2017. április 28., péntek

Melissa Collins: Unsteady

Micah Hudson és Jude MacMillian mindketten magányos tinédzserek voltak, amikor találkoztak. Egyikük az új fiú, másikuk a könyörtelen zaklatások célpontja. Hamar barátokká váltak, majd idővel a barátságuk valami többé érett. Többé, amit nem tudtak megfelelően kezelni, és végül ismét csak a magány maradt számukra.
Egy évtizeddel később Micah minden életkedvét elveszítette, és a végletekig kimerült attól, hogy mindenkinek, de legfőképpen magának, hazudik. Eldönti, maga mögött hagyja az életét, s felkeresi az egyetlent, aki ismeri a legmélyebb titkát is, azért, hogy végre lezárhassa magában a múltat.
Vajon Jude életében jut-e még hely Micah-nak?
webpagegoodreadsamazon

Az Unsteady az On Solid Ground széria harmadik része, ám lévén ezúttal új főszereplő páros került előtérbe, akár önálló kötetkét is megállja a helyét. Akik viszont nyomon követik a sorozatot, biztosan örömmel látják, hogy ez nem más, mint az On Higher Ground lapjain bemutatkozó Micah története. A férfi sérülései miatt leszerelt katona, akinek kissé zavaros a múltja, s még kuszább a jelene, így persze, hogy rögtön felfigyeltem rá, dacára annak, hogy merészelte megcsókolni az akkor Beck oldalán már boldogságra lelt Dax-et.
Szóval örömmel fogadtam, hogy végre megtudhatom, hogyan alakul Micah sorsa, plusz elég ígéretesnek hangzott a fülszöveg. Elvégre nem csupán egy második esély típusú M/M románcot sejtetett a leírás, hanem azt is, hogy itt bizony legjobb barátokból szerelmesek felállásról van szó, ami pedig egyike a kedvenceimnek. Nincs mit szépíteni, szirén énekkel hívogatott ez a kis szépség, s majd’ meghaltam, hogy mihamarabb a kezeim közé kaparintsam.
Ugyanakkor most, olvasás után, jóval komplikáltabbak az érzéseim.
Egyrészről megfogott az a rejtett mélység, amit ez a történet magában hordozott, s az írásmódra sincs különösebb panaszom. Ráadásul nekem kedvemre volt a kicsit borongósabb, komolyabb hangvétel, valamint igazán tetszett, ahogyan a könyvben oda-vissza váltakoztak a múlt és jelen eseményei, ahogyan a nézőpontok is. Őszintén szólva kissé nyersnek, ámde csodálatosnak találtam az egészet. Azt, hogy milyen szépen bemutatta, micsoda fájdalmas folyamat feltárni a titkainkat és megharcolni az igaz szerelemért.
Másrészről viszont számomra túlságosan lassú folyású volt a cselekmény. Tulajdonképpen kis híján kikészített, hogy milyen iszonyat sokára fedte fel Micah Jude előtt az igazságot. Attól pedig majd’ a frász kapott el, hogy bár amúgy is bőven kijutott a tragédiákból, az írónő még megfejelte őket félreértésekből, vagy talán helyesebb lenne úgy fogalmazni, hogy a valódi kommunikáció hiányából, adódó drámázással. Továbbá nekem némileg elkapkodottnak tűnt a lezárás, ha arra gondolok, mi mindent hallgattak el - akár egymás elől is - a főhősök, s milyen mértékben változott meg végül mindkettejük élete.
Ám mindent egybevetve élvezhetőnek és szórakoztatónak találtam az Unsteady-t. Szenvedélyes és kitartó szerelem történetét mesélte el, ami megérdemli, hogy minél többen olvassák, mindössze nem árthat felkészülni egy rázós utazásra.

Kedvenc idézet:
“Despite the unsteady times, when uncertainty haunted our dreams, we would be there for each other, weathering the most chaotic of storms.”

Zenék a könyvben:


♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőnek!
➤ My review on goodreads.

2017. április 24., hétfő

Jennifer L. Armentrout: Oblivion 3. - Feledés 3.

Amikor elszántam magam arra, hogy bizonyítsam az érzéseimet, komolyan beszéltem. Katy soha többé nem kételkedhet bennem – és most, hogy túljutottunk a zökkenőkön, újra és újra fellobbannak köztünk a lángok.
Csakhogy még én sem védhetem meg a családtagjaimat, ha eltökélik, hogy kiszabadítják a szeretteiket. Mindazok után, amiken keresztülment, Katy sem ugyanaz már, mint azelőtt. Még mindig változik, és fogalma sincs, mi lesz a folyamat vége.
Lépésről lépésre fedezzük fel az igazságot, és amikor szembekerülünk a hibridek vizsgálatára és kínzására kiépült titkos kormányzati szervezettel, ráébredünk, hogy nincsenek határok. A halál a mindennapjaink része lett. Onnan kapunk segítséget, ahonnan a legkevésbé várnánk, és a barátainkról is kiderülhet, hogy halálos ellenségeink – de nem fordulunk vissza. Akkor sem, ha az eredmény örökre összetöri a világunkat.

Minden valószínűség szerint, aki eljutott ideáig a Luxen sorozatban, azt már szükségtelen győzködnöm róla, hogy ez egy isteni sorozat. Aki pedig esetleg véletlen keveredett ide, és még nem ismerősek neki ezek a fényesen világító és kissé arrogánsan viselkedő földönkívüliek, az gyorsan pótolja ezt a hiányosságát, mert tuti, hogy könyvmoly mércével mérten halálos bűn kihagyni ezt a szériát.
A pontos olvasási sorrend a következő lenne: Árnyak | Obszidián | Feledés | Ónix | Feledés 2. | Opál | Feledés 3. | Origin | Ellenállás + egy spinoff kötet, a Függőség.
S el ne felejtsük, hogy a hírek szerint épp a napokban szerződött le Jennifer L. Armentrout egy újabb, szintén ebben a világban játszódó ya trilógiára.
Szóval, aki még most fog megismerkedni Daemonékkal, azelőtt sok-sok oldalnyi élvezet áll még. Nekünk viszont, akik minden létező elő-, kiegészítő- és toldalék irományon átrágtuk már magunkat… nos, marad az újraolvasás, hiszen a Feledés harmadik kötetének végével elérkezett a búcsú ideje. Faramuci kicsit, hiszen az átívelő szál nem itt ér véget (lásd a helyes olvasási sorrendet), de egyelőre ez az utolsó rész, amivel bővíthettük a gyűjteményünket.
„- Akkor is őrült vagy.
- De ezt szereted bennem.”
S hogy szerettem-e? Naná, elvégre Daemon és Katy állt a középpontban, ráadásul Mr Dögös Alien buksijába láthattunk be ismét, plusz miközben forrósodott a szerelmi szál a háttértörténet is bonyolódott rendesen. Úgyhogy igen, dacára hogy ez az Opál tükörregénye, azaz tudtam, milyen fordulatok fognak következni, élvezettel olvastam minden oldalt. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy eszméletlen plusz információkat fedett fel előttem ez a könyv, sőt, voltaképp mintha a leírások és a hangulatkeltő elemek picit visszafogottabbak lettek volna, mint a Katy szemszögéből elmesélt részben... igazából néhol teljesen olyan érzésem volt, mintha csak a lecsupaszított párbeszédeket olvashattam volna újra. Persze, ettől még magával ragadóan szórakoztató volt a sztori, csak én örültem volna, ha mondjuk több testvérek közti jelenetet láthattam volna, s nem ennyire Cicára koncentrált volna csak főhősünk. Félreértés ne essék, olvadoztam én attól rendesen, hogy ismét tanúja lehettem, mennyire odavannak egymásért, valamint a pörgős események megint csak szuperek voltak, mindössze annyira jó lett volna mondjuk egy Dawson & Daemon lelkizős pillanat.
„… kicsi kóstoló volt abból, amire vágytam.”
Vagy csak én vagyok ilyen kis telhetetlen? Fene tudja... Van egy olyan sanda gyanúm, hogy ezeknek a köteteknek az elkészültében azért alaposan benne van a fan-bázis nyomása, no meg a biztosra vehető haszon kilátása. Tagadhatatlan, hogy a sorozat elkötelezett rajongója számára kényeztető ráadások ezek a részek, csak azért egy picit több új tartalom nem ártott volna. Ugyanakkor ezt a kis morgást leszámítva most sem tudok mást mondani, mint hogy imádom ezt a szériát, és ha valóban érkezik egyszer valamiféle folytatás, tuti biztos, hogy lecsapok majd rá. Hisz kit ne érdekelne, mi lett Luc-kal és a többiekkel? ;)

Könyvinfók:


Jennifer L. Armentrout

beleolvasó
moly
goodreads
Kiadó: Könyvmolyképző
Fordító: Miks-Rédai Viktória
ISBN: 9789633999882
280 oldal, kartonált

Műfaj: new adult
Sorozat: Luxen 3,5.
Elbeszélés módja: E/1, múlt idejű, váltott nézőpontú

Ki? Katy Swartz & Daemon Black
Hol? Nyugat-Virginia
Érzékiség? 95%-ban ártatlan
Szerelmi háromszög? nincs
Lezárás? függővég
Önállóan olvasható? nem
04.22. - Könyvvilág
04.24. - Angelika blogja
04.26. - Dreamworld
04.28. - Sorok között
04.30. - Deszy könyvajánlója
05.02. - Insane Life

Nyereményjáték:

A borítókon szereplő Tóth Pepe egybemosódott Daemon Black képével. Számos külföldi könyv címlapján láthatjuk az arcát, olyanokon is, amelyek itthon végül más borítót kaptak. Mostani játékunk valamennyi állomásán ilyen borítókat fogtok találni, címeik kitakarásával. Legtöbbjük angol, ám néhány egyéb nyelvű is közé keveredett, ám ezeket jelezzük majd. A Ti feladatotok a regények magyar címeinek kitalálása lesz.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


a Rafflecopter giveaway

2017. április 22., szombat

Rachel Gibson: Nothing But Trouble - Csak a baj

Chelsea Ross színészi pályafutása egy kudarc: a „Csini hulla 1” típusú szerepekben nyújtott briliáns alakítása révén került a legközelebb ahhoz, hogy filmcsillag legyen. De az, hogy otthagyja Hollywoodot, és egy híres jégkorongozó személyi asszisztense lesz, talán élete leghülyébb húzása karrierfronton.
Mark Bressler, a sérült szupersztár dicső napjai véget értek. De az egykori élsportoló és fenegyerek ettől még akár civilizáltan is viselkedhetne a mélynövésű, rózsaszín-szőke hajú bombázóval, akit a Seattle Chinooks fogadott fel az ő személyi asszisztensének. Ha Chelsea-nek nem kellene olyan nagyon a pénz, hanyatt-homlok menekülne a világ legnagyobb baromarca elől.
Mark minősíthetetlen modorát és borongós kedélyét Chelsea tudja kezelni: problémát csak a férfi bicepsze okoz, meg az a követ is megolvasztó, hiper-szuper teste! Amikor a fenegyerek kezd rámozdulni, Chelsea jól tudja: itt az ideje, hogy kizavarja a büntetőpadra… Bárcsak ellen tudna állni annak, amit Mark forgat a fejében! Amiből csak baj lehet…

Nem tudom, ki hogy van vele, de nálam hangulattól függ, épp mikor milyen regény esik jól. A romantika megléte az én esetemben persze mindig alap, de hol a kicsit komolyabb témákat feszegető sztorikat részesítem előnyben, hol valami vadítóan perzselőt óhajtok, hol azt szeretném, hogy a lelkemet érintse meg a történet. És vannak alkalmak, amikor egyszerűen csak egy habkönnyű, feel-good románc kell. Legyen picit vicces, legyen csöppet szenvedélyes, olvastassa magát és hitesse el velem néhány órára, hogy létezhetnek rózsaszín tündérmesés szerelmek.
Magától értetődően, aki annyit olvas, mint jómagam, annak adott helyzetekre megvannak a jól bejáratott szerzői. Olyan írók, akiknél mindig pontosan tudni, mit rejtenek majd a lapok. Sokan erre legyintve azt mondják: milyen unalmas. Szerintem nem az. Szerintem olyan, mint egy ismerős, megnyugtató búvóhely a rohanó világban. És bevallom, nekem számtalan ilyen kis kuckóm van. Az egyik pont Rachel Gibson.
„Van az úgy, hogy egy váratlan esemény megváltoztatja az ember életét.”
Nála akár fogadást is köthet rá az ember, hogy kellemes, ismerős fordulatokból építkező, chick-lit műfajra hajazó történettel fog szolgálni. A Csak a baj című, aranyos sport románc sem kivétel e szabály alól. Gördülékeny és szórakoztató, itt-ott mosolyra ingerel, a végén pedig jóleső elégedettséggel búcsúzunk a szereplőktől, akik némi gubanc után természetesen örök boldogságot lelnek egymás karjaiban. Nem kell eszméletlen drámázásoktól tartani, nyugodtan élvezhetjük az ellenségekből szerelmesek típusú sztorit. Mark, aki zsémbességgel álcázza, hogy belül őrlődik, biztosra veszem, hogy sokakat képes meghódítani. S az is kétségtelen, hogy bárki, aki megtapasztalta a pályaválasztás és / vagy álláskeresés fájdalmas buktatóit, tud azonosulni Chelsea-vel. Imádtam, hogy mennyire egymás ellentétei ők ketten, és tetszett, ahogyan lassan összecsiszolódtak. Azt is kár lenne tagadni, hogy öröm volt ismét találkozni néhány korábban megismert szereplővel, mégha csak röviden is. Jules például ismét frenetikus volt. Annak a pasasnak komolyan kijárna egy saját könyv!
Szóval igen, nekem most ez nagyon bejött. Picit Susan Elizabeth Phillips könyveinek hangulatát idézte az egész morgós, kiöregedett sportoló kontra életvidám, cserfes nőszemély történetével. Tökéletesen kikapcsolt, s volt annyira édesen bűbájos, hogy szemet hunyjak a buta félreértésből adódó konfliktus, no meg a kissé elkapkodott lezárás felett.
Mindent összevetve szerintem, ha az ember lánya nem vár Dosztojevszkij féle morális dilemmázást, csak jól akarja érezni magát, akkor kitűnő választás lehet ez a regény, sőt az egész Hokisok sorozat.

Kedvenc idézet:
„Istennek megvannak velünk a maga tervei. Úgyhogy a szar dolgok néha nem ok nélkül történnek.”

Zenék a könyvben:

Könyvinfók:


Rachel Gibson

moly
goodreads
Kiadó: Athenaeum
Fordító: Szieberth Ádám
ISBN: 9789632936444
380 oldal, kartonált

Műfaj: jelenkori románc
Sorozat: Hokisok 5.
Elbeszélés módja: E/3, múlt idejű

Ki? Mark Bressler (38) & Chelsea Ross (30)
Hol? Seattle
Mikor? június-augusztus
Érzékiség? tüzes
Szerelmi háromszög? nincs
Lezárás? boldog
Önállóan olvasható? igen
Az olvasás lehetőségét hálásan köszönöm a kiadónak!

2017. április 20., csütörtök

Abbi Glines: Just for Now - Te ​vagy nekem a jelen

Preston Drake vonzó és megnyerő, ráadásul egy igazi rosszfiú. Nem okoz neki gondot, hogy bármelyik nőt az ujjai köré csavarja, és ezt ki is használja. Tipikusan olyan srác, akitől egy okos lány távol tartja magát. De valóban ez az igazi énje? Amanda Hardy szíve már egy jó ideje vadul dobog a bátyja haverjáért, Prestonért. De a lány azt kívánja, bárcsak ne remegnének meg a térdei minden egyes alkalommal, amikor meglátja a fiút. Gyűlöli, hogy a szíve őrült iramban kezd verni, valahányszor Preston megereszt felé egy mosolyt. Nem tud ellenállni neki. Az ismerősök aggódva figyelik az eseményeket. Senki sem akarja, hogy együtt legyenek. Sem Amanda bátyja, Marcus, akinek a házassága lassan menthetetlenné válik, sem Preston haverjai. Túl sokat tudnak a srác sötét oldaláról. Még maga Preston is tudja, hogy nem elég jó a lánynak. Mindennek ellenére Amanda mégis úgy érzi, több van amögött, amit Preston mutat a világnak, és elhatározza, felfedi, milyen titkok rejtőznek a csábító, kék szemekben - titkok, amelyek megmagyarázhatnák a tetteit.

Abbi Glines újra és újra elcsábít, de minduntalan kétségek közt hagy. Termékeny szerző, ráadásul szuper jó ötletekkel, de a kivitelezés általában olyan hmmm, egynek elment, de azért lehetett volna ez jobb is módon sül csak el. S ettől én bizony morgós leszek. Hiszen ott van benne a lehetőség, hogy a gyorsan fogyasztható, kis kényeztető limonádét megtöltse valódi fajsúlyos mondandókkal, de mintha visszarettenne attól, hogy igazi mélységet vigyen a regényeibe. Elgondolkodtató társadalmi problémákat és élethelyzeteket vet fel a történeteiben, ám aztán nem fektet elég hangsúlyt rá, hogy ki is fejtse ezeket a kényes témákat. Annyira csak a rózsaszín románcra koncentrál, hogy az, amitől valóban emlékezetessé válhatna egy-egy kötete, egyszerűen a háttérbe szorul, és menthetetlenül elsikkad.
Sajnos mindez a Te vagy nekem a jelen esetén is fájdalmasan igaznak bizonyult.
„Hogy szerethetsz valakit, akivel soha nem lehetsz teljesen őszinte?”
A főhős, Preston családi háttere borzalmas. Az apja már régen lelépett, az anyja nem foglalkozik a gyerekeivel, helyettük az ital és a drog kötik le minden figyelmét. Ám mivel srác jó a baseballban, esélyt kap arra, hogy kitörjön a lepukkant lakókocsi parkból; ösztöndíjat nyer az állami főiskolára. S bár ez megoldja a tandíját, a lakhatást és egyéb költségeinek fedezetét magának kell előteremtenie. Arról már nem is szólva, hogy ő az egyetlen, aki őszintén törődik három fiatalabb testvérével, nem csupán élelmet vesz nekik, de ő gondoskodik a ruházkodásukról, sőt, még a fogszabályzásukról is. Ennyi pénzt egy jó főállással is nehéz előteremteni, nem még ha tanulás és edzés mellé kellene beszorítani valami kisegítő melót. S egy alabamai kisvárosban ugyan mi jövedelmezhet ennyit? Összeköttetések nélkül két választása marad: a drogok vagy a szex. Egyik sem jó választás, de Preston tette, amit tehetett. S őszintén? Persze, taszít mindaz, amit bevállalt, de voltaképp nem tudom hibáztatni, hisz nem egy flancos telefonért vagy menő cuccokért tette azt, amit. Szóval ez, ami voltaképp a karakter háttértörténete, s az egyik – leleplezendő titok – konfliktus alapja nekem iszonyatosan tetszett. Csak ugye az a fránya kidolgozatlanság. Volt egy kis féltékenykedés, némi megütközés, majd egy húszáros pikk-pakk megoldás, hogy minden napsugarasan happy lehessen a végén. Na, ez már csöppet sem nyerte el a tetszésemet.
Félreértés ne essék, nem vártam én egy Háború és béke hosszúságú elmélkedést, de véleményem szerint ez a téma megérdemelt volna némi lelkizést. S ha már az érzelmek! Kérem szépen, tőlem nagyobb rajongója aligha lehet a jó útra tért playboy vagy a bátyám legjobb barátja típusú románcoknak, de könyörgöm, Amanda miért is volt úgy belezúgva Prestonba? A csini pofi és sajtreszelőt megszégyenítő has egy dolog, de nem láttunk incselkedés, beszélgetést, egymás őszinte megismerését. S ez azért zavart. Nagyon. Pláne, ha hozzávesszük hősünk csapnivaló alakítását az első közös alkalmukkor. Értem én, hogy erősen ittas volt, a lány meg tapasztalatlan, node akkor is… S itt érkezik a harmadik ’vádpont’ a szerzővel szemben. Egyszerűen képtelen vagyok megérteni, miért favorizálja ennyire Abbi a szereplői italozását.
„Boldoggá tett. Mellette kevésbé volt nyomasztó a sötétség.”
Hogy akkor mégis miért érdemes kézbe venni ezt a könyvet? Ahogy már említettem, olvastatja magát, könnyed és habos kis rózsaszín románc némi érzékiséggel meghintve, amely ha csak érintőlegesen, de azért felvet néhány napjainkban nagyon is valós problémát.

Zene a könyvben:


Könyvinfók:


Abbi Glines

beleolvasó
moly
goodreads
Kiadó: Maxim
Fordító: Sárossy-Beck Anita
ISBN: 9789632617336
350 oldal, füles, kartonált

Műfaj: new adult
Sorozat: Sea Breeze 4.
Elbeszélés módja: E/1, múlt idejű, váltott nézőpontú

Ki? Preston Drake (22) & Amanda Hardy (18)
Hol? Sea Breeze (Alabama)
Érzékiség? tüzes
Szerelmi háromszög? elhanyagolható
Lezárás? boldog
Önállóan olvasható? igen
04.20. - Angelika blogja
04.21. - Kelly & Lupi olvas
04.22. - CBooks
04.23. - Dreamworld
04.24. - Könyvvilág
04.25. - Deszy könyvajánlója

Nyereményjáték:

Abbi Glines meglehetősen termékeny szerző, számos édesen romantikus sorozattal kényeztette már olvasói lelkét. De vajon sikerül-e ráismernetek egy-egy szériára a blogturné hat állomásán közreadott nyomok alapján? A főszereplő srácok nevei alapján a sorozatok elnevezéseit várjuk a válaszokban.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Rush | Woods | Grant | Tripp | Mase | Captain | Dean
a Rafflecopter giveaway

2017. április 18., kedd

Kristen Callihan: The Hot Shot


amazongoodreadswebpage
Kezdetben csak barátok voltunk. Aztán lakótársak. Most pedig még többet szeretnék...
Mit is mondhatnék Chess Copperről? Az a nő képes térdre kényszeríteni, ez már ismeretségünk ötödik percében világossá vált. Persze ezen senki nem lepődött meg jobban, mint én magam. Mert ez a csípős nyelvű nőszemély, akit a csapatunk éves jótékonysági naptár fotózásra béreltek fel, csöppet sem hasonlít a nőkre, akikkel eddig jártam. Ráadásul folyton ellentmond nekem. Ugyanakkor, ha vele vagyok minden nyomás eltűnik, és ismét szórakoztatóvá válik az életemet.
Szeretném jobban megismerni, közel akarok kerülni hozzá, még ha ez rossz ötlet is.
Chess tartós kapcsolatra vágyik, én viszont csak az egyéjszakás kalandokat ismerem. Ám amikor az otthona a tűz martalékává vált, muszáj volt a segítségére sietnem, és meghívnom magamhoz. így lettünk lakótársak. Barátok extrák nélkül. Csakhogy egyre nehezebb visszafogni magam. Minél tovább élünk együtt, annál világosabbá válik számomra, hogy ő lett a mindenem.
Most már csak valahogy arról kellene meggyőznöm, hogy nagy játékos hírnevem ellenére adjon esélyt kettőnknek.

Mivel a Hot Shot nem az első Kristen Callihan olvasmányom, tisztában voltam az írónő lenyűgöző tehetségével. Mégis meglepett, hogy milyen könnyedén és teljesen levett a lábamról ez a regény.
"Tell me again that I'm a bad bet. Because I can't wait to prove you wrong."
Igazából minden megvan benne, amitől egy könnyed és kényeztető románc nagyszerű lesz. A szöveg gördülékeny, a történet pedig jó ütemben alakul. Tartogat egy ici-pici drámát, sok-sok szellemes és játékos civódást, s ráadásnak egy csöppnyi tüzes rosszalkodást.
A főszereplők káprázatosak és jól megrajzoltak. Nem csupán azt élveztem, amikor együtt voltak színen, de a belső monológjaik szintén mosolyra késztettek. Mindketten huncutságra hajlamosak, elbűvölőek és szexisek, s mindemellett van egy sebezhető, érzelmes oldaluk is. Egyszerűen muszáj volt imádnom mindkettejüket! Mert őszintén, ki ne szeretne egy saját Finnt magának? Mármint a pasas egy vadítóan dögös sportoló, aki történetesen vicces és édesen gondoskodó. A szívemnek esélye sem volt, játszi könnyedséggel hódította meg. Chess pedig ugyancsak roppant szimpatikus karakter. Eszes, karakán és közvetlen hősnő, tökéletes és méltó párja Finn-nek.
Volt egy pont, amikor valami ismeretlen figura jól belegyalogolt a szerelmespárunk egyik meghitt pillanatába, majd az engedélyük nélkül elkezdte őket fotózni. Gondoltam, most jön az a pillanat, amikor a főhős átmegy védelmező alfába. Ám nem így esett, s én nem is lehetnék boldogabb, amiért az írónő kihagyta ezt a klisét. Nem volt itt semmi tesztoszteron fűtötte aggreszívkodás, helyette Finn okosan, lefegyverző kedvességet és udvariasságot használva oldotta meg a helyzetet. Mondanom sem kell, ezzel csak újabb jó pontot szerzett nálam… no nem mintha nem olvadoztam volna tőle már addig is.
Persze ha egészen őszinte és objektív akarok lenni, akkor megemlítem, hogy talán kissé kiszámítható, s imitt-amott tán’ túldramatizált a sztori. Ugyanakkor én úgy elvesztem a lapok között és annyira jól szórakoztam, hogy számomra ez egy közel hibátlan könyv volt. Csak ajánlani tudom a műfaj kedvelőinek.

Kedvenc idézetek:
“Physical beauty is nothing more than an appealing package to gaze on. What's below the surface is so much more interesting.”
“I am not defined by what I lack but by who I am as a whole.”
“Some things you don't take a picture of (..) You live them.”

Zene a könyvben:




♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőnek!
➤ My review on goodreads.

2017. április 13., csütörtök

Brittainy C. Cherry: The Gravity of Us


amazongoodreadswebpage
Graham Russell és én nem voltunk épp egymásnak teremtve.
Engem az érzelmeim vezéreltek, ő fásult volt. Én álmodoztam, míg ő rémálmok között élt. Én sírtam, míg neki nem maradtak már könnyei.

Ám az ő dermedt szíve és az én nyughatatlanságom ellenére akadtak közös pillanataink. Pillanatok, amikor összeakadt a tekintetünk, és megpillantottuk egymás titkait. Pillanatok, amikor az ajkai megízlelték a félelmemet, és én magamba szívtam a fájdalmát. Pillanatok, amikor elképzeltük, milyen lenne egymást szeretni. Ezek a pillanatok tartottak minket felszínen, de amikor a valóság bekopogtatott, súlya a földre kényszerített minket.

Graham Russell nem tudta, hogyan kell szeretni, mint ahogyan én sem. Mégis, ha ismét esélyt kapnék, újra szerelembe esnék. Vele, örökre. Míg ha arra ítéltettünk is, hogy a földre zuhanjunk.
"Every word you have ever written becomes my new favorite story."
Merem állítani, hogy az Az vagy nekem sorozat elképesztően csodálatos, és ez a jelző a negyedik, s egyben utolsó kötetre szintén igaz. Brittainy C. Cherry ismét csak bámulatosat alkotott. Bár maga a románc teljességgel különbözik a korábbi kötetekétől, ám a szavak, amelyekkel azt elénk tárta az írónő ezúttal sem voltak kevésbé lélegzetelállítóan gyönyörűségesek.
"Perhaps I'm one of those novels where you have to keep turning the page until the very end to understand the meaning."
Igen, a Gravity of Us káprázatos lett. Teljesen a hatása alá kerültem, elgondolkodtatott és kész érzelmi áradatot zúdított rám. Volt, hogy bosszantott, akadt rész, ahol aggódtam, sírtam, meg nevettem rajta, és szép észrevétlenül beleszerettem. S nem ám csupán a főhősbe, nem bizony. A teljes szereplőgárda ellopta a szívemet, olyan valóságosak és élettel teliek voltak. A barátaimmá, családtagjaimmá váltak azokra a röpke napokra, míg a regényt olvastam.
“We weren’t supposed to fall for one another, she and I. Yet it seemed gravity had a way of pulling us closer.”
Az itt egymásra találó szerelmesek, Graham és Lucy, kezdetben egymás totális ellentéteinek tűntek. A férfi töprengő és zárkózott volt, a lány pedig derűs és jó kedélyű. Ugyanakkor mindketten túléltek már néhány megpróbáltatást, s mindkettejüknek hatalmas szíve volt. Csakhogy míg Lucy-é tárva nyitva állt mindenki előtt, addig Grahamé mintha elfelejtette volna, hogyan is kell érezni. Egy különös helyzet és a véletlen sodorta őket egymás mellé, s hogy, hogy nem, lassacskán kölcsönös vonzalom alakult ki közöttük, amely végül egy picit zavaros, de határtalan szerelemben teljesedett ki. Én pedig imádtam minden pillanatát, minden hullámhegyét és völgyét ennek az érzelmes utazásnak!
"...real love took time. Real love took work. Real love took communication. Real love only grew if those involved took the time to nurture it, to water it, to give it life."
Így aztán mindenkit arra bíztatok, adjon esélyt ennek a könyvnek. Ígérem, megéri. Mert ez a varázslatos történet maga a remény, a szeretett és a szerelem.

Kedvenc idézet:
“This life is short, and you never know how many chapters you have left in your novel (...) Live each day as if it’s the final page. Breathe each moment as if it’s the final word. Be brave...”

Zene a könyvben:



♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőnek!
➤ My review on goodreads.

2017. április 10., hétfő

Colleen Hoover: Maybe Someday – Egy nap talán

A huszonkét éves Sydney élete maga a tökély: egyetemre jár, jó állása van, stabil kapcsolatban él egy remek sráccal, Hunterrel, és a legjobb barátnőjével, Torival közösen bérel lakást. De minden megváltozik, amikor rájön, hogy Hunter megcsalja, és egyik pillanatról a másikra el kell döntenie, hogyan tovább.
Sydney egyszer csak vonzódni kezd a titokzatos, jóképű szomszéd sráchoz, Ridge-hez. Nem tudja levenni róla a szemét, és valósággal megbabonázza a fiú szenvedélyes gitárjátéka esténként az erkélyen. Ridge sem közömbös iránta, és hamarosan ráébrednek, hogy több szempontból is szükségük van egymásra.

Az Egy nap talán egy szenvedélyes történet barátságról, megcsalásról és szerelemről, ami az első oldaltól kezdve beszippantja az olvasót Sydney izgalmakkal teli világába.
„Az angol ábécé mindössze huszonhat betűből áll. Az ember azt hinné, hogy ennyiből nem lehet olyan sok mindent csinálni. Az ember azt hinné, hogy az ezek összekeverésével összeállított szavak csak bizonyos mennyiségű érzelmet képesek kiváltani. De ez nem igaz. A lehetőségek száma korlátlan...”
Erre ez a regény az egyik bizonyíték, hiszen zavaros, fájdalmas, mégis gyönyörű érzelmek miriádja bontakozik ki a lapokon: elárultság, harag, remény, megbántottság, vágyakozás, szomorúság, meghatottság, megkönnyebbülés, öröm, szerelem, szeretett; s mind-mind ott van egyetlen nagyszerű történetbe gyúrva.
Mondom ezt úgy, hogy voltaképp elképesztő módon tartottam ettől a könyvtől, mert én és a romantikus sokszögek nagyon nem vagyunk kompatibilisek, és ha mégis összefutunk, hát kellemetlen szájízt hagynak bennem maguk után. Ám el kell ismernem, ezúttal a szerelmi háromszög dacára erőteljes és élvezetes románcot kaptam. Talán abban rejlik a titok, hogy itt nem volt kimondottan hibás fél, nem volt senki, akire igazán bepöccenhettem volna, ’csupán’ a helyzet volt igazságtalan. A helyzet, amely kínzóan valódinak tűnt, s ahol a karakterek gyötrődése teljességgel hihető volt. Még csupán olvasva róla is nehéz volt végigélni, mivel Ridge olyan elbűvölő, nagyszívű és rokonszenves srác, Sydney annyira megértő és támogató, Maggie pedig szintén nagyon szimpatikus és szeretnivaló. Komolyan, szinte szégyelltem magam, amiért egy ponton azt kívántam, ez utóbbi lépjen már ki a képből. Különösen akkor éreztem rosszul magam, amikor kiderült róla az, ami. Csöppet hatásvadász momentumnak tartom, viszont ettől még nem lett kevésbé kínzó az egész.
„A vágyat könnyen le lehet küzdeni, főleg, ha csak testi vonzalmon alapul. A szív ellen harcba szállni már sokkal nehezebb feladat.”
Ugyanakkor Colleen javára legyen mondva, olyan egyszerű, megkapó stílussal, csöpögős érzelgősségtől mentesen, ámde mélyen érzelmes húrokat pendítve mesélte el ezt a történetet, hogy azzal képes volt még az én kezdetben vonakodó szívemet is megérinteni. Igen, kár lenne tagadni, hogy sokat bizonytalankodtam. Többször felötlött bennem, akarom-e én egyáltalán ezt a könyvet, akarom-e tudni, mi lesz a befejezése, s akarom-e hogy úgy legyen, ahogyan sejtettem, hogy vége lesz. Miközben vadul drukkoltam Sydney-éknek szenvedtem is, nagyon. Akárcsak a főszereplők. De talán így volt ez jól, mert mindezek után képes vagyok az írónőnek megbocsátani, amiért ezt tette velem. Amiért belerángatott egy szerelmi háromszög történetbe, hogy aztán furmányosan addig játsszon a szívemmel, amíg már nem tehetek ellene, fülig elvesszek ebben a kusza, gyötrelmes, mégis csodálatos románcban.
Az biztos, hogy az Egy nap talán nem egy tucat new adult sztori. Bámulatos utazás, ahol új dolgokat fedezhetünk fel barátságról, hűségről, őszinteségről, a szív kiszámíthatatlanságáról, a lelki társakról és a zenéről. Ó igen, a zene! Micsoda csodálatosan elképesztő ötlet, hogy a regényben született dalok valóban léteznek, valóban meghallgathatóak! Annyit hozzátett az élményhez, imádtam! Szerintem olvasás, majd most, a bejegyzés írása közben legalább hússzor meghallgattam Griffin Peterson albumát. A Maybe Someday és a Hold On You című dalok pedig kedvencek lettek nálam.
S habár Sydney és Ridge románca szép befejezést kapott, hazudnék, ha nem vallanám be, hogy mint a jó könyvek esetén mindig, még többre vágytam. Épp ezért örömmel fedeztem fel a bónusz epilógust (jelszó: everything), s a tényt, hogy Warren kapott egy önálló novellát. Ő egy fura, kedves, gondoskodó, otromba nagy mackó, akit még a disznó pornómániája dacára is képtelenség nem kedvelni, így alig várom, hogy olvashassam a Maybe Not című szösszenetet.

Kedvenc idézet:
„Senki sem ura a szívének. Csak a tetteinket irányíthatjuk…”

Könyvinfók:


Colleen Hoover

beleolvasó
moly
goodreads
Kiadó: Könyvmolyképző
Fordító: Barthó Eszter
ISBN: 9789633999387
392 oldal, kartonált

Műfaj: new adult
Sorozat: Egy nap talán 1.
Elbeszélés módja: E/1, jelen idejű, váltott nézőpontú

Ki? Ridge Lawson (24) & Sydney Blake (22)
Hol? Austin (Texas)
Érzékiség? 99%-ban ártatlan
Szerelmi háromszög? igen
Lezárás? boldog
Önállóan olvasható? igen

04.10. - Angelika blogja
04.11. - Deszy könyvajánlója
04.12. - MFKata gondolatai
04.13. - Könyvvilág
04.14. - CBooks
04.16. - Sorok között
04.17. - Kristina blogja
04.18. - Dreamworld

Nyereményjáték:

A blogturné valamennyi állomásán találtok egy-egy képet, rajta egy dal címével és annak előadójával, nektek pedig nincs más dolgotok, mint megfejteni őket, és a helyes megoldást beírni a rafflecopter megfelelő sorába (pl.: Avril Lavigne: Bad Girl). Ha a dekódoláshoz segítségre lenne szükségetek, a BlogturnéKlub oldalán találtok egy daktil abc-t.
(Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszolnak! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)




a Rafflecopter giveaway

 
back to top