|
|
Az utóbbi időben a vámpír Cat Crawfield és férje, Bones, élete természetellenesen nyugodt volt. Ám egy megdöbbentő felfedezés miatt csakhamar ismét egy kitörni készülő háború kellős közepében találják magukat...
Egy svindler CIA ügynök által irányított titkos kutatás az élőholtak világának lelepleződését jelentheti. Hogy ezt megakadályozzák, Cat és Bones az idővel is versenyt futnak, miközben minden egyes feltárt titok halálosabb következményekkel fenyeget. Ha elbuknak, ők és mindazok, akik fontosak számukra, a sír szélére kerülnek.
Sorozat: Cat & Bones 7.
Műfaj: Paranormális
Kiadó: Avon
Megjelenés: 2014. január 28.
ISBN: 9780062076113
343 oldal, paperback
|
„We were never properly introduced,” I said in a vicious purr. „I'm the Red Reaper, and you're dead.”
Melyik három szóval jellemeznéd a regényt?
Nusejka: happily, ever, after ;)
Angelika: humor, izgalom, búcsúzás
A többi részhez viszonyítva milyennek találtad ezt a kötetet?
Nusejka: Volt már jobb is... rosszabb? Hm, igazából soha nem volt mélypontja a sorozatnak, maximum azt lehetett érezni, hogy kicsit kifullad. Ez a rész szépen illik a többi közé, pont olyan izgalmasra, viccesre és helyenként meghatóra sikerült, mint a többi kötet. Nem hiányzott belőle semmi.
„If history’s most powerful ghost couldn’t do me in, then humanity’s biggest asshole doesn’t stand a chance.”
Angelika: Egy nagyon jó sorozat méltó befejezése. Bőven kaptunk mindabból, ami miatt megszerettük a Cat & Bones köteteket: izgalmat, fondorlatot, humort, különleges lényeket és megoldásokat. Számomra külön örömöt szerzett, hogy így a lezárásra újra összejöttek mindazok, akiket megismerhettünk és megkedvelhettünk a korábbi részekben. Kicsit ugyan sajnálom, hogy Vlad épp csak megvillantotta magát, de az, hogy a többiek ilyen tevékenyen részesei voltak az eseményeknek, kárpótolt a Sötétség Hercegének távol maradásáért. Az írónő tehetségét dicséri, hogy apró utalásokkal, egy-egy eseményszál folytatásával elevenítette fel korábbi részek jeleneteit, így csempészve egy kis nosztalgiázó hangulatot is a lapokra.
Elégedett vagy-e a sorozat ívével és ezzel a lezárással?
Nusejka: Az egyik résznél, talán pont az utolsó előttinél éreztem egy kicsit azt, hogy kezd kifulladni a dolog, mert az aktuális főgonosznál már azt gondoltam, hogy most ebbe miért kell nektek belemászni egyáltalán? Az a kötet is elég jól sikerült ezt leszámítva, csak már úgy nézett ki, hogy nem találnak elég konfliktust maguknak. Úgyhogy ilyen alapon örülök egy kicsit, hogy lezárult a sorozat, inkább legyen egy szép befejezés, minthogy még erőltessük tovább köteteken keresztül. Másrészt meg persze kicsit szomorú vagyok, mert nagyon megszerettem ezt a társaságot.
„… we had more fights and heartache ahead of us, but that was the price I’d pay to be with the man I loved more than life itself.”
Angelika: Tetszik, hogy az írónő a siker ellenére sem kezdte el húzni a sorozatot, mint a rétest, hanem volt egy koncepciója, és ragaszkodott hozzá. Így bár hiányolni fogom az éves Bones adagomat, azt mondom, így volt nagyszerű. Egy nem mindennapi, folyamatosan erősödő kapcsolat jó ütemű, izgalmas alakulását élhettük meg Catékkel a hozzájuk illően különleges buktatókkal, hogy aztán végre kicsit nyugodtabb vizekre evezzenek a sok pörgés után. Amit nagyra becsülök, hogy bár mindkét főhős változott a hét kötet alatt, hűek maradtak alaptermészetükhöz. Például itt is, épp amikor már totál belefeledkeznék Bones szexisségébe, újra megvillantja, hogy rohadt könyörtelen pasi tud lenni, elképesztő adottságokkal.
Milyennek találtad a könyv felépítését, fordulatait?
Nusejka: Az első fele a kötetnek nagyon sodróra és izgalmasra sikeredett, de a közepén pont emiatt egy kicsit leült a történet. Szerencsére nem sok időre, csak a pillanatnyi pihenő nekem pont elég volt arra, hogy egy kicsit kizökkenjek a történetből. A végén megint jött egy sor rohangászás, harcolászás, átverés, sírás-rívás, örömködés, szóval teljesen rendben volt.
„Yeah, well, Bones and I had a couple months of relative quiet. Guess it’s time to liven things up again.”
Angelika: Olyannyira magával ragadott és nem eresztett, hogy kimondottan bosszús voltam, amiért az élet pofátlan módon halad tovább, és megköveteli tőlem is a részvételt, ahelyett, hogy nyugodtan elzárkózhatnék a könyvvel. Azt hiszem, lesznek, akik keveselni fogják a Cat & Bones közti romantikázást – bár akadtak izzó jelenetek – és talán húzni fogják a szájukat a regény nagy fordulatán, de számomra így volt tökéletes. Őrült egy menet, de a jó féle őrületből.
Kedvenc jeleneted?
Nusejka: Amikor Cat kiszabadul a laborban, és badasskedik és kicsinálják az egész komplexumot. Lelki szemeim előtt Milla Jovovich lebegett, amint kórházi cuccban félmeztelenül szaladgál és hentel :D
Angelika: Képtelen lennék választani. Volt, ahol önfeledten kacarásztam, volt, ahol halálra izgultam magam.
„“Have that spatula ready when I return,” Ian sang out to her.
“I don’t even want to know what that means,” were my first words when he climbed into the RV.
Ian clucked his tongue as he settled into the seat behind us.
“You don’t? Shame on you, Crispin. Married how long, and you haven’t spanked your wife with a metal spatula yet?”
I’d gotten used to Ian’s assumption that everyone was as perverted as he was, so I didn’t miss a beat.
“We prefer blender beaters for our kitchen utensil kink,” I said with a straight face.”
Volt-e, ami nem nyerte el a tetszésedet?
Nusejka: Örülök a jó végződésnek, de nekem egy kicsit ez már sok a jóból :D
Angelika: Egy ponton úgy éreztem, Bones-t agyon tudnám csapni, amiért így rám hozta a frászt… és talán öt percre fenn akadtam a családbővülésen, de semmi olyan, ami miatt csalódott lennék.
Az írónő egyszer azt mondta, ahhoz, hogy Ian is megkapja a maga történetét, még változnia kell. Szerinted, mutat haladást?
Nusejka: Nem tudom milyen változásokra gondolt Frost, de alapvetően én nem tudok ilyenre gondolni. Ian úgy jó, ahogy van, viccesen, perverzen, megkérdőjelezhető morális kódexszel. Ha ebből lejjebb ad, vagy komolyodik, vagy „megjavul”, az már nem ő lesz és pont azt veszíti el, amitől érdekes. Nem szeretném, ha úgy járna ő is, mint Vlad. Vlad is imádnivaló és vicces még mindig, de a saját köteteiben az én szememben rengeteget veszített a badassségéből. Szerintem ilyen esetekben pont olyannyira kegyetlen és rossz és gonosz arát érdemelnének a pasik, mint amilyenek ők. Nem olyat, akinek folyton magyarázni kell, hogy igazából ő nem is olyan rossz. Erre egy tökéletes példa szerintem Kenyonnál Stryker és Zephyra, mindkettő egy evil SOB, de úgy jönnek össze, hogy teljesen hihető és ugyanúgy lehet őket utálni tovább, mint korábban, miközben a saját könyvükben meg mégis nekik szurkolsz. Ez az, amit nem láttam megvalósulsni Vlad esetében és kicsit félek. hogy Ian is erre a sorsra jut. Szerintem egy pimasz, perverz, csaló női figura illik mellé.
„No one better say anything bad about Ian around me after today. I officially loved that son of a bitch.”
Angelika: Azt gondolom, Ian pont attól olyan emlékezetes karakter, hogy ennyire tenyérbe mászóan szemtelen és ilyen őrülten kéjenc egy fickó. Ezektől megfosztani komoly hiba lenne. Őszintén reménykedek, hogy a szükséges változás mindössze annyit takar, ami máris észrevehető nála. Mert nekem bizony úgy tűnik, titkon már nem is tartja annyira rémisztőnek az állandó társ gondolatát, sőt, vonzza az a fajta erős kötődés, amit barátai és társaik között lát. Most már csak kellene egy igazán erős nő, akin nem gázolhat át csak úgy; olyan, aki kellő izgalmat szolgáltat, aki szembeszáll vele, aki méltó partnere minden téren. Imádnám látni, hogy csatároznak. Remélem, nem várat minket évekig az írónő, hiszen mostanában ha Ian feltűnt a lapokon, szinte kivétel nélkül nagyszerű jelenetei voltak!
Tudnál ajánlani olyan sorozatot, amely hasonló Cat & Bones kalandjaihoz?
Nusejka: Húha, nehéz kérdés, talán Nalini Singh Angyali vadászát tudnám mondani, ahol szintén egy szépen fejlődő állandó párocska van a főszerepben.
Angelika: Szentimentális szívem egyelőre felháborodottan hátat fordít ennek a kérdésnek, és duzzogva közli, nincs még egy ilyen páros. (Hiányozni fognak, na!) A józan eszem viszont elismeri, hogy hasonló kalandot találhatunk máshol is, ha kicsit rugalmasan kezeljük a hasonlóságot. Magyar nyelven elérhetőek közül nekem is az Angyali vadász volt az első, ami beugrott, de pl J.D. Robb Halálos sorozata is egy összeszokott páros újabb és újabb kalandjait meséli el. Ha pedig angol nyelven elérhetőek között válogatunk: jómagam nagyon szemezek Patricia Briggs Alpha & Omega könyveivel.
„… as vampires say, until again.”
„Understand me, if I’m your first lover — I will be your last.”
