esélyt ennek a regénynek, de nem vált a kedvencemmé az írónő, bár nem tartom kizártnak, hogy adok majd még esélyt neki.

A történet egy idézetben összefoglalva:
„Ez tényleg az én életem? Hogy jutottam el idáig? Néhány hónapja még egyedülálló anyuka voltam, társasági élet vagy egy párkapcsolat legkisebb reménye nélkül. Volt egy szar melóm egy bárban, és semmi jóval nem kecsegtetett az életem. Most pedig megnyitom a saját üzletem, mindennap azt teszem, amit imádok, és megtaláltam életem szerelmét, aki az elképzelhető legjobb apja lett a fiunknak.”
Két kedvenc mondat:
„Próbáltam utánaszámolni a dolgoknak, de amilyen iszonyatos káosz volt az agyamban, azt sem tudtam, hogy a krumpli után milyen szám következik!"

„Néhány pohár bor után a Google az ellenségemmé válik.”

{ Sorozat áttekintő }

Chocolate Lovers

1. Seduction and Snacks - Csábítások és csemegék
Claire & Carter szerelembe esésének története
2. Futures and Frosting
Claire & Carter történetének második felvonása
3. Troubles and Treats
Jenny & Drew története

Spinoff a gyerekekről - Chocoholics

1. Love and Lists
Charlotte Gilmore & Gavin Ellis (Claire és Carter fia)
2. Passion and Ponies
Ava Gilmore & Tyler Branson (Gavin legjobb barátja)
2,5. Tattoos and Tatas
Claire & Liz töretlen barátságának novellája

Úgy hírlik, jövőre angolul Molly könyve fog sorra kerülni.

 
11.12. - Deszy könyvajánlója
11.13. - Kristina blogja
11.14. - Kelly & Lupi olvas
11.15. - Insane Life
11.16. - Angelika blogja
11.17. - Dreamworld
11.18. - Media Addict
11.19. - Bibliotheca Fummie

A könyvben nagy szerepe van a csokoládénak és természetesen Claire kedvenc csemegéje is ez. Ezért pedig mindegyik napon egy édességet majszoló könyves karaktertől olvashattok idéztetet, nektek nincs más dolgotok, mint kitalálni a könyv címét. Minél több címet találtok ki, annál nagyobb esélyetek van megnyerni a kiadó által felajánlott három példány egyikét.
(Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseknek kiértesítést követően 72 órájuk van válaszolni az emailre, azután újabb nyertest sorsolunk.)
„Tulajdonképpen nem szabadna ennyire kiborulnom attól, hogy ma kezdődik az utolsó évem a középiskolában, és hogy a hosszú nyári szünet után ma találkozom először a pasimmal, de rosszul indult a nap. Először a hajsütőm mondta fel a szolgálatot. Aztán lepattant a gomb a kedvenc blúzomról. Most meg a szemceruza döntött úgy, hogy önálló életre kel. Ha rajtam múlna, visszabújnék az ágyikómba, és egész nap csokis kekszet majszolnék.”
a Rafflecopter giveaway

2014. november 15., szombat

Jus Accardo: Toxic – Mérgezés (BtK)


molygoodreads

Mikor a Sumrun éjszakáján egy Hatos megmenti Kale életét, figyelmezteti, hogy ennek következményei lesznek. Egy csere. Valamit adniuk kell a fiú visszanyert életéért cserébe. De Dez nem is sejtette, hogy épp azt az egy dolgot veszíti majd el, amiért bármit megadna…
És nem elég, hogy Dez elveszíti Kale érintése elleni immunitását, az a Hatos, aki segít megtanítani Kale-nek, hogyan tudja irányítani a képességét, az első pillanattól kezdve odavan a srácért. Jöhet még ennél is rosszabb? Igen, Jade meg tudja érinteni Kale-t. De most a csábító Dez legkisebb problémája.


Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Fordító: Lánc Brigitta 
ISBN: 9789633738023
? oldal, kartonált

Beleolvasó

Sorozat: Denazen 2.
Ki? Deznee Cross & Kale
Hol? Parkview
Mikor? ősz

Műfaj: paranormális ifjúsági
Elbeszélés módja: E/1, múlt idejű, egy (Dez) nézőpontú
Érzékiség: ártatlan
Lezárás: nyitott
„Nem nagy ügy, hogy nem érinthetjük meg egymást. Csupán átmeneti. Apró csekélység. Valami, ami nem állhatott közénk. Különösen addig nem, amíg így néz rám, mint most. Mintha én lennék az egyetlen fényforrás a koromsötét világban.”
Nem tudom, mikor sikerül végre leszoknom arról, hogy minden egyes alkalommal, amikor ifjúsági regény olvasásába kezdek, már előre csendesen pánikoljak azon, hogy jaj, ez nem igazán az én terepem, mert azért szép lassan ideje lenne belátnom, hogy tényleg tudok olyat találni, amit élvezettel olvasok. Például múlt év ilyen tájban az X-men rajongásomon felbuzdulva választott Touch is fölöttébb tetszett, már persze egy-két, az én szememben már-már műfaji betegségnek tartott apróságot leszámítva. Így aztán nem volt kérdés, ha érkezik a folytatás, látni akarom, merre halad majd Dez és Kale története.
„Ujjaimmal végigsimítottam az ujjperceit, de a megnyugtató, ismerős melegség, ami nekem az otthont, a biztonságot jelentette, eltűnt. Helyébe pedig valami fájdalmas, gyomorszorító érzés költözött.”
Ugyan figyelmeztették őket, hogy megváltozhatnak a dolgok, még rémálmukban sem gondolták volna, hogy elveszíthetik azt, amit biztos pontnak tartottak kapcsolatukban: Dez immunitását Kale érintésének halálos mellékhatására. Ezért amikor a menedéküket jelentő szállodába olyan Hatos érkezik, aki talán képes lehet megtanítani Kale-nek, hogyan uralja adottságát, a srác kész örömmel veti magát a közös munkába. Igen ám, de az új lány, Jade, rögtön nyilvánvalóvá teszi, hogy szívesen lenne több egyszerű edzőpartnernél. Ez persze végtelenül irritálja Dezt, ám miközben igyekszik fiúját távol tartani Jade enyves ujjacskáitól más ügy miatt is főhet a feje.
„Mégis mit műveltem? Amihez a legjobban értettem. Őrült baromságot.”
Egy este belefut 'szerető' apja és annak emberei karjába, s a találka szörnyű ultimátummal ér véget számára. Vagy lassú halált hal, esetleg a felsőbbrendűség mellékhatásai ölik meg, vagy a Denazen kezébe adja önmaga és Kale életét is. S ha mindez nem lenne elég, úgy tűnik, áruló rejtőzik a Hatosok között, aki folyamatosan összejátszik Crossal és a Denazennel.
„Úgy tűnik, a Karma folytatja a „Szúrjunk ki Dezzel!” című programját...”
Az első részhez hasonlóan ez a kötet sem okozott csalódást. Az erős indítás után egy csöppet ugyan leült a történet, de a végére ismét alaposan felpörögtek az események, hogy aztán megint függővéggel búcsúzzunk az egyre jobban megszeretett szereplőktől. Szerencsére az izgalmas akciók mellé kaptunk néhány mókás jelenetet, és pár kimondottan szenvedélyesre sikerült szerelmes pillanatot szintén, sőt bónuszként egy Kale szemszögű jelenet is helyet kapott a könyvben.
„Sose próbálj egy hazugnak hazudni.”
Nehogy elfeledjem megemlíteni, hogy a kém személyével kapcsolatban milyen ügyesen csalt lépre az írónő! Egy percre sem gyanítottam ki lehet a besúgó, illetve végig másra gondoltam, hogy aztán bumm, derült égből villámcsapásként érkezzen a sokkoló meglepetés, amit biztos, ami biztos, még egy plusz képletes pofonnal is megtoldott a szerző egy odavetett, de szemkerekítő információ formájában.
„...ez több, mint egy szerelmi háromszög blues.”
Nálam szintén pozitív oldalra írandó az is, hogy Alex a kezdeti ellenszenves figurából szép lassan feltornázta magát a nagyon is kedvelem szintre. Ha végre felhagyna azzal, hogy vissza akarja csábítani Dezt, kimondottan bírnám a srácot. Addig viszont marad neki a szerelmi sokszög egyik sarkának hálátlan posztja. :/ Igen, sajnos ez a fránya Alex-Dez-Kale-Jade dolog igen heveny mértékben elburjánzott a könyvben, és néha enyhe szemtikkelést váltott ki belőlem.
„A sorsot nem hívhatjuk ki magunk ellen. Mindent annak kell elfogadnunk, ami.”
Ó, és ha már ingerültségtől rángó izmocskák! A nagyi, az a Ginger nevű boszorkány, a végletekig feldühített, ahogy olyan fene titokzatos volt mindvégig, majd képes volt... de állj, az már túl spoileres lenne. Legyen elég annyi, hogy nem ártana felvilágosítani a mamit, hogy a jövő rohadtul nem egy kőbe vésett dolog. Node, félre morcogás!
„A legrosszabb még hátravan.”
Azt hiszem, a paranormális ifjúsági romantika kedvelőknek vétek lenne kihagyniuk a sorozatot, mert fölöttébb kellemes szórakozástól fosztanák meg magukat. Én legalábbis élveztem a kalandot, és várom a folytatást.

{ Kedvenc részlet }

Egy kuncogtató Dez gondolat:
„Mély sötét hang. Pipa. Kifejező szemek. Pipa. Izmos karok, melyektől elgyengül a lányok lába, ráadásul vágyik a veszélyre. Istentelenül nagy pipa. Lehet egy srác ennél tökéletesebb? (...) Az én szuperdögös, különös módon ártatlan, de képes megölni téged egy darab szappannal pasim.”
S egy sóhajtozós Kale pillanat:
„Kale óvatosan megfogta a kezem, és a szíve fölé helyezte.
- A szívem csak érted dobog így. Ezen egyetlen érintés és egyetlen lány sem változtathat. (...) Csak te meg én, szemben az egész világgal, emlékszel?”

{ Playlist }


11.07. - Függővég
11.11. - Media Addict
11.15. - Angelika blogja
11.19. - Dreamworld
11.22. - CBooks

Dez nem túl szerencsés mostanában. Rálőnek, összeverik, üldözik aztán mindennek tetejében még meg is mérgezik. Minden erejére és szövetségesére szüksége lesz, hogy túlélje az újabb kalandot. Te vajon túlélnéd?
Játékukban ezúttal a mérgező természet tudásotokat teszteljük. Minden állomáson találtok két-két képet. El kell döntenetek, hogy melyiktől szenderülnétek örök álomba. Sok sikert!
(Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz! Ha a nyertes 72 órán belül nem válaszol az értesítő emailre, automatikusan újra sorsolunk.)


a Rafflecopter giveaway

2014. november 14., péntek

K. A. Tucker: Ten Tiny Breaths – Tíz apró lélegzet (BtK)


molygoodreads
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Fordító: Szujer Orsolya 
ISBN: 9789633990544
352 oldal, kartonált

Lélegezz, Kacey! Tíz apró lélegzet. Ragadd meg őket! Érezd őket! Szeresd őket!

Négy évvel ezelőtt Kacey élete borzalmas fordulatot vett, mikor egy részeg sofőr miatt elvesztette szüleit, a barátját és a legjobb barátnőjét. A baleset emléke még mindig kísérti, még mindig hallja édesanyja utolsó lélegzetét, és nem akar mást, mint hátrahagyni a múltat.
Kacey és tizenöt éves húga, Livie, két buszjeggyel felfegyverkezve maga mögött hagyja a michigani Grand Rapidsot, hogy mindent újrakezdjen Miamiban. Először alig tudnak megélni, de Kacey nem aggódik. Ő mindennel elbír – kivéve titokzatos szomszédjával az 1D lakásból.

Trent Emersonnak ragyogó kék szeme van és mély gödrécskéi az arcán, mikor nevet. És hibátlanul egyensúlyoz a jó fiút a veszélyestől elválasztó, ellenállhatatlan vonalon. Tragikus múltja miatt Kacey eldöntötte, hogy senkit sem enged közel magához, de a kettejük közötti vonzalom tagadhatatlan, és Trent minden eszközt felhasznál, hogy bejusson a Kacey szívét védő falak mögé – akár még egy olyan titokról is hajlandó lerántani a leplet, ami mindkettejüket tönkreteheti.


Sorozat: Ten Tiny Breaths 1.
Ki? Kacey Cleary & Trent Emerson
Hol? Miami
Mikor? ősz

Műfaj: new adult
Elbeszélés módja: E/1, jelen idejű, egy nézőpontú (Kacey)
Érzékiség: visszafogott felnőtt tartalom
Lezárás: boldog
„A Föld forog tovább, és észre sem veszi, mekkora változás is történt az én aprócska világomban.”
Ez nem a népszerű lány és helyes srác egymásra találásának meséje. Még csak nem is egy rosszfiú és jókislány románca. Ez egy csöppet sem átlagos, fájdalomban született szerelem története. Egy nagyszerű tehetséggel, ügyesen megválasztott, gyönyörű szavakkal megírt regény veszteségről, gyászról, gyötrelemről; újjászületésről, gyógyulásról, megbocsátásról; barátságról, szeretetről és szerelemről. Arról, hogy egyetlen döntés, egyetlen tragikus pillanat milyen drasztikusan megváltoztathat megannyi életet. És arról, hogy két összetört lélek hogyan találhatja meg egymásban a megváltást.
Szinte látom, ahogy e felvezető pár sor után többen felsóhajtanak: 'jaj, megint egy keserédes sztori'; hiszen igen, láttunk már nem is egy ilyen könyvet. Illetve... hasonlókat. Mert ezúttal egy merőben új csavart kapott a kezdetben nem annyira különlegesnek tűnő alaptörténet. 
Egy csavart, amire talán egy ponton minden olvasó elkezd gyanakodni, de úgy gondolom, amikor bebizonyosodik az, amit sejtettünk, mégis csak ledöbbenünk. Mert ott, azon a ponton az ember szíve és agya óhatatlanul birokra kel egymással. Az egyik ellágyultan követeli a happy endet, míg a másik mindennél jobban meg akarja érteni a miérteket és hogyanokat. S végül mindkettőt megkapjuk, méghozzá zseniálisan.
Rendben, előfordulhat, hogy kissé elfogult vagyok, de őszintén szólva egy fikarcnyit sem bánom. Mert egyszerűen ott voltam, benn a könyvben, a gyomor szorító, szemet párásító események kellős közepén, és mintha én magam éltem volna át mindent, de mindent. Az első tétova kézfogást, az első csókot, a könnyeket, a nevetést.... Csodálatosan intenzív élmény volt. Magával ragadt, hatott rám, és elgondolkodtatott. Ráadásul én mindezt megkoronáztam azzal, hogy az olvasást megtoldottam az In Her Wake novellával, amely egy másik szemszögből világított rá mindarra, ami addig a percig vezetett, amikor Kacey és Trent összetalálkoztak a mosókonyhában. 
Kicsit homályos ez az egész, igaz? Bevallom, okkal és készakarva, ugyanis szeretném, ha mindenki maga fedezhetné fel a legapróbb momentumokat is. Higgyétek el, akarjátok. 

Öt idézet, ami nálam a kedvencek közé került:
„...mindenkinek van valamije, ami elől menekül.”
„A múltunk nem határozza meg, kik is vagyunk.”
„Mindenkinek megvan a maga ára.”
„Mert a megbocsátás képes gyógyítani.”
„Sosem lennék képes gyűlölni téged. Add oda nekem a szívedet, Kacey. Én pedig mindent elfogadok, ami vele együtt jön.”
Könyvtrailer:
Playlist a regényhez:

11.12. - Kristina blogja
11.14. - Angelika blogja
11.16. - Media Addict
11.18. - CBooks
11.20. - Dreamworld
11.22. - Kelly & Lupi olvas
11.24. - Könyvszeretet
11.26. - Deszy könyvajánlója

Tíz like, tízszeres esély a nyereményre!
(Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz! Ha a nyertes 72 órán belül nem válaszol az értesítő emailre, automatikusan újra sorsolunk.)
a Rafflecopter giveaway

2014. november 9., vasárnap

Kettős nézőpont - CJ Roberts: Captive in the Dark - Fogoly a sötétben (BtK)


molygoodreads

Caleb olyan ember, akit csak a bosszú érdekel. Amióta egy hatalomra éhes gengszter kiskorában elrabolta, majd eladta rabszolgának, másra sem tud gondolni – kizárólag a revans foglalkoztatja. Ezért merült alá a szexrabszolgák világába, az egyedüli felelőst keresve. Tizenkét év után végre rátalált: a neve megváltozott, de személyisége a régi maradt. Ha Caleb elég közel akar kerülni a céljához, olyanná kell lennie, amit maga is gyűlöl. Elrabol egy gyönyörű lányt, hogy azzá tegye, ami ő maga volt egykoron.
A tizennyolc éves Olivia Ruiz idegen helyen ébred, bekötött szemmel és megkötözve. Egy kellemes férfihang üdvözli, aki arra utasítja, hogy szólítsa őt Mesternek…

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Fordító: Sándor Alexandra Valéria 
ISBN: 9789633738719
? oldal, kartonált

Beleolvasó

Sorozat: The Dark Duet 1.
Ki? Olivia Ruiz & Caleb
Hol? Madera, Mexikó
Mikor? 2009-ben, három és fél hét

Műfaj: erotikus
Elbeszélés módja: E/1 és E/3, múlt idejű
Érzékiség: felnőtt tartalom
Lezárás: nyitott
„Az emberek gyakran azt hiszik, hogy nappal biztonságban vannak, és azt feltételezik, hogy a gonosztevők csak éjjel bújnak elő. A biztonság azonban – akár a fény – csupán látszat. Alatta az egész világot átitatja a sötétség. ”
Melyik három szóval jellemeznéd a regényt?
Nusejka: rövid, tétova, aranyos
Angelika: felkavaró, mocskos, zseniális

Milyennek találtad a könyv stílusát, a történetet, az események ütemét és fordulatait?
Nusejka: Engem zavart, hogy meglehetősen rövid a könyv, mert szerintem ilyen terjedelemben képtelenség igazán mélyen kidolgozni a témát. Picit összeszedetlennek találtam, mintha az írónő nem tudta volna eldönteni, hogy inkább romantikus, avagy inkább megrázó akar lenni, és így egyikből sem lett elég. Az én ízlésemnek az érzések lehettek volna intenzívebbek, és a sötét lehetett volna sötétebb. Annak sem örültem, hogy a történet egyszerűen félbe van vágva. Zavaró, hogy nincs igazán lezárva az első szakasz, egyszerűen húztak egy vonalat, hogy itt van vége az első kötetnek.
Hatalmas pluszpont jár azonban a kétféle nézőpontért. Az, hogy Livvie szenvedéseit E/1-ben élhetjük át, remek kontrasztot alkotott Caleb gondolatainak E/3-ban való megjelenítésével. Caleb esetében ezáltal érezhető az egy lépés távolság is, amit Livvie-vel szemben mindig megtart.
„Szerintem, ha filmen láttam, vagy könyvben olvastam volna őket, úgy gondolnám, erotikus volt. De átélni, itt és most, hús-vér formában… Inkább csak ijesztő volt. Leginkább. Már a gondolattól is erősebben és gyorsabban vert a szívem…”
Angelika: Engem teljesen magával ragadt ez a sötét örvény, és mindvégig sodort magával. Olvasás közben nem volt egy perc megállás vagy üres járat sem, és folytatásra éhesen vettem búcsút a könyvtől.
Elképesztően ügyes megoldásnak tartom, hogy Caleb fejezetei E/3-ban íródtak, míg Livvie részeit közvetlenül az ő szemén és gondolatain keresztül élhetjük meg. Míg egyikőjüktől tartunk némi távolságot, éppen csak személyisége felszínét kapirgálhatjuk, csupán annyira ismerhetjük meg, hogy ne teljes szívből gyűlöljük, addig másikuk minden pillanatát fájdalmas részletességgel megtapasztaljuk, szinte vele, helyette rettegünk és reménykedünk.
A lezárás - már ha annak nevezhető egy trilógia indító kötet vége - bennem roppant kettős érzéseket keltet. Egyrészt csak morcosan pislogtam, hogy hogyan képes itt abbahagyni az írónő, hiszen nagyon vágytam látni, merre visz a szereplők útja. Ugyanakkor azt éreztem, hogy oda elérkezve már tökéletesen látszik, hogy a főszereplők kezdeti énje végérvényesen megváltozott, hatással voltak egymásra és a sorsuk összefonódott, bárhogyan is alakulnak az eztán következő események.

Mi a véleményed a főszereplőkről?
Nusejka: Abszolút ízlésbeli dolog, de én nem kedvelem a 18 éves szűzlányos témát. Számomra egyszerűen nem hiteles, főleg ha ilyen komoly dolgokkal vegyítik, mint a BDSM. Arra viszont jó volt ez a könyv, hogy segített rádöbbennem, inkább azok a történetek a nekem valók, amelyek olyan nőkről szólnak, akik már egyébként is érdeklődnek a kinky életmód iránt. Egy ártatlan fiatal lánynál kevéssé hihető, hogy tényleg azért megy bele valamibe, mert ő azt akarja, sokkal inkább az az eset állhat fenn, hogy a szerelemért bármit megtenne. Nagyon nem mindegy, hogy csak eltűrök valamit, mert az imádott hercegnek ez a bolondérája, vagy valóban szükségem van rá, mert nekem is az a heppem.
Az viszont szerettem, hogy Livvie nem egy életképtelen hősnő, hanem van egy harcos oldala, amelyik nem hagyja, hogy összetörjön, ami igenis visszaszájal, és odacsap, ha tud. Ez segített neki kibírni az egészet, és jól sejteti, mivé válhat annak érdekében, hogy túlélje ezt az ügyet. Bár nem nyűgözött le maradéktalanul, de kíváncsi vagyok, hogy CJ Roberts képes lesz-e megvalósítani a történet második felében ezt a változást.
Caleb karaktere és változása számomra teljesen kerek és érthető. Örülök, hogy nem azt akarja elhitetni velünk, hogy egy velejéig gonosz ember fog csak úgy hipp-hopp megváltozni és jó útra térni. Sokat megtudhatunk a benne dúló viharokról az ő szemszögéből írt részeken keresztül.
„Ő volt a kínzóm és a vigaszom; a sötétség és benne a fény is egyúttal.”
Angelika: Mindkettejüket izgalmas, ügyesen ábrázolt, és összetett személyiségnek találtam.
Livvie kezdetben csendes és elesett lánynak tűnt, de később bebizonyította, hogy igazi túlélő, akiben egy harcias kis fúria lakozik. Bár a nők legrosszabb rémálmában találta magát, elviselte, amit el kellett, és nem hagyta, hogy a szörnyű helyzet megtörje. Talált magában erőt, hogy kitartson, sőt lázadozzon, visszaszóljon, ellenálljon és szökni próbáljon. 
Caleb egyszerre bűnös és áldozat figurájával érdekes kérdéseket feszeget az írónő: A szörnyek annak születnek, vagy a körülmények teszik őket azzá? S egy nemes cél vajon szentesítheti a megannyi piszkos eszközt? Azt hiszem, a szerzőt dicséri, hogy amikor valami kedveset, gyengédet vagy gondoskodót tett, a szeretetéhes Livvie-hez hasonlóan én is azon kaptam magam, hogy picit elgyengültem tőle, hogy aztán persze hitetlenkedve rázott fejjel magamra dörrenjek: mi bajod van te nő, hisz ez egy rosszfiú. Cuki... de rossz, rossz, rossz.

Mit gondolsz a két főhős közt szövődő kapcsolat ábrázolásáról?
Nusejka: Az erőszak Caleb szempontjából teljesen érthető, hiszen egy célt szolgál azzal, hogy kiképzi Livvie-t, az érzelmei pedig még őt magát is meglepik. Minél jobban megismeri a lányt, annál inkább vonzódik hozzá és egy idő után azon kapja magát, hogy a magáénak akarja.
Livvie esete kicsit bonyolultabb. Egyrészt, már az első találkozástól kezdve álmodozott a helyes srácról, akivel összefutott. Másrészt pedig alkalmazkodik reménytelen helyzetéhez, mivel - ahogyan Caleb is mondja - a lány egy túlélő. Nincs választása. Láttam emlegetni olvasók és Livvie által is a Stockholm-szindrómát, én nem tartanám ezt központi kérdésnek, habár minden bizonnyal szerepet játszik a dologban. Úgy érzem, Livvie eredendő szeretet- és törődéséhségének nagyobb szerepe van abban, ahogyan a kapcsolat alakult közöttük. Arra gondolok, hogy a Stockholm-szindróma esetében inkább az elrablás/túszejtés során alakul ki az a kiszolgáltatott, nyomorult érzés, ami miatt a legapróbb kedvesség is megváltásnak tűnik, ám Livvie esetében ez az érzés már korábban is megvolt. Mindenkinek szüksége van valakire, akire támaszkodhat, aki meghallgatja, aki "elveszi a fájdalmát" és mivel életében először adatik ez meg neki, megragadja a lehetőséget, bármilyen kifacsarodott is. A könyv végére eljut arra a pontra, hogy Caleb és a dolgai még mindig jobbnak számítanak, mint ami otthon várná őt, és ennek nincs köze az elrablásához, csupán ahhoz, hogy ott van valaki, aki bár gyakran bántja, még mindig jobban törődik vele, mint a saját családja.
„Caleb megmentett engem. Ezt azt jelenti, hogy szeret? Valahol mélyen szerettem volna így gondolni. Hinni egy romantikus álomképben, ami nem létezik. Hinni akartam a hazugságnak. Sőt, mi több: azt akartam, hogy ne legyen hazugság.”
Angelika: Tagadhatatlan, hogy óvakodnék még csak megemlíteni is az sz betűs szót ezen a ponton, de adott körülmények között, ismerve, vagy legalább is sejtve, honnan jöttek ezek a karakterek, számomra hihetőnek érződött, hogy kötődés alakuljon ki közöttük, hiszen mindketten vágyják, hogy valaki elfogadja őket, és valóban törődjön velük. S hogy helytelen-e, ami ilyen borzalmak között születik? Talán.
Egy biztos, engem megigézett az írónő, olyan mesterien összezavarta és manipulálta az érzelmeimet. Habár voltak olyan pillanatok, amikor a vegytiszta horror rántotta görcsbe a gyomromat, s tette szinte lehetetlenné még a pislogást is, máskor azt éreztem, van remény, Caleb lágyulhat, összefoghat Livvie-vel, és együtt képesek lesznek mindkettejük életén változtatni, és egyszer talán gyógyulni is.    

Szerinted érdemes időt szánni a Fogoly a sötétben olvasására?
Nusejka: Leszögezném, a sztori nem rossz. Inkább csak ízlésbeli dolog, hogy az én tetszésemet nem száz százalékosan nyerte el. Voltak benne nagyon jó gondolatok, csak a kidolgozás módját nem találtam tökéletesnek, nekem egy kicsit még kezdő szaga volt. De úgy gondolom, CJ Roberts ígéretes író, aki nagyon jó dolgokat feszeget; szerintem hamar kinőheti magát, és még sok szuper könyvet olvashatunk tőle. Tudom ajánlani azoknak, akik szeretik az eféle történeteket, mert aki erre gerjed, nem fog csalódni :) Ja, és ami még plusz pont, nincs szex orrba-szájba, ahogyan attól kezdetben tartottam.
„'Te nem a bajba került királykisasszony vagy, én pedig nem a szőke herceg, aki jött, hogy megmentsen.'
Nem. Tényleg nem az. A való életben saját magadat kell megmentened.”
Angelika: Mindenképpen, ám nem mindenkinek és nem minden időben fogyasztható szerintem. Épp ezért mielőtt bárki lelkesen nekilátna az olvasásnak, nem árt pontosan tisztában lennie azzal, hogy mi várja majd a lapokon: emberrablás és szexszolgaságra kényszerítés, két kifacsart lélek megrázó találkozása, egy rózsaszín cukormáz nélküli, durva és megdöbbentő románc kezdete. Van akiben undort kelt majd, másokat talán felháborít és elborzaszt a történet, de biztosan lesznek akik úgy járnak, mint én, egy időre még a szavuk is elakad a letaglózó élménytől.

Tudnál esetleg hasonló regényt javasolni?
Nusejka: Hogyne, amíg ki nem utáltok a Cherise Sinclair imádatomért! :D Amellett, hogy az összes könyvét ajánlanám alapból, a Masters of the Shadowlands sorozat Make Me, Sir és a To Command and Collar című kötete is pont a szexrabszolgás-elrablós téma köré épül.
„…a… biztonsághoz vezető egyetlen út a sötétség elfogadása.”
Angelika: Ritkán olvasok tabutémákról szóló könyveket, inkább csak bele-belekóstolok a kínálatba, ráadásul amelyekhez eddig szerencsém volt, mind más-más miatt számítottak szokatlannak. Épp ezért kimondottan azonos témájú regényt nem tudok ajánlani, ám pár vonásban esetleg hasonlóságot mutatót talán. Gyűlölve szeretett, elképesztő dolgokra képes, mégis érthető karakterek közül a legátütőbb hatást rám Alexandr Voinov: Special Forces című eposzának Vadimja gyakorolta, a sokak által perveznek bélyegzet, úr-szolga viszony nagyszerű stílusú bemutatásáról pedig rögtön Tiffany Reisz: Eredendő bűnösök sorozata ugrik be. Mindkettő maradandó és káprázatos élmény, amit örömmel ajánlok minden ilyenre nyitott olvasónak.
„Egy kegyes hazugság olykor elég ahhoz, hogy felszabadítson a csúf igazság súlya alól.”
Nusejka értékelése:       
Angi értékelése:
Sorozat playlist:

“– Mit kell tennem pontosan?
– Engedelmeskedni.”
Fájdalom és élvezet kéz a kézben jár e regény lapjain. A főszereplő Livvie egy veszélyesen sötét, megdöbbentően bizarr és kéjesen vad világba csöppen, ahol mindenben ki van szolgáltatva mestere kénye-kedvére. Légy erős, és szegődj társául erre a döbbenetes kalandra!

11.07. - Kristina blogja
11.09. - Angelika blogja
11.10. - Media Addict
11.12. - Dreamworld
11.14. - CBooks

A Könyvmolyképző Kiadónak hála három szerencsés ezúttal is megnyerheti a regényt!
A blogturné mind a hat állomásán találtok néhány kiemelt betűt, amelyeket helyes sorrendben összeolvasva olyan eszközök neveit kapjátok, amelyeket gyakran használnak az úr és alárendelt szerepjátékokban, így e könyv lapjain is találkozhattok velük.
Figyelem! Ahogy ezt a rázós történetet, úgy nyereményjátékunkat is csak felnőtt olvasóknak ajánljuk! A Rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok be a megfejtést. A kiadó csak Magyarország területén belül postáz! Ha a nyertes 72 órán belül nem válaszol az értesítő emailre, automatikusan újra sorsolunk.
a Rafflecopter giveaway

 
back to top