Avon Gale: Coach's Challenge

Évtizedek teltek el, mióta zsarolással arra kényszerítették Troy Callahant, hogy feladja profi jégkorongozói karrierjét, mára sikeres edzővé vált. Amikor felajánlják, hogy vegye kezelésbe az ECHL legjobban utált csapatát, az Asheville Ravenst, meg van róla győződve, hogy pont az ő csak-semmi-marhulás hozzáállása szükséges ahhoz, hogy gatyába rázza a fiúkat. De homokszem kerül a gépezetbe, amikor kiderül, hogy a Ravens leigazolta az agresszív játékáról elhíresült Shane Nort-ot, aki ráadásul olyan vadítóan néz ki, hogy attól Troynak nagyon nem edzőhöz illő gondolatai támadnak. Shane profi pályafutása sosem szólt igazán nagyot, de azért szeretné a saját módján befejezni, így beleegyezik, hogy utolsó évére a Ravens-hez szerződjön. Csakhogy ezzel egy olyan csapatban találja magát, akik nem bíznak benne - s ami azt illeti egymásban sem, ráadásul egy olyan edző irányítása alatt, aki szerint ő már kiöregedett a jégről. Bár elhatározza, hogy nem folyik bele semmibe, hamarosan barátokra talál, sőt, egyre vadítóbb vonzalmat érez a morcos és pökhendi tréner iránt. Miközben a Ravens csapata igyekszik helyrehozni a hírnevét, Shane és Troy olyan szenvedéllyel küzdenek, amely mindkettejüktől nagy árat követelhet.

“...they fit together. Like puzzle pieces.”

Ebben a könyvben aztán minden megvolt, amit imádok. Nem csoda hát, hogy szinte egy ültő helyemben elolvastam.

Öt ok, amiért bátran merem ajánlani a Coach's Challenge-et:

➊ Annak ellenére, hogy ez már a Scoring Chances sorozat ötödik kötete, s én sajnos még nem olvastam valamennyi előző részt, tökéletesen érthetőnek találtam mindent, hiszen voltaképp ez amolyan egy könyv - egy páros széria, amelyben vissza-visszaköszönnek a korábbi történetek szereplői.

➋ Az írás stílusa fenomenális, a sztori pedig könnyedén olvastatja magát. El kell ismerni, hogy a cselekmény nem hoz hatalmas meglepetéseket (akár azt is kijelenthetjük, hogy nem épp dráma dús a regény) már csak a főszereplő páros kapcsolatából adódóan sem, ugyanakkor az események roppant jó ütemben követik egymást. Az élvezetet szerintem csak még tovább fokozza, hogy a szerző jégkorong iránti őszinte szeretette szinte süt a leírásokból. Továbbá a kissé szarkasztikus, ügyesen alkalmazott humor mellett sem mehetek el szó nélkül.

➌ Tobzódhatunk a különböző románctípusok között: M/M, sport, tiltott kapcsolat, korkülönbséges szerelem egy csipetnyi ellenségekből szeretők felhanggal.

➍ Troy és Shane bevált minden hozzájuk fűzött reményt. Örültem, hogy éretten gondolkodnak és igyekeznek nyíltan kommunikálni, azt viszont egyenesen imádtam, hogy összefogva, egymás mellett kiállva néznek szembe a viszonyuk lehetséges következményeivel. Persze tetszett, ahogyan folyton-folyvást vitáztak, civódtak és incselkedtek, mert rengeteget mulattam ezeken a jeleneteken. A kedvenceim tagadhatatlanul a kirakós viccek voltak.

Természetesen külön említést érdemel, az az elképesztő szexuális kémia, ami ott feszül kettejük között. A rengeteg szégyentelenül szemérmetlen szóváltás mellé bőven kijut a szenvedélyes pillanatokból is, mert őszintén szólva ezek a pasik minden létező alkalmat megragadnak, hogy letépjék egymás ruháját és egymásnak essenek. Talán nem emeltem volna kifogás, ha némileg több gyengédebb, intimebb pillanatuk lett volna, de voltaképp így sincs okom panaszra.

➎ A mellékszereplők ugyancsak kitettek magukért. Ahogy a főszereplők, úgy ők is önálló jellemekként, életteli figurákként jelentek meg. Ráadásul roppant mós élveztem, hogy tanúja lehetek, amint a Ravens összekovácsolódik egy olyan csapattá, ahol a tagok bíznak egymásnak, de azért a halálba képesek zrikálni a másikat.

Mindent egybevetve már nem kérdés, Avon Gale meghódított magának. Ez még ugyan csak a második regény volt, amit olvastam tőle, de egyszerűen a rabja lettem ennek a sorozatnak. S bevallom, már alig várom, hogy Xavier Matthews, a Ravens csapatkapitánya is boldogságra leljen, mert nagyon megérdemli az a fiú.

Kedvenc idézet:

“All that matters is where we go from here.”

Zenék a könyvben:

♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőnek!

➤ My review on goodreads.

Tovább...

Sarina Bowen & Elle Kennedy: Stay

Hailey Taylor Emery, aki a Fetch-nél, egy virtuális asszisztensi szolgáltatásnál dolgozik, úgy sejti, egyik kliensük nem más, mint a népszerű jégkorongozó, Matt Eriksson. S habár teljességgel szabályellenes, hogy az ügyfelek aktáiba betekintsen, 95% bizonyossággal állítható, hogy napjai jókora részét teszi ki, hogy élete plátói szerelmének üzeneteket küldözgessen, és amiben lehet a férfi segítségére legyen. S mivel még mindig legutóbbi kapcsolatában szerzett sebeit nyalogatja, nem zárkózik el egy kis online flörtöléstől sem. A gond akkor kezdődik, amikor találkozniuk kellene. Szemtől szembe. Mert attól aztán totálisan bepánikol. Matt Eriksson számára nem ismeretlen a szívfájdalom. Még nem sikerült túltennie magát romba dőlt házasságán, és mintha csapattársai között ő lenne az egyetlen, aki tisztában van azzal, hogy a hoki és a tartós kapcsolatok egymásnak ellentmondó fogalmak. Alig látja a gyerekeit, az exneje őrületbe kergeti, és az egyetlen, aki látszólag igazán megérti őt, nem hajlandó találkozni vele. De nincs semmi, amit néhány szuper helyre szóló belépőjeggyel ne lehetne megoldani. Hailey nem is képes ellenállni a csábításnak. Ahogyan Matt sem képes ellenállni Hailey-nek. S milyen jó, hogy nem is kell...

Sarina Bowen és Elle Kennedy könyvei még borongósabb napjaimon is képesek jobb kedvre deríteni. Így történt ez a Stay esetén is, amely tökéletesnek bizonyult arra, hogy kiszakítson a nyűgös valóságból.

Azt hiszem, akár ki is jelenthetem: ez a szerző páros sosem okoz nekem csalódást. Bár a jégkorong iránti őszinte rajongásuk és a vicces párbeszédek örök elemek a regényeikben, vitathatatlan, hogy románc terén igyekeznek mindig valami újjal előrukkolni. Ezúttal épp egy lassan szárba szökkenő, második-esély-a-boldogságra típusú love storyt álmodtak a lapokra. A történet egészen egyszerű, a cselekmény fordulatai néhol előre sejthetőek, ugyanakkor a humoros, gördülékeny stílus, no meg a kimondottan valóságosnak érződő karakterek elérték, hogy kellemes élménnyé váljon a kötet. Voltaképp elejétől a végéig imádtam az egészet úgy, ahogy volt.

“… life doesn’t let you choose only the changes you want.”

S hogy is ne tettem volna, hiszen Matt és Hailey az egyik legkedvelhetőbb főszereplő páros, akikkel csak találkoztam eddigi olvasmányaimban. A pasi végtelenül türelmes és megértő, csak úgy olvadoztam tőle. A nő pedig szintúgy elképesztően jól eltalált karakter a maga két lábbal a földön állok, ámde ha szembe találom magam a kedvenc sztársportolómmal, totális lükeként vagyok képes viselkedni módján. Ráadásul tökéletesek egymásnak. Közel azonos korúak, mindketten sikeres karrierrel büszkélkedhetnek, s mindketten nemrégiben estek túl a válásukon. Persze így egyiküknek és másikuknak is megvan a maga kis kapcsolati gondok csomagocskája, ám legnagyobb örömömre józan belátással kezelték életük hirtelen változását. S bár érezhetően szereztek sérüléseket, begyűjtöttek egy jó adag bizonytalanságot és kétséget, úgy éreztem, mindezt hihetően és elfogadhatóan tálalták a szerzők. S talán pont ezért, a nyűglődés messze nem volt vészes, s ami dráma adódott, az sem volt túlspilázva. S ha már itt tartunk, szeretném kiemelni, mennyire tetszett, hogy egyik fél exét sem állították úgy be, mintha maga lenne az ördög reinkarnációja. Persze, akadtak gondok, de nem egyikük sem volt kegyetlen vagy igazán rosszindulatú.

Szóval a Stay egy amolyan kellemes, könnyed kikapcsolódás, amiben csodásan keverednek az édesen romantikus, tüzesen szenvedélyes és kacagtatóan jópofa pillanatok. Tényleg csak azt tudom tanácsolni mindenkinek, adjon esélyt ennek a könyvnek, még inkább a sorozatnak, mert nagyszerűen fog szórakozni.

Kedvenc idézet:

“The best things in life are the ones you don't expect.”

Zene a könyvben:

♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőknek!

➤ My review on goodreads.

Tovább...

Elle Kennedy: The Mistake - A baklövés

A srác nem csak a pályán szeret játszani… Az egyetemista John Logan bármelyik lányt megkaphatja. A hokicsapat sztárjaként az élete csupa buli és csajozás, ám lefegyverző mosolya és laza stílusa valójában csak álca, amivel a diploma után rá váró évek miatti keserűségét leplezi. Szexi kalandja az elsőéves Grace Iversszel egy időre feledteti vele a gondokat, de egy meggondolatlan lépés miatt elveszíti a lányt, és utána kemény erőfeszítéseket kell tennie, hogy bebizonyítsa, megérdemel egy második esélyt. De ezúttal kemény ellenféllel találja szemben magát… A rosszul sikerült első év után Grace immár idősebben és érettebben tér vissza a Briar Egyetemre. Úgy érzi, végre sikerült elfelejtenie a nagyképű hokist, akinek majdnem odaadta a szüzességét. Már nem az a szende, csendes kislány, akit Logan annak idején megismert. Ha a srác azt hiszi, hogy ő is engedelmesen hanyatt vágódik neki, mint a többi csaj, hát nagyon téved. Ha vissza akarja kapni, küzdjön meg érte! Ezúttal Grace veszi kezébe az irányítást… és nem lesz szívbajos.

Kezdjük egy vallomással: Minden valószínűség szerint nem én vagyok a leghitelesebb ’kritikus’, ha Elle Kennedy regényről van szó, pláne ha Off-campus kötetről, lévén, hogy történetesen annyira szeretem őket, hogy már mindent többször olvastam, de még mindig szívesen veszem őket kézbe. Legszívesebben azt mondani, hogy azért van ez így, mert ennyire remekbe szabott mindahány, de azért szorult belém annyi őszinteség, hogy elismerjem, egyik sem egy hibátlan, epikus nagyregény. Viszont! Az írónő nagyszerű humora, a könnyed és gördülékeny mesélési stílusa nálam elérte, hogy kedvenccé váljon az egész sorozat. Rendben, minden bizonnyal az is közrejátszott, hogy a karakterek szerethetőek, a párbeszédek jókora hányada pörgős, jópofán évődős, plusz a hátteret színesítő hokival egyre jobb barátok vagyunk, a főiskolai színtér pedig mindig nagy kedvencem volt. De a lényeg, az öt csillagocska nálam alap, mert ezek bizony a legjobb féle new adult történetek.

„… ki kell űznünk magunkból a haragot és a keserűséget, mielőtt a negatív érzelmek elevenen felfalnak bennünket.”

Ám jó fej leszek, és elmondom, hogy ha nem lennék ekkora fangirl, akkor esetleg húztam volna kicsit a számat azon, hogy a románcot erősen megtorpantatta egy nyári szünetnyi hiátus, amely alatt a hősnő sértett kamaszlányosra vette a figurát. Hogy ráfért ez, és az eztán következő ’megdolgoztatás’ Loganre, nem vitás, de egy ici-picit belesajdult azért a romantikus szívem. Meg talán abba, hogy a regény végi happy end olyan sitty-sutty összejött. Jó, elismerem, ha még három fejezet jutott volna a kibontásra, valószínűleg akkor is hasonlóan éreznék. :P Ezeket leszámítva viszont… Nem, tényleg nincs semmi más. Szinte látom, hogy egy néhányan felhúzzák a szemöldöküket, és kissé értetlenül kérdik: Még az sem frusztrált, hogy a könyv legelején Logan úgy gondolta, fülig szerelmes a legjobb haverja csajába? S igen, való igaz, hogy szenvedélyesen gyűlölöm a szerelmi sokszögeket, de ebben az esetben csak ezt válaszolhatom: Nem zavart, ráadásul szerintem később kimondottan érthető és elfogadható magyarázatot kapott az ügy, amelyről úgy hiszem, nincs olyan Jóbarát rajongó, akinek ne Joey hasonló helyzete ugrott volna be azonnal.

„Te vagy az utolsó gondolatom lefekvés előtt, és az első, amikor reggel kinyitom a szemem, Te vagy az igaz.”

Szóval a helyzet az, hogy nekem ez a könyv baromi közel van a tökéleteshez. Pont olyan könnyed kikapcsolódás, amit bármikor, nagy-nagy élvezettel, szinte egy ültemben képes vagyok befalni. Mert – s azt hiszem ez a legnagyobb indok, és egyben minden apróbbat magába olvasztó – jó kedvem lesz tőle, valamint egy rövid időre elhiteti velem, hogy tündérmesék márpedig léteznek. Előfordulhat, hogy egy cserfes, ámde gyakran zavarba jövő, átlagos leányzó koliszobájának ajtaján egyszer csak bekopogtat a suli egyik legdögösebb sportolója, aki magától értetődően roppant vicces és gondoskodó srác… Most mondjátok, hogy nem hangzik csudajól! S milyen isteni, hogy A baklövés lapjain Grac-szel mindezt mi is átélhetjük.

Ui: Nyugtassatok meg, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki mihelyt elolvassa valamelyik kötetet, rögtön kedve támad a többit is újfent elővenni?

Kedvenc idézet:

„Megnyugtató, hogy még egy ilyen John Logan-féle magabiztos fickó is képes elbizonytalanodni a szexuális képességeiben.”

Zenék a könyvben:

Könyvinfók:

Elle Kennedy Kiadó: Könyvmolyképző Fordító: Barthó Eszter ISBN: 9789633997772 352 oldal, kartonált

Műfaj: new adult Sorozat: Off-Campus 2. Elbeszélés módja: E/1, jelen idejű, váltott nézőpontú Ki? John Logan (21) & Grace Elizabeth Ivers (19) Hol? Hastings, Munsen Mikor? április - november Érzékiség? heves Szerelmi háromszög? nincs Lezárás? boldog Önállóan olvasható? igen

06.17. - Insane Life
06.18. - Angelika blogja
06.19. - Sorok között
06.20. - Deszy könyvajánlója
06.21. - Könyvvilág
06.22. - Kelly & Lupi olvas
06.23. - Kristina blogja
06.25. - CBooks
06.25. - Dreamworld

Nyereményjáték:

A mostani turné valamennyi állomáson jégkoronggal kapcsolatos kérdéseket találtok, amelyekre a Rafflecopter megfelelő mezőiben kell helyesen válaszolnotok.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A jégkorong mérkőzések három harmadból állnak, hány perc egy harmad?

a Rafflecopter giveaway

Tovább...

Jessica Sorensen: The Forever of Ella and Micha - Ella és Micha jövője

Ella folytatja tanulmányait; igyekszik a jövőjére összpontosítani, és elfelejteni múltja sötétségét. A családjában dúló dráma miatt azonban egyre nehezebben birkózik meg a mindennapokkal. Igazából nem akar mást, csak Michát, viszont esze ágában sincs hagyni, hogy problémái a fiú álmainak útjába álljanak. Micha az országot járja együttesével, úgy tűnik, megkapott mindent, amire valaha vágyott. Szíve mélyén azonban tudja, hogy valami hiányzik. Sokkal nehezebben bírja Ella nélkül, mint hitte. És hiába szeretné, ha vele tartana a lány, eszébe sem jutna azt kérni tőle, hogy emiatt hagyja ott az egyetemet. Amikor ők ketten együtt vannak, minden lehetségesnek tűnik… de mostanában alig jut idejük egymásra. Miután egy új tragédia alapjaiban rengeti meg már így is törékeny világukat, egyikük súlyos döntést hoz, ami talán örökre szétválasztja őket…

Az előző rész végén úgy búcsúztunk főszereplőinktől, hogy egymás mellett, egymást támogatva indultak a közös jövő felé, és nekem ez tökéletesen megfelelt. Ám kis öröm buborékom hamar kipukkadt, hiszen tudtam, ha újabb kötet(ek)et szentelt nekik az írónő, akkor a valódi happy end még bizony várat majd magára. S őszintén szólva egy csöppet megriadtam, vajon mi vár még rájuk, no meg rám.

„Nem az a fontos, hogy lelkesedjünk mindenért, amit éppen teszünk – felelem halkan. – Hanem az, amit a vége felé érzünk, amikor visszatekintünk mindarra, amit valaha tettünk.”

Szerintem maga az ötlet értékelendő, miszerint két ennyire hányatott sorsú fiatal nem talál rá egyből a sírig tartó boldogságra, hanem előbb meg kell küzdeniük kétségeikkel, szorongásaikkal, és be kell gyógyítaniuk lelkük sebeiket. S akkor még nem ejtettem szót Ella depressziójáról, ami aztán nem egy varázsütésre megszűnő probléma, az abból való végleges kilábalás hosszú, nehéz folyamat. Szóval érthetőnek és igazoltnak láttam a folytatás szükségességét, ugyanakkor a kivitelezéssel kapcsolatban akadtak kétségeim. Mert bár Jessica Sorensen számomra érdekes és szórakoztató történeteket ír, könyveiből én gyakorta hiányolom a valódi mélységet. Fajsúlyos témákat feszeget, csak mintha félne alaposan kifejteni azokat.

„- Istenem, miért tisztára hullámvasút a kapcsolatunk?

Ethan szétcincálja a szivárvány méretű, rostos állagú sajtrudat, és a szemét forgatja.

- Mert mindkettőtöknek megvannak a maga problémái, mégsem tárgyaljátok ki őket, mert meg akarjátok kímélni egymást a kínlódástól.”

Sajnos ez az aggodalmam jogosnak bizonyult. Ahelyett, hogy intenzív lelki utazásra vitt volna minket a regény, maradtunk a tini drámázások területén. S bevallom, ez bosszantott. Megvolt a lehetőség, de a szerző egyszerűen nem élt vele. Adott az egymást kiskölyök koruk óta ismerő főhős és a hősnő, akik megjárták a poklot, mielőtt visszataláltak egymáshoz, akik őszintén szeretik a másikat és érzik, tudják, hogy ők ketten együtt alkotnak egy egészet. Erre mit csinálnak? Alig telik el néhány, iskola és munka – azaz a jövőjük szempontjából fontos dolgok - miatt külön töltött hét, és szépen kezdenek eltávolodni egymástól. S nem elég, hogy saját félelmeik buta képzelgésekre ragadtatják őket, de ráadásul túlagyalják azokat, no meg még véletlenül sem beszélik ki egymással. Mindezt azok után, hogy legutóbb szintén a makacs hallgatás sodorta távol őket egymástól. Ráadásul nő szolidaritás ide, megértés oda, Ella volt a rosszabb eset. A sokkal-sokkal rosszabb eset. Oké, hogy a srác gondolatai látványosan sokszor fordultak a testiség fel, de még így is egy ponton komolyan elgondolkodtam (Az a hazugság… áááá!), hogy a Micha mit lát ebben a hisztis csajban, aki voltaképp mindent megtesz, hogy ellökje, elvadítsa magától.

„Mindig maradnak problémáink, de ha együtt küzdünk meg velük, szerintem rendben leszünk.”

Hogy mégis mi mentette meg a könyvet attól, hogy totális csalódásként leírjam? Például a váltott nézőpontnak még mindig örültem. Tetszettek a visszaemlékezések jelenetei, no meg a lezárás, mert én már csak ilyen happy end függő vagyok. Aztán továbbra is imádtam a zeneszámok említését, mivel én kimondottan szeretek olvasás közben rákeresni a dalokra, hogy átérezzem a hangulat, s így intenzívebbé tegyem az olvasás élményét. Valamint azt is be kell vallanom, hogy a két legjobb barát karaktere fölöttébb felpiszkálta a fantáziámat. Olyannyira, hogy e közepes kötet után se habozzak folytatni a sorozatot, hiszen ha minden igaz, a következő kötet Lila és Ethan egymásra találásáról fog szólni.

Kedvenc idézet:

„Elbúcsúzni mindig nehéz, de néha szükséges ahhoz, hogy az ember továbblépjen.”

Zenék a könyvben:

Könyvinfók:

Jessica Sorensen Kiadó: Könyvmolyképző Fordító: Komáromy Rudolf ISBN: 9789633996461 312 oldal, kartonált

Műfaj: new adult Sorozat: A titok 2. Elbeszélés módja: E/1, jelen idejű, váltott nézőpontú Ki? Ella May Daniels & Micha S Hol? Star Grove, Los Angeles, New York, Chichago, Las Vegas Mikor? ősztől decemberig Érzékiség? heves Szerelmi háromszög? nincs Lezárás? egyelőre boldog Önállóan olvasható? nem

06.08. - Sorok között
06.10. - Angelika blogja
06.12. - Deszy könyvajánlója
06.14. - Dreamworld
06.16. - CBooks
06.19. - Kristina blogja

Nyereményjáték:

Mostani játékunkban egy-egy híres énekes képét találjátok, a ti feladatotok pedig, hogy rájöjjetek a kép alapján ki látható a fotón, és írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

Tovább...

Katherine Allred: The Sweet Gum Tree - Az ​ámbrafa

A nap, amikor Alix French megismerkedik a rosszhírű külvárosi roncstelepen élő, tízéves Nick Andersonnal, korántsem mondható szokásosnak. Az aprócska méhbalzsamos dobozzal és rendíthetetlen elszántsággal felfegyverkezett Alix kezelésbe veszi a fiú hátán lévő sebeket – egy közelmúltbeli verés nyomait –, és ez a gesztus mindkettőjük életét örökre megváltoztatja. A gyerekkori bonyodalmak és a kamaszkori bánatok közepette is elválaszthatatlanok maradnak, és a barátságuk lassan szerelembe fordul. A jövő rózsásnak tűnik, ám egy végzetes éjszakán valaki agyonlövi Nick agresszív apját, Frank Andersont. Nick váratlanul elhagyja a várost, Alix pedig ott marad magányosan, zavarodottan – és terhesen. Vajon a lány hogyan birkózik meg a Nick hűtlensége okozta fájdalommal és egy rossz házassággal? Sikerül-e újrakezdenie az életét? Vajon amikor Nick visszatér és megpróbálja visszaszerezni a szerelmét, le tudná-e dönteni a lelke köré épített védőfalat, ha kiderülne az igazság Frank Anderson haláláról? Hiszen a napvilágra kerülő igazság és a nyomán támadóérzelmi robbanás éppúgy képes rombolni, mint gyógyítani.

Miközben szeretem fennen hirdetni, hogy nem szabad a könyveket borítójuk alapján megítélni, ezzel a regénnyel kapcsolatban bizony magam is elkövettem ezt a főbenjáró bűnt. Nagyjából az összes általam rendszeresen követett angol nyelvű blogger ódákat zenget a kötetről, ráadásul bő egy évvel ezelőtt egy amazon akció keretében nevetséges egy dollárért már be is szereztem magamnak, mégis, gyanítom részben a kissé semmilyen borító miatt, csak csücsült kissé elfeledve, a sorára várva a kindle-n. A vicc csak az, hogy így, immár túl az olvasáson nem csupán értelmet nyert az eredeti címlap, de még a báját is sikerült felfedeznem. A nagy fák és az autó nem egyszerűen olyan dolgok, amelyek szerepelnek a történetben, akár szimbólumokként is felfoghatóak: míg az ámbrafa az erős szívű Nicket van hivatva megjeleníteni, addig a Chevy Alix Nick iránti ragaszkodásának megtestesülése. Úgyhogy egy ici-picit sajnálom, amiért a hazai kiadás más külcsínt kapott, bár azt el kell ismernem, nagyon szép lett a magyar borító.

„Senkinek sem volna szabad fél szívvel élnie.”

Node, a lényeg úgy is a borító mögött rejtőzik, nem igaz!? S a lapokon bizony egy olvasmányos, bár lassú tempójú, kellemes, lírai stílusban íródott, délies hangulatú, érzelmes, bár erőteljes mondandója női regény rejtőzik. Óvakodnék egyszerűen romantikának titulálni, mert számomra ez a 25 esztendőt felölelő, barátságot, szerelmet, életeket befolyásoló döntéseket, hibákat, félreértéseket, megbocsátást és békére találást magába foglaló történet inkább a hősnő, Alix, jellemének és érzelmeinek alakulásáról szólt. Persze vitathatatlan, hogy Nick mindvégig az egyik legmeghatározóbb személy volt a lány életében, viszont – s ezt picit fájlaltam – a fiú gondolataiba, az ő életének a lány nélküli fejezeteibe egyáltalán nem nyertünk bepillantást, minden megnyilvánulását csupán a narrátor, vagy ha úgy tetszik a visszaemlékező Alix szűrőjén át láthattunk csupán.

Igen, a visszaemlékező Alix, ugyanis a kötet végére nyilvánvalóvá vált, hogy ez egy édes-bús emlékirat, amit kedves emlékek és megfakult naplóbejegyzések ihlettek, miután a mindig is nagy könyvmoly főszereplőnkből élete derekán írónő vált. Az ötlet szívet melengető, ugyanakkor az én szememben ez az, ami egy hajszállal, de elválasztja a könyvet a tökéletességtől. Szerintem egy esemény sok év múltán való felidézése sosem objektív, mindig az évek érzelmeinek súlya nyomja, miközben az apró részletek homályba vesznek. S ez az, ami eltávolít minket, olvasókat, a pillanattól, és talán meggátol abban, hogy valóban a történetben éljünk. Velem legalább is ez esett meg. Imádtam az elbeszélés hangulatát, tetszett a cselekmény, azonban a szívemet nem rabolták el a szerelmesek, Alix boldogsága és fájdalma hiába volt érthető számomra, ott maradtak a lapokon. Márpedig én szeretek benne élni a könyvben, szeretem hagyni, hogy az érzelmek teljes intenzitásukkal lehengereljenek, így roppant mód sajnálom, hogy itt kívül rekedtem.

Mégis azt mondom, hiba lett volna kihagynom azt az élményt, amit ez az elragadó regény adott. Édes, érzelmes, fájdalmas, és gyönyörűséges utazás volt. Ne hagyjátok ki!

Kedvenc idézet:

„Mert a könyvek arra vannak, hogy olvassák őket...”

Könyvinfók:

Katherine Allred Kiadó: Könyvmolyképző Fordító: Todero Anna ISBN: 9789633999950 360 oldal, kartonált

Műfaj: női regény Sorozat: - Elbeszélés módja: E/1, múlt idejű, Alix nézőpontú Ki? Nick Anderson & Alix French Hol? Morganville (Arkansas) Mikor? 25 éven át Érzékiség? leplezett Szerelmi háromszög? igen Lezárás? boldog Önállóan olvasható? igen

06.05. - Kelly & Lupi olvas

06.06. - Angelika blogja

06.07. - Sorok között

06.08. - Könyvvilág

Nyereményjáték:

Mind a négy állomáson leírást és képet találtok a regényben szereplő egyik különleges fafajról. Nektek ezeket kell beazonosítani, és a rafflecopter doboz megfelelő sorába beírnotok.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Akár 20 m magasra növő díszfa. Felszíne repedezett, színe szürke. Ágai gyakran paralécesek, levelei 5-7 (szárnyasan) karéjosak, szórt állásúak, szélük ép, színük zöld. A levelek erezete élre futó szárnyas.. Ősszel sárgára vagy lilásvörösre színeződnek. Termése toktermés, 3 cm-es csüngő, tavaszig a fán marad. Eredeti elterjedési területe az USA délkeleti része. Egyéb elnevezései: vörös mézga, szíjácsos mézga, édes mézga.

a Rafflecopter giveaway

Tovább...

Megan Erickson & Santino Hassell: Mature Content

Napjaimat a brutális őszinteség vezérli. Nem hiszitek? Van egy népszerű YouTube csatornám, a TrashyZane, ahol az életem nagyjából minden részletét megosztom a követőimmel, olykor kissé kapatos állapotomban. Persze nem mindenkinek tetszik a stílusom, de roppant gyakorlott vagyok abban, hogyan rekesszem ki azokat, akik képtelenek elfogadni. Nincs nekem időm ítélkező baromarcokra. Kivéve, amikor Beau Starról van szó. A csatornája az enyém szöges ellentéte, akárcsak ő maga. Tiszta, összeszedett és inspiráló. Totálisan hidegen kéne hagynia a pasinak, ám amikor egy összeszólalkozásunk után egymásba gabaolyodtunk az egész világom a feje tetejére állt. Beau nem egyszerűen beindít, hanem teljesen ki is fordít magamból. Persze attól még utáljuk egymást. Azt hiszem...

Mi történi Santino Hassell körül? | The Salt Miners - 2018. március

Közel sem elég szimplán nagyszerű könyvnek titulálnom a Mature Contentet, hiszen az egyik legszuperebb ellenségekből szerelmesek románc, amihez valaha csak szerencsém volt. Voltaképp annyira imádtam, hogy szinte megszakítás nélkül csak olvastam és olvastam, hogy aztán teljesen nekikeseredjek, amiért ilyen hamar a végére értem. Igaz, mindig ez van, ha kézbe veszek egy-egy Cyberlove kötetet. S pont ezért ajánlgatom folyton minden részét ennek a legjobb értelemben vett módon addiktív sorozatnak.

Node, nézzük, mit tartogat nekünk Beau Starr & Zane Brody!

“You haven’t been answering your phone. How are you?”

I’m obsessed with a fellow YouTuber who hates me, and the feeling is mutual, yet we had life-altering sex in a hotel room. We haven’t talked since. The usual.

Öt ok, amiért szerintem minden M/M rajongónak érdemes sort kerítenie erre a regényre:

➊ A cselekmény életszerű és gördülékeny, az írásmód pedig valami szenzációs. Ráadásul a karakterek csöppet sem egysíkúak, s még a fejlődésük is ügyesen van tálalva.

➋ Úgy gondolom, ez a rész messze nem olyan nehezen emészthető, mint a Hired Wired című kötet volt. Természetesen a srácoknak először elég kuszák voltak az érzelmeik, hisz ellenségekként gabalyodtak egymásba, meg minden, plusz van egy apróbb zsarolós történetszál is, de azért messze nem beszélhetünk fölösleges feszültség keltésről.

➌ Érdemes alaposan belekapaszkodni a bugyogókba, mert ez bizony perzselően dögösre sikerült. Persze akad néhány valóban édes, érzelmes pillanat, de tagadhatatlan, hogy ez lett az eddigi legvadítóbb Megtino regény. Volt itt kérem minden, amitől tüzet foghatnak a lapok: feslett mondatok, felhevült könyörgés, némi kikötözős hancúrozás, Testérintő kihívás, szerepjáték és legfenomenálisabb utállak-szex jelent. S mindez roppant élénken esetelve.

➍ Kár lenne tagadni, szinte mindvégig úgy vigyorogtam, mint a fakutya. Először is Zane és Beau minden alkalmat megragadtak, hogy belekössenek a másikba, plus a vitriolos szócsatáik mellett még vicces üzik garmadának is örülhettem.

➎ Ezek a szerzők aztán tudják, hogyan kell érdekes mellékszereplőket alkotni. Nem csupán valódi személyeknek érzi őket az ember, a történetet is erősebbé, színesebbé varázsolják. Ezúttal Zane zsidó nagymamája lett a kedvencem, de nem tiltakoznék, ha Miguel és Debonair is kapna saját történetet, lehetőség szerint együtt.

Szóval ezúttal is hatalmas köszönet jár Megannek és Santinonak, mert ismét fantasztikus könyvet írtak.

Kedvenc idézet:

“Zane's answer was a toss of his hair, which lashed my ear. His hair smelled like grapefruit. I used to eat grapefruit for breakfast with a bit of sugar sprinkled on top, but now grapefruit were dead to me.”

Zene a könyvben:

♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőknek!

➤ My review on goodreads.

Tovább...

R.S. Grey: The Foxe & the Hound

Ha húsz évesen kész káosz az életed, az normális. Ha huszonhét esztendős korodban is... nos, az nem annyira. Ifjonti ábrándjaim, miszerint nagymenő ingatlanos leszek, rendben fizetem majd a számláimat, és minden napnak csinosan vágok neki, csupán álmok maradtak. És a szerelem? Attól tartok, per pillanat túl nagyra törő lenne tőlem ilyesmire vágyni. Inkább azzal a két sráccal foglalkozok, akik sosem hagynak el: Ben & Jerry-vel. Legalább is így volt ez, míg új állatorvos nem költözött kis városunkba. Dr. Adam Foxe, a maga erőteljes arcélével, magabiztosságával és izmait kihangsúlyozó öltönyeivel csakhamar elérte, hogy Hamilton háziasszonyai mindannyian szükségesnek érezzék sürgősen ellenőriztetni elhanyagolt kis kedvenceik egészségét. Persze én sem maradtam immúnis. S bár első találkozásunk meglehetősen katasztrofálisra sikerült, végül mégis engem kért meg, hogy játsszam el a barátnőjét a családja előtt, sőt, cserébe felajánlotta, hogy lehetek az ingatlanügynöke. Ó, 21. századi szerelem... Milyen kár, hogy kissé alábecsültem Adam csáberejét és a köztünk izzó vonzalmat. Abban a pillanatban, amikor a falnak szorított, hogy egy csókkal hallgattasson el, a valóság és a színjáték közti határ elmosódott. Minden incselkedő érintés megremegteti a lábaimat, minden csók még többet ígér... Úgy tűnik, kusza életem most vált még zűrzavarosabbá.

Mivel a közelmúltban volt már szerencsém elolvasni néhányat a szerző sport témájú romantikus regényei közül, ráadásul azok mind tetszettek, itt volt már az ideje, hogy végre próbát tegyek valamelyik rom-com kötetével is. S meg kell mondanom, örülök, hogy így döntöttem, mert a The Foxe & the Hound olyan bájos, magával ragadó olvasmány volt, amit miután belekezdtem, roppant nehezemre esett letenni a kezemből.

Mert bizony nagyon úgy tűnik, hogy R.S. Grey pontosan tudja, hogyan kell pompásan szórakoztató kis limonádét összepakolni. A stílusa fiatalos, könnyed és megnyerően közvetlen. A cselekmény szinte teljes egészében mentes a drámáktól, mindvégig inkább az események komikus oldala a hangsúlyos. A kuncogás és kacarászás a szellemes belső monológok és dialógusok garmadának köszönhetően garantált. Ráadásnak ott a kisvárosi miliő, hogy a cuki kutyás jelenetekről már szót se ejtsek. Plusz, őszintén, ki ne találna szimpatikusnak egy kissé esetlen, a mindennapi nyűgök közti csetlő-botló hősnőt, no meg egy életre kelt álom kinézetű állatorvos főhőst? Ha mindehhez hozzávesszünk egy felettébb kíváncsi legjobb barátnőt és egy minden lében kanál famíliát, el lehet képzelni mennyi jópofa kötekedés és beszólás színesíti a történetet.

Őszintén mondom, valódi élvezet volt elmerülni ebben a cuki könyvben. Az egyetlen, ami miatt prüszkölhetek picit, talán az, hogy az én ízlésemhez képest a romantika rész némileg lassan bontakozott ki, s hazudnék, ha azt állítanám, hogy tiltakoztam volna egy csöppet több szenvedélyes pillanat ellen. Félreértés ne essék, itt-ott egészen felforrósodott a hangulat, ám én elég rövidbe szabottnak találtam ezeket a jeleneteket. Viszont ezen túl nem igen tudnék bármi hiányosságot felróni a regénynek, hiszen nagyszerűen szórakoztam. Aki teheti, kukkantson bele, mert szerintem tökéletes nyári kikapcsolódás

Ui: Miután rádöbbentem, hogy az Anything You Can Do annak a bizonyos kíváncsi barátnőnek a története, ment is szépen a 'mihamarabb elolvasni' listám élére.

Kedvenc idézet:

“This thing - Madeleine - is a new kind of love, a scary kind of love. It feels precarious and fragile, like if I’m not careful, I could lose it as easily as I found it.”

♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőnek!

➤ My review on goodreads.

Tovább...