2018. augusztus 8., szerda

Elle Kennedy: The Chase



amazongoodreads webpage
Mindenki azt mondja, az ellentétek vonzzák egymást. Biztos igazuk van, mert más logikus oka nincs, miért jön be nekem ennyire Colin Fitzgerald. Pedig általában nem vagyok oda az agyontetovált, videó játékokért bolonduló hokisokért, akik azt hiszik rólam, hogy felületes és könnyen kapható vagyok. Igen, a velem szembeni előítélete mindenképp ellene szól. S az sem épp jó pont, hogy a bátyám országos cimborája. No meg, hogy a legjobb barátja belém van zúgva. Ráadásul épp most költöztem be hozzájuk.
Ó, bizony, lakótársak vagyunk. Bár azt hiszem, ez nem is számít.
Fitzy igen világosan az értésemre adta, hogy nem érdeklem, annak ellenére, hogy a kettőnk közt pattogó szikrák képesek lennének a házat lángba borítani. Sosem voltam olyan lány, aki kajtat a pasik után, s nem pont vele fogom ezt elkezdeni. Amúgy is teljesen leköt az új suli, a szemétkedő professzorok és a bizonytalan jövőm.
S hogy mi lesz, ha a szexis, filozofálgató lakótársam egyszer csak rádöbben mit hagyott ki? Nos, tudja, hol talál...

Szeretem Elle Kennedy könnyeden olvasmányos stílusát, az egyszerre humoros és szenvedélyes történeteit. Leginkább a hokis románcait imádom, az Off Campus köteteknek örök helyük van a kedvenc new adult sztorik listámon. Úgyhogy kijelenthetem, mióta csak bejelentette az írónő, hogy spinoff sorozatot tervez, lestem a friss híreket, majd számoltam a napokat a megjelenésig. Az, hogy még előolvasói példányt is kaphattam, már tényleg csak hab volt a képzeletbeli tortán.
A Briar U első darabja önálló, kerek egész, s bár természetesen sok új szereplőt mutat be nekünk, számos, a forrás sorozatból ismerős arc feltűnik a lapokon. Többek között a négy alap regény főszereplő párosa, akik már mind a felnőttek nagybetűs életét élik. Garrett (The DealAz üzlet) például már a Bruins jégkorong csapatát erősíti, Dean (The Score - A pont) egy new yorki privát iskolában edzősködik, míg Allie egy HBO gyártású sorozat főszerepét alakítja, Tuckert (The Goal) pedig büszke bártulajdonosként látjuk viszont.
“…He just happens to be the unicorn. The tall, sexy, tattooed, hockey-playing unicorn of a man who I might have a teeny-weeny itsy-bitsy crush on. Okay, fine. A big motherfucking crush on.”
S nem csak ők voltak ismerősek, hiszen az itteni szerelmespár mindkét tagjával találkoztunk már, igaz, csupán futólag. A főhős, Colin ’ Fitzy’ Fitzgerald nem más, mint az az alaposan kitetovált hokis, aki legalább annyira, ha nem jobban imádja a művészetet és a videójátékokat, mint a sportot. Summer pedig a Heyward-Di Laurentis klán legfiatalabb csemetéje, akit egy szerencsétlen véletlen okán eltanácsoltak a Brown Egyetemről, így a bátyja almamáterében kénytelen folytatni a divattervezői tanulmányait.
“My unicorn is no longer a unicorn. He's a judgemental donkey.”
Ők ketten látszólag tűz és víz. Egyikük visszahúzódó, igyekszik kerülni a rivaldafényt, másikuk viszont mindenkivel könnyen barátkozó, akit a társaság éltet igazán. Mégis, találkozásuk első pillanatától vonzódnak egymáshoz. Summer a maga nyíltságával és lelkesedésével vetné bele magát a kapcsolatukba, de Fitzy a különbségeikre koncentrálva próbálja lebeszélni magát arról, hogy egyáltalán esélyt adjon annak, hogy bármi kialakulhasson közöttük. Pechére, amikor a Jóbarátokból ismerősnek tetsző módon próbálja összeszedni a ’miért nem’ érveit, a lány meghallja néhány mondatát. S hogy még ciffrább legyen a helyzet, Dean, a gondoskodó báty, épp aznap teszi őket lakótársakká, hisz az egykori négyesfogat házában még épp akadt egy üres szoba a húginak.
“Loving yourself is hard enough. Silencing the inner critic borders on impossible.”
A műfaj sajátosságai miatt egyértelmű, hogy megindul az akarom, vagy mégsem, keresek mást, de ő vonz igazán huzavona. Ami, legyünk őszinték, néhány fordulót követően elég frusztráló tud lenni. A helyzet mentségére szóljon, hogy egyrészt mindkét félnek megvan a jó oka a totojázásra, másrészt amikor végre tényleg összejönnek, akkor már nincs újabb drámai nagyjelenet. Illetve egy aprócska, túlfűtött civódásra sor kerül, de roppant hamar pontot tesznek a dolog végére. Továbbá az szintén enyhítő körülmény, hogy a csiki-csuki ideje alatt, s voltaképp a teljes könyvben, kellemes, évődő humor és heves szenvedély fűszerezi a hangulatot.
Mindemellett azért komolyabb témáknak ugyancsak jutott hely a könyvben. Szó esett a lányok közti összetartás fontosságáról, szexuális zaklatásról és hatalommal való visszaélésről, tanulási nehézségekről és arról, milyen személyiségformáló hatása van annak, amilyen körülmények között felcseperedik egy gyermek. Erőteljes és fontos mindahány, az én kedvencem mégis az lett, amely többször, több módon visszaköszönt a történetben: A téves előítéletek kérdése. Fitzy elsőre egy kigyűrt atléta, de emellett introvertált művész lélek. Summer pezsgő és közösségi személyiség, ugyanakkor figyelemzavarral és önértékelési problémákkal küzd. A szerző roppant ügyesen mutatta meg több alakalommal, mennyire hajlamosak vagyunk hirtelen beskatulyázzuk az embereket, s milyen nehezünkre esik elszakadni a sztereotípiáktól. Nagyon tetszett, hatalmas piros pont jár érte.
Akadt viszont még egy valami az elhúzódó összemelegedési fázis mellett, amely nálam, ha nem is a negatív, de a homlokráncolást kiérdemlő apróságok oszlopában került. Ez nem más, mint az egyik lakótárs, Hunter. Illetve, igazából nem maga a karakter az, akivel bajom van, habár egy-két megnyilvánulása nem volt épp a legszimpatikusabb. Nem, sokkal inkább az késztetett szájhúzogatásra, hogy a közte és Summer között történtek miatt itt megint visszaköszönt a haverom csajába vagyok belezúgva fordulat, amit Hannah & Garrett + Logan kapcsán már egyszer ugyebár átéltünk.
“You can’t change the past. You can only try to better the future.”
Node, félre szőrösszívűség, koncentráljunk ismét a pozitívumokra, mert feltétlen szót kell ejtenem a hokiedző lányáról, Summer újdonsült legjobb barátnőjéről, Brennáról. Nem csak jópofa, karakán csajszi, de úgy tűnik, kissé zavaros szerelmi ügybe készül belemászni a következő év februárjában várható The Riskben. A nyúlkfarknyi részlet alapján, amely a mostani kötet végén helyet kapott, az egyértelmű, hogy ő lesz a hősnő. Ugyanakkor a srác személye egyelőre titok, a találgatások persze azonnal megkezdődtek. Az én tippem, hogy Jack Connelly lesz a főhős, aki a Briar hokicsapat nagy riválisának számító Havard mezében lép hétről-hétre jégre. Meglátjuk, igazam lesz-e! ;)

Zenék a könyvben:

Sia - Cheap Thrillse ♪ ♫ ♬
One Direction - No Controle ♪ ♫ ♬
The Weather Girls - It's Raining Mene ♪ ♫ ♬

♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőnek!
➤ My review on goodreads.

Blogger Tricks

2018. július 29., vasárnap

Sherrilyn Kenyon: Dark Side of the Moon - A ​Hold sötét oldalán

Susan Michaels régen menő riporter volt, de kelepcébe csalták és tönkretették. Most egy jelentéktelen seattle-i újságnál dolgozik, ostoba cikkeket, ír molylepkeinváziókról, ufogyermekekről, és úgy gondolja, ennél rosszabb nem is lehetne az élete… Aztán egy cikk kapcsán elmegy egy állatmenhelyre, ahol az interjúalany vámpírokról handabandázik, Susan pedig az allergiája ellenére befogad egy macskát. Amikor azonban új házikedvencéről kiderül, hogy jóképű és veszélyes alakváltó, a riporternő ráébred, hogy itt nem csak a karrierjéről van szó…
Ravyn Kontist, a Vérvadászt azok árulták el, akik a legközelebb álltak hozzá. Háromszáz évet töltött lélektelen harcban a daimonokkal, akik az embereket akarják leigázni. A végső harc csak most kezdődik, és mindkettőjük sorsát egy ember, méghozzá ez a nő tartja a kezében…

Őszintén bevallom, ha Sherrilyn Kenyon regényei kerülnek szóba, szinte lehetetlen küldetéssel ér fel számomra, hogy ne váltsak át őrült rajongólány üzemmódba. Imádom a fantáziáját, az írásmódját, a humorát, azt, hogy ilyen összetett világot volt képes életre hívni és ennyi szenzációs szereplővel népesíti be. Persze tisztában vagyok vele, hogy a sorozat nem minden darabja olyan, mint mondjuk az Acheron, amely szinte átgázolt rajtam és levegőért kapkodva hagyott napokra, mégis, nehezen találnék olyan részt, aminek olvasása közben ne szórakoztam volna nagyszerűen.
„Ha üzletet kötsz az ördöggel, számolnod kell a következményekkel.”
A magyarul legutóbb megjelent, a sorban immár tizedik regényről szintén csak azt állíthatom, a paranormális románcokra nyitottaknak érdemes rá időt áldozniuk. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem ajánlanám senkinek, hogy itt kezdje az ismerkedést a Sötét vadászokkal. Gyanítom, aki most csöppen a különböző pantheonok istenei, vadászok és fegyvernökök, arkadián és katagaria alakváltók, daimonok és apolliták közé, kisebb sokként fogja megélni a rázúduló információ áradatot. A sok visszautalásról és átívelő szálról pedig már nem is beszéljünk. Illetve mégis, hiszen A hold sötét oldalánnak pontosan ez az erőssége. Csak úgy tobzódnak benne a széria szempontjából fontos és érdekes események, ráadásul ezt megtoldotta az írónő számos, később nagy jelentőséggel bíró apró információmorzsával.
Ismerve és értve az összefüggéseket én kimondottan élveztem a könyvet. Jó volt kicsit bepillantást nyerni a fegyvernökök szervezetének működésébe, Savitart viszontlátni pedig mindig hatalmas öröm. Vérzett a szívem a Cael helyzete miatt, nem különben a Nick és Ash között egyre jobban elmérgesedő viszonyt látva. Artemist még mindig szeretném egy tüskés péklapáttal kezelésbe venni, és továbbra sem épp szívem csücske az ármánykodó Stryker. Viszont ez utóbbi esetén azt azért el kell ismernem, hogy egyrész valahol érthetőek az indítékai, másrészt minden gonoszsága ellenére rendelkezik valami furcsán nyakatekert becsületkódexszel, ami tiszteletet ébreszt bennem.
„… ha egy lény csak a hold sötét oldalán maradhat életben, elég napvilágra rángatni, hogy elpusztítsd.”
A cselekmény mindvégig sodró lendületű és akciódús volt, a mindössze pár napot felölelő, Seattle-ben játszódó regényben. A szokásos, emberi lélekekkel táplálkozó daimonok irtásán túl most még egy plusz, az emberek világát érintő nyomozási szálat is kaptunk. Még jó, hogy az ármányoktól terhes történéseket néhol kimondottan mulatságos pillanatok tarkították. Ezek egy jókora részétért a hősnő, Susan, csípős humora volt a felelős. Bírtam a csajszit. Különösen tetszett, hogy bár minden előzmény nélkül sodródott bele egy számára addig elképzelhetetlen, őrült és veszélyes világba, nem elveszett és oltalomra szoruló nőként sikongatott, hanem ügyesen megállta a helyét, s ha a helyzet úgy hozta, még jól meg is mondta a magáét egy-két pasasnak.
„Én csak éjjel járok a szabadban, de soha nem vesz körül sötétség, amíg te mellettem vagy, napsugaram.”
Az egyetlen, amit negatívumként felhozhatok talán az, hogy a szerelmi szál kissé elnagyoltnak és felületesnek érződött még annak fényében is, hogy Ravyn és Susan a sors által egymásnak rendelt páros. Ám ezt leszámítva tökéletesen boldog voltam, hogy ismét Kenyont olvashatok, méghozzá magyar fordításban. Remélem, hamarosan érkezik majd a folytatás!

Kedvenc idézet:
„Van valami az éjszaka nyugalmában, ami gyógyír a léleknek.”

Zenék a könyvben:

Ugly Kid Joe - Everything About You ♪ ♫ ♬
The Black Eyed Peas - Don't Phunk With My Heart ♪ ♫ ♬
Mussorgsky - Night on Bald Mountain ♪ ♫ ♬
Nelly - Grillz ♪ ♫ ♬

Könyvinfók:


Sherrilyn Kenyon

beleolvasó
moly
goodreads
Kiadó: Athenaeum
Fordító: Goitein Veronika
ISBN: 9789632937564
400 oldal, kartonált

Műfaj: paranormális románc
Sorozat: Sötét vadászok 10.
Elbeszélés módja: E/3, múlt idejű

Ki? Ravyn Kontis (~400) & Susan Michaels (36)
Hol? Seattle
Mikor? 2006. június
Érzékiség? heves
Szerelmi háromszög? -
Lezárás? boldog
Önállóan olvasható? nem ajánlott
07.29. – Angelika blogja
07.30.Kristina blogja
07.31.Deszy könyvajánlója

Nyereményjáték:

Mostani mini turnénk játékában letesztelhetitek, mennyire ismeritek a Sötét Vadász sorozatot.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Mi a különbség a katagariak és az árkádiaik között?

a Rafflecopter giveaway

2018. június 26., kedd

Erin Watt: One Small Thing


amazongoodreads beleolvasó webpage
Beth élete már nem olyan, mint nővére halála előtt volt. A szülei igyekeznek hét lakat alatt őrizni, mert úgy gondolják, ha figyelik minden lépését, biztonságban tudhatják. A szigor elől egy éjjel Beth elszökik egy partira, ahol összeismerkedik a városka új fiújával, Chase-zel. Azt gondolja, nem kell tudnia senkinek erről az újkeletű barátságról. Ez az ő apró titka lesz. Meg sem fordult a fejében, milyen hatalmas is lehet ez a titok...
A javítóintézetből szabadulva Chase eltökélt szándéka új életet kezdeni, csakhogy előbb szembe kell néznie tulajdon démonaival, mindenek előtt azzal, hogy ő a felelős a Beth ért veszteségért. A lány azonban, akinek a legtöbb oka lenne megvetni őt, hajlandó adni neki egy második esély.
S bár egyikük végzős évi tervei között sem szerepelt tiltott románc, ahogy minél több időt töltenek együtt, úgy válnak egyre mélyebbé egymás iránti érzelmeik.

Miután belekóstoltam Erin Watt Royal család sorozatába, és imádtam, amit kaptam, kíváncsi voltam, mit tartogathat még a tarsolyában az álnév mögött álló két hölgy, Elle Kennedy & Jen Frederick. Aztán megláttam legújabb közös munkájuk egyszerű, mégis magával ragadó borítóját, no meg elolvastam a nem mindennapi helyzetet sejtető fülszöveget, s a kíváncsiságomból türelmetlen várakozás lett. Számoltam vissza napokat, mikor kaparinthatom végre a kezeim közé, nem is álmodva arról, hogy pont ez a kötet lesz az első, amely esetén jóváhagyják a NetGalley-s előolvasói jelentkezésemet.

A One Small Thing önálló, intenzív élményt nyújtó regény. Egy olyan jelenkori ifjúsági történet, amelyben a jó kislány pont abba a fiúba szeret bele, aki nővérének halált okozta egy szerencsétlen autóbalesetben. A könyv a szörnyű tragédia következményei mellett jól megmutatja, hogy mindenki másként gyászol, mindenki másként dolgozza fel a veszteségeit. Továbbá szót ejt egyéb olyan  komoly témákról is, mint családi gondok, iskolai zaklatás, kapcsolaton belüli bántalmazás, sőt erőszak. A szerzők egy roppant összetett alaphelyzetből indulva hozzáértően felépített, érzelmes utazásra viszik az olvasókat, hogy elfogadásról, megbocsátásról és szerelemről tanítsanak valami emlékezeteset.
“There’s always something to live for. Something to be thankful for. Something to look forward to.”
Olvastatta magát a könyv, hamar a végére értem, és igazán tetszett. A cselekmény és a szereplők egyaránt valóságosnak érződtek, így már a legelején teljesen beszippantott a történet. Bár szívesen jártam Beth gondolatai között, az abszolút kedvencem Chase lett. Úgy gondolom, nagyon ügyesen formálták meg a karakterét az írónők. Egykor gondtalan és felelőtlen fiú volt, de a javítóintézetben töltött három év belső tartást adott neki, és jobb emberré tette. Megtanulta, hogy semmit ne tartson magától érthetődőnek, viszont lássa meg a szépséget és a boldogságot a legkisebb dolgokban is.
Habár roppant mód szeretem az ilyen tiltott kapcsolat sztorikat, számomra ez most egy hajszállal elmaradt a tökéletes élménytől. Gyanítom, azért érzem így, mert itt a románc bensőséges, gyengéd pillanatai nem kerültek igazán előtérbe, illetve a boldog befejezés is kissé elsietett volt az én ízlésemnek. Ám mindent összevetve nem bánom, hogy időt szántam az olvasásra. Szerintem, aki valami érzelmes, drámázós ifjúsági romantikáraa vágyik, nyugodtan tegyen próbát ezzel a regénnyel.

Kedvenc idézet:
„You teach people how to treat you.”

Zenék a könyvben:

Taylor Swift - Bad Bloode ♪ ♫ ♬
Dee Sharp - Mashed Potato Timee ♪ ♫ ♬

♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a kiadónak és a szerzőknek!
➤ My review on goodreads.

2018. június 24., vasárnap

Rachel Gibson: Any Man of Mine - Az ​én pasim…

Ami Vegasban történik, az nem mindig marad ott, ahogy azt Rachel Gibson a New York Times bestsellerszerzője csodaszépen demonstrálja ebben a szellemes, szexi románcban.

Az én pasim… egy sikeres esküvőszervezőről szól, akinek élete a feje tetejére áll, miután a férfi, akihezegykor, egy gyorsan lezavart Las Vegas-i szertartás keretében, meggondolatlanul hozzáment, váratlanul újra berobban az életébe.
A regény tömör gyönyör: a szellem, a szív és az érzékiség bámulatos harmóniája jellemzi, amely az írónő védjegyének tekinthető.

Az én pasim… című regénnyel hatodik kötetéhez érkezett a Rachel Gibson fantáziája szülte hokicsapat, a Seattle Chinooks tagjainak párra találásáról szóló sorozat. Ebben a kötetben a támadó poszton játszó Sam LaClaire-en a sor, hogy búcsút intsen partizó agglegény éveinek. Ehhez ’mindössze’ arra van szükség, hogy a múltat tisztázva rendezze kapcsolatát volt feleségével. Autumn Havent hat esztendővel korábban, egy bulis hétvégén vette nőül Las Vegasban, aztán pár napra rá elhagyta. Ám mivel kilenc hónap múlva megszületett közös fiúk, Connor, hiába váltak el, sosem tudtak teljesen megszabadulni a másiktól. Látszólag gyűlölik egymást. Az asszony a földkerekség legnagyobb baromarcának tartja a férfit, az pedig karót nyelt jégkirálynőnek gondolja az exét. De a valóságban nagyon is szükségük van a másikra. Ez a könyv azt meséli el, hogyan találnak ismét egymásra, miközben visszaemlékezéseikből az is kiderül, hogyan hozta össze egykor a két, magánytól és gyásztól gyötört fiatalt a mindkettejükben fellobbanó szenvedélyes vágy.
„Szerelem és gyűlölet, vonzás és taszítás…”
Lévén imádom a második esélyt kapott szerelmekről szóló sztorikat, az alaphelyzet igen csak kedvemre való volt. Ugyancsak szeretem a némileg megszelídült rosszfiú főhősöket és azt, amikor erős, két lábbal a földön álló nőben lelik meg a párjukat. Sam és Autumn pedig tökéletesen megfelelnek ennek. Úgy rendeltetett, hogy imádjam ezt a történetet. Mégis, legnagyobb bánatomra, számomra csak egynek elment élményt nyújtott a kötet.
Pedig számtalan dolog tetszett. Például a szöveg valódi tehetségről árulkodott. Izgalmasnak találtam a nyitó jelenetet. Azt, ahogyan az egykori szeretők két év után először találják szemtől szembe magukat a másikkal. Plusz  mindezt olyan környezetbe ágyazta a szerző, ami a széria rajongóinak kedves bónuszt nyújtott, hisz a Szerelmi katasztrófák lapjain egymásba gabalyodott Faith és Ty esküvőjén történt mindez. Értékeltem Sam érzelmi fejlődését is. Jó volt látni, hogy a sekélyes, élvhajhász felszín alatt gondoskodó lélek van, aki vágyik arra, hogy elfogadják a hibáival együtt, és szeressék. S Connor karakterét sem hagyhatom ki a felsorolásból, mert nagyon jókat mulattam, amikor ez az édes és kíváncsi kiskölök volt a színen.
Akkor mégis mi volt a probléma? Nos, sajnálatomra a románc maga. Dacára a sok visszaemlékezésnek, egyszerűen képtelen voltam elhinni, hogy Sam és Autumn tényleg egymásba szerettek. Mármint Vegas hirtelen volt és inkább a szexről szólt, rendben. De a jelenben mi volt az, ami olyan mély kötődést alakított ki közöttük, amire tartós kapcsolatot lehet alapozni? Nagyon lesarkítva, nekem úgy tűnt, mintha a férfi egyetlen szemrehányó mondattól megvilágosodott volna, ami annyira elvarázsolta a nőt, hogy mindent feledve a pasas karjaiba omlott. Könyörgöm, a könyv elején több alkalommal is ott szerepel, hogy Sam nem tartja valódi szépségnek az exnejét, a végén pedig már imádja a fehér bőrét és a vörös haját. Node mi hozza a változást? 
Szóval, számomra Az én pasim… kicsit olyan, mint egy szép festményt ábrázoló kirakó, amiből vagy két maréknyi darab hiányzik: látszik a koncepció, de a részletek hiánya sokat ront az élményen.

Kedvenc idézet:
„… van, amikor az embernek előbb hallania kell, hogy a másik megbocsát neki, és csak utána tud megbocsátani saját magának.”

Zenék a könyvben:

Anchors Aweigh ♪ ♫ ♬
Lynyrd Skynyrd - Sweet Home Alabama ♪ ♫ ♬
Green Day - Boulevard Of Broken Dreams ♪ ♫ ♬
Elvis Presley - Hound Dog ♪ ♫ ♬
Guns N' Roses - Welcome To The Jungle ♪ ♫ ♬

Könyvinfók:


Rachel Gibson

beleolvasó
moly
goodreads
Kiadó: Athenaeum
Fordító: Szieberth Ádám
ISBN: 9789632934723
320 oldal, kartonált

Műfaj: jelenkori románc
Sorozat: Hokisok 6.
Elbeszélés módja: E/3, múlt idejű

Ki? Samuel LaClaire (35) & Autumn Haven (30)
Hol? Seattle, Moclips
Mikor? október → december
Érzékiség? heves
Szerelmi háromszög? nem igazán
Lezárás? boldog
Önállóan olvasható? igen
06.24. – Angelika blogja
06.26.Betonka szerint a világ
06.28.Kristina blogja
06.30. - CBooks

Nyereményjáték:

A blogturné valamennyi állomásán egy-egy, a 2017-2018-as amerikai jégkorong szezonban aktív játékos teljes nevét kell kitalálnotok a csapat neve és mezszáma alapján.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Pittsburgh Penguins #87
a Rafflecopter giveaway

2018. június 21., csütörtök

Elizabeth Hoyt: Dearest Rogue - Szívembe ​zárva

A csinos és életvidám Lady Phoebe Batten minden vágya, hogy egy herceg húgaként a pozíciójához illő társasági életet élhessen. Ez azonban nem kivitelezhető egykönnyen, lévén a fiatal nő szinte teljesen vak, és a bátyja utasítására mindenhová elkíséri egy felfegyverzett testőr - a meglehetősen idegesítő, ámde felettébb vonzó Trevillion kapitány.
James Trevillion azután szerelt le a királyi dragonyosoktól, hogy megsérült a lába. A sántasága ellenére mégis ördögien ügyesen lő és lovagol, egyszóval nem lenne szabad nehézséget okoznia számára, hogy megvédelmezze az őrjítő Lady Phoebet. A csábító nő azonban egyre gyakrabban tereli el a figyelmét a feladatáról; így amikor Lady Phoebe emberrablók célpontjává válik, a kapitány merész lépésre szánja el magát, hogy megvédelmezze a szívének egyre kedvesebb hölgyet...
„Az embernek néha meg kell botlania, hogy érezze: él.”
Amilyen döcögősen indult a kapcsolatom Elizabeth Hoyt Maiden Lane köteteivel, nem gondoltam volna, hogy néhány kevésbé kedvemre való részt követően ennyire megszeretem majd a sorozatot. Ám örömmel jelentem, hogy a Sötétség hercege és az Egy ágyban a szörnyeteggel után a Szívembe zárva ismét egy olyan darab, ami teljesen levett a lábamról.
Élveztem elejétől a végig. Olyannyira, hogy bár csak beleolvasást terveztem az egyik lustálkodós délutánon, végül menthetetlenül a lapok mellett ragadtam, s mindvégig elképesztő jól szórakoztam. Ez persze nem csupán az írónő olvasmányos, gördülékeny stílusának volt köszönhető, hanem az érdeklődésemet mindvégig fenntartó, igen csak mozgalmas cselekménynek, no meg a már korábban megismert, és itt végre főszerephez jutó Trevillion kapitánynak és Lady Battennek ugyancsak.
Már rögtön az első oldalon egy leányrablási kísérlet izgalmai közé csöppentem, amelyet részben katonai múltjának köszönhetően, részben pedig gyors helyzetfelismerésének hála szerencsésen meghiúsított Trevillion, aki akkor már hat hónapja testőrként szolgált Wakefield hercegének megvakult húga mellett. Persze egy ilyen támadás utána a herceg emberei eltökélten próbálták kideríteni, ki és miért akarhat Lady Phoebe ellen ilyen galádságot elkövetni. Pláne, hogy csakhamar bizonyossá vált, a kudarc nem hogy eltántorítaná, csak még nagyobb erőket bevetésére sarkalja a merénylet kiötlőjét. A hölgy biztonságának szavatolására az tűnt az egyetlen megoldásnak, ha teljes titokban Londonból a vidéki Cornwallba menekítik. A napokig tartó közös utazás szintén elég kalandosra sikerült, ráadásul kitűnő alkalmat nyújtott arra is, hogy az egymás iránt titkolt vonzalmat dédelgető fiatalok jobban megismerjék egymást. Szerintem ebből a rövid összefoglalóból is világos, miért állítom, hogy ez a könyv aztán egy percig sem volt unalmas.
Amikor pedig a történet egy pár jelenet erejéig visszább vett az izgalmakból, akkor incselkedő, esetleg gyengéd vagy éppen szenvedélyes jeleneteknek lehettünk tanúi a főhős és hősnő között. Akik, meg kell mondanom, teljesen elrabolták a szívemet. Tiszteltem a férfi állhatatos hűségét, és mélyen megérintett az, ahogyan a lány kezelte önmaga romló állapotát. Voltaképpen mindketten annak dacára, hogy napjaikat alaposan megnehezítő fogyatékossággal kénytelenek együtt élni, roppant erős és bátor karakterek. Igaz, míg a korosodó James inkább sztoikus és komor jellem, addig a kis termetű, ámde gömbölyded Phoebe életörömmel teli és vidám lélek. Különböző temperamentumuk jó néhány szóváltásukkor kiütközött, amit fölöttébb élveztem, és tetszett az is, mennyire képesek voltak ráhangolódni egymásra, milyen nagyon átérezték a másik helyzetét és ráadásul teljesen el is fogadták egymást mindenestől. Az életkor- és társadalmi osztály különbségükből, no meg a köztük lévő védenc – testőr kapcsolatból adódó tiltottság érzése még némi plusz pikantériát csempészett kettejük itt-ott izzóan szenvedélyessé váló románcába, az én legnagyobb örömömre.
Úgyhogy a legnagyobb lelkesedéssel ajánlom ezt a regényt minden történelmi romantikusokat kedvelő olvasónak. S aki esetleg visszaretten attól, hogy ez már a nyolcadik Maiden Lane regény, annak megsúgom, önmagában is tökéletesen megállja a helyén, ahogyan a korábbi részek is.

Kedvenc idézet:
„Az ember sok hibát elkövet az élete során, köztük van pár kisebb, lényegtelenebb, és vannak olyanok is, amelyektől minden megváltozik. De az a lényeg, hogy aztán túllépjen rajtuk, és élje tovább az életét. Mert ha ott ragad a múltban, és olyasmikkel foglalkozik, amiken már nem tud változtatni, akkor neki vége”

Könyvinfók:


Elizabeth Hoyt

beleolvasó
moly
goodreads
Kiadó: General Press
Fordító: Fügedi Tímea
ISBN: 9789634521228
296 oldal, kartonált

Műfaj: történelmi romantika
Sorozat: Maiden Lane 8.
Elbeszélés módja: E/3, múlt idejű

Ki? James Trevillion (33) & Phoebe Batten (21)
Hol? London és Cornwall
Mikor? 1741 nyár
Érzékiség? izzó
Szerelmi háromszög? -
Lezárás? boldog
Önállóan olvasható? igen
06.20. - Betonka szerint a világ
06.21. - Angelika blogja
06.22. - Olvasónapló
06.24. - Dreamworld
06.26. - Könyvvilág
06.27. - Insane Life
06.28. - Kristina blogja

Nyereményjáték:

A Szívenbe zárva történetének hősnője vak. Mostani játékunk minden állomásán egy-egy olyan regényhős(nő) nevét keressük, aki élete egy szakaszában, vagy akár annak egészben, szintén ezzel volt kénytelen együttélni.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Lorraine Heath: Vak végzet
a Rafflecopter giveaway

 
back to top