2019. január 9., szerda

Facebook Q&A JRW módra

Pályafutása során itteni idő szerint ma hajnalban megtartotta J.R. Ward élete első facebookos kérdezz-felelekét. A Cardinals logós piros felsőben feszítő írónő láthatólag jól érezte magát. Olyannyira, hogy az utolsó percekben kiemelte, szívesen tartana még hasonlókat. A közel egy órás videó elején a fontosabb dátumok ismertetésére került sor. A dedikált The Savior rendeléseket február 18-án (hétfő) kezdődik majd felvenni, a szokásos éves nagy író olvasó találkozóra pedig április 6-án (szombaton) kerül majd sor Cincinnatiben. Ugyanakkor a 2020-as FTT regény címének bejelentésére nem kell addig várni, már most sor került a leleplezésre.

A 18. Fekete Tőr Testvériség regény címe The Sinner lesz.
✥ A főszereplőkről egyelőre nem kaptunk megerősített információt, ami viszont bizonyos, hogy a sztoriban komoly szerep jut majd a Banditáknak, Butchnak és Manny-nek, akárcsak Lassiternek. Sőt, a Bukott angyalok sorozat Eddie és Adrian karaktere is feltűnhet a színen, plusz Devinát is viszontlátjuk majd.
✥ Egy pillanatra visszatérve Butch-hoz: Ebben a könyvben beteljesül a prófécia, ám nem kell attól tartani, hogy ez egyben a zsaru eltűnését is jelentené.
✥ Mivel a Jo Early-vel (emlékeztetőül: Ő dr Manello testvére, aki a The Thief lapjain mintha közeledne az átváltozásához, amúgy pedig titkárnőként dolgozik, miközben egy vámpírvadász blogot ír. ) kapcsolatos kérdést úgy reagálta le JRW, hogy csak áprilisban mondhat többet, gyanús, hogy a The Sinner központi szereplője lesz, s akkor talán Syn lesz a főhős. Az egyik kommentelő később egyenesen rákérdezett, amire annyit mondott az írónő, ha erre reagálna, küldenék a nyugati büntető táborba (erről majd később).

De egyelőre vár ránk a The Savior.
✥ Ezzel kapcsolatban kérdezték, milyen volt Murhder történetét elmesélni miután annyi évig keringtek vele kapcsolatos gondolatok az írónő fejében. J.R. Ward elmondta, érzelmileg olyan volt ez számára, mint egy hazatérés. Bár már a sorozat utóbbi pár darabjára is roppant büszke volt, ez a rész különleges abból a szempontból, hogy visszavisz minket az eredethez, az alap Testvériség béli sztorikhoz.
✥ S mire számíthatunk még ebben a könyvben? Például egy nagyon megható John Matthew jelenetre, valamint Lassiterre és a Golden Globe átadóra. S ha már John, ismét rákérdeztek, kiderül-e majd, hogy ő Darius. Némi ötödölés-hatodolás után olvassátok, és kiderül válasszal lezárta a témát a szerző. Majd a videó utolsó kérdésével visszatértünk JM-hez, hisz újra érdeklődtek, beiktatják-e végre a Testvériségbe. Ezúttal határozott igen érkezett válaszként, megtoldva azzal, hogy milyen nagyonszerű lesz a könyv ezen részlete.
✥ A regény fülszövegéből egyébként világos, hogy Murhder egy emberi nőben leli meg a párját. De ez nem okoz majd gondot, kettejük boldogsága örökre szól. A magyarázat erre annyi, hogy míg az Őrző az egyensúly elkötelezett híve volt, addig Lassiter haláli nyugalommal hajlandó szavatolni a vámpírok mellé került emberek közel halhatatlanságát.

✥ Az augusztus végén érkező Blood Truth (Legacy 4.) eseményei a The Savior lapjain történtekből, rögtön azok után indulnak majd.
✥ A negyedik Legacy kötetet követően valószínűleg egy - talán négy részesre - tervezett új spinoff széria kötetei érkeznek majd minden ősszel, méghozzá a nyugati, büntető kolóniát helyezve a középpontba. Amúgy tudtátok, hogy Rhage-nek van egy féltestvére, Jackal, aki itt él?

✥ A kiadóval történt egyeztetés alapján lehet számítani további, a Testvériség világban játszódó novellákra e-book formátumban. Viszont 3-4 darab megjelenését követően a papírkönyvek kedvelőinek alkalmuk lesz novellagyűjteményként beszerezni ezeket. Ugyanakkor gondolkoznak a széria első néhány kötetének ismételt kiadásán, mert a szériaindító árai az egekbe ugrottak a később becsatlakozó olvasók általi keresettségük miatt.

✥ Az előzmény történetek felőli érdeklődésre reagálva Warden elmondta, úgy érzi lenne benne potenciál. Szerinte az első Testvér (akinek a Kriptában máig őrzik a koponyáját) sztorija roppant erőteljes lenne, illetve jó lenne Wrath szüleiről is mesélni. Ugyan még szó sincs kidolgozott tervekről, de amennyiben sor kerül az FTT világ ilyen kiterjesztésére bizonyosan rögtön papírkönyv alakban jelenek majd meg a történetek.

✥ S hogy a felnövekvő gyerekek történetére sor kerül-e majd valamikor? Warden nagyon szeretne ilyen sztorikat, mert például azt látni, amikor Nalla először hazaviszi a kedvesét bemutatni, hogy a srác találkozzon nem csupán az apukájával, de a bácsikáival is... na, az nagyon érdekes lenne.

✥ Többször elhangzott, hogy amíg ilyen lelkes az olvasótábor, s míg itt van közöttünk az írónő, nem kell tartani attól, hogy véget érne a sorozat, mert szerencsére ott él minden szereplő Warden fejében, s be nem áll a szájuk. A jelenlegi elképzelés az, hogy a történetek fókusza lassacskán
visszatér a harcosok közti testvériséghez, és feleik iránti szenvedélyes elkötelezettségükhöz.

Blay & Qhuinn kapcsán az írónő is úgy érzi, hogy lenne még mit mesélni róluk, de egyelőre semmi biztos nem hangzott el velük kapcsolatban. Igazából, amikor ők kerültek szóba előbb a kutyusok ugatása, majd egy szerencsétlen helyre pöckölt bogár teljesen eltérítette a beszélgetést.

s'Ex az írónő egyik kedvenc olyan szereplője, akinek a története még megírásra vár, azaz mindenképp várható az ő sztorija is.

✥ Igen, Selena újjászületett és az ő és Trez ismét egymásra találását szeretné megírni a szerzőnő, ám valószínűleg egy, a fősorozattól elkülönült, önálló kötetben.

✥ Felmerült a kérdés, Wellsie miért nem reinkarnálódhatott? Az ok egyszerű, a fiával szeretett volna maradni.

✚ Később J.R. Ward felolvasott egy részletet a The Saviorből. (S igen, az a bébi, akit megmentett Murhder, szerintem is John volt.)

2019. január 7., hétfő

J.R. Ward: Prisoner of Night

Ahmare bármit megtenni, hogy épségben visszaszerezhesse elrabolt öccsét, mégsincs felkészülve arra, hogy meddig lesz kénytelen elmenni mindezért. Egy veszélyes, ám csábító fogollyal összefogva alá kell merülnie egy másik világba.
Az apja által elárult, bebörtönzött Durant mindössze bosszúszomja tartott évtizedekig életben. Kétségbeesetten szeretne megszökni, amikor egy határozott, fiatal nő személyében kínálkozik a szabadság.
Halálos erők ellenni küzdelem, előre nem látható veszélyek nehezetik a valószínűtlen páros dolgát. S miközben kezdenek kifutni az időből, s az elképzelhetetlennel kell szembenézniük, talán az igaz szerelem sem lesz képes megmenteni őket.
amazon goodreads

Ahhoz képest, hogy a múlt áprilisi író-olvasó találkozó alkalmával valami olyasmi hangzott el J.R. Wardtól, miszerint már csak azért is szeretné beilleszteni az Örökség történetfonalát a Testvériség sorozatba, mert úgy érzi, hogy anyagilag elég megterhelő az olvasóknak két szériát követni, idén három sztorit is kapunk tőle mi, vámpír rajongók. Persze, tőlem aztán senki nem fog emiatt panaszt hallani. ;) Augusztusban a Blood Truth-val, azaz Boone sztorijával folytatódik a spinoff sorozat, áprilisban érkezik a The Savior Murhder & Sarah párosával, valamint John Matthew-val a középpontban, illetve most vált elérhetővé egy új novella.
"… happiness was a great antiseptic to the wounds inside the soul."
A Prisoner of Night immár a harmadik olyan rövidebb írás, amely ugyan az FTT világában játszódik, de nem illeszkedik szervesen a harcosokról szóló regények sorába. Csak emlékeztetőként: a Halálos csók című gyűjteményes kötetben magyarul is olvashattuk A fiú történetét (Father Mine), majd múlt év márciusában következett a Dearest Ivie.
Ahogyan azok, úgy a mostani szintén kerek egész történet, s így akár önmagában is olvasható, ám a sorozat követőinek természetesen egy-két dolog ismerős lehet. A szereplők között feltűnik például egy női Árnyék karakter, és sok más mellett említést tesznek a Vérontó táboráról, no meg a Testvériségről és Wrath királyról. Az én legnagyobb bánatomra azonban a kedvenceim közül senki nem tette ténylegesen tiszteletét a lapokon.
Az írónőtől már megszokott módon ismét harmadik személyben mesélte el az elég brutális jelenettel induló eseményeket. Szintén nem nagy újdonság, hogy egy kegyetlenségekkel kísért gyermekkortól, no meg a huszonegyévnyi bebörtönzéstől meggyötört, ámde aranyszívű alfa főhőst kaptunk. Az viszont kellemes meglepetés, hogy bár a hősnő egy civil vámpírnő, nem az az árnyékától megijedős fajta. Az alantosak által rendezett nagy mészárlást követően elmélyedt az önvédelmi sportokban, sőt, jelenleg oktatja azokat. Mindazonáltal ez még kevés lenne sokaknak a kínzásokkal és gyilkosságokkal szembesülve. Ahmare-ben viszont ott lobog az igazi belső erő, ami jó adag elszántsággal párosul, ami mintha megtriplázódna, ha számára fontosokat fenyegetnek. Így semmi panaszom nem lehet a főszereplőkre. Mindketten kezdettől szimpatikusak voltak nekem, és őszintén tudtam szorítani azért, hogy sikerre vigyék a küldetésüket, s persze azért, hogy a végén boldogan éljnek majd együtt.
Szerencsére bár novellaként aposztrofálta a szerző, több, mint kétszáz oldalasra sikerült ez a kis szösszenet, ezért szó sincs arról, hogy csak olyan tessék-lássék cselekménnyel kellene beérnünk. Sőt, a két főgonosz karakterhez méltón két árnyoldalát tapasztalhatjuk meg az Újvilágba települt vámpír társadalomnak. A drogkereskedés persze már ismerős, hisz több regényben szembesültünk azzal, hogy a vérszívók kiveszik a részük a terjesztésből, fogyasztásból egyaránt. Ellenben az elvakult szekta és vezére szál újdonság, pláne hogy némi görög mitológiai jövendölésre hajazó tévképzettel párosul. Mindezek, illetve a titkos folyosós dolog teljesen elnyerte a tetszésemet, hiába sokkal sötétebb hangvételű az egész írás lévén a sztori alapját a bántalmazás és bosszúállás koncepciója adja.
"Don't forget me, okay? Just in case the Fade is a lie."
Úgy gondolom, a vonzalom fellobbanására és a pár nap alatti szerelembe esésre magyarázatot adhat a vámpírok ösztönös párfelismerése, majd az azt követő kötődés. Ugyanakkor a Duran fejlődésének elnagyoltságára már nincs mentség. Keveslem azt a pár sort, amelyben némi választ kapunk arra, hogyan vált semmivé a kínzások miatt kialakult diszfunkcionális fájdalom/örömérzete. Hisz Z is évek óta jár terápiás találkozókra Mary-hez, nem? Szóval még az ő fajuknak sem csak annyi kikeveredni ilyesmiből, hogy elhatározzák, és bumm.
Persze tisztában vagyok vele, hogy egy (vagy több) féltégla nagyságú könyvben jobban teret kaphatnak az ilyen részletek, ráadásul ezt leszámítva tényleg nem jut eszembe negatívum. Szóval csak ajánlani tudom Ahmare és Duran történetét, mert élvezetes kis csemege, ráadásul kitűnő lehetőség új olvasók becsatlakozásának is.

✚ Az ebook végén található egy pár oldalas beleolvasó a The Saviorből.

2019. január 1., kedd

Búék és szülinap

Rohan az idő, ismét eltelt egy teljes esztendő.
Szinte hihetetlen, hogy ezt írhatom le, de a blog ma ünnepli a 9. szülinapját. Anno, amikor 2010 újév napján megszületett a legelső bejegyzés, nem is álmodtam, hogy ennyi év múltán még mindig meglesz ez az általam birtokolt kicsiny internet szeglet, sőt, aktív facebook és instagram fiók tartozik majd hozzá. Hatalmas hálával tartozom minden kedves ide tévedő, és visszatérő olvasónak. Minden kedves könyvmolyocskának az üzenetekért, a sok pozitív visszajelzésért, a rengeteg facebook lájkért és instagram szivecskéért. Köszönöm, köszönöm, ezerszer is köszönöm!

Pedig az igazsághoz hozzá tartozik, hogy évről-évre csökken a blogposztok száma. 2018-ban mindössze 44 bejegyzés született, habár, az évértékelőt valamint a szokásos évi nagy Ward hírmorzsás összefoglalót leszámítva valamennyi könyvbeszámoló volt: 30 magyar és 12 angol nyelvű olvasmányról osztottam meg a gondolataimat. Ebből 3 volt hazai, 10 pedig eredeti nyelvű recenzió, illetve 27 kötet került hozzám a Blogturné Klub tagságnak köszönhetően. Azt hiszem, ezeket a számokat elnézve sok blogger kezdene fogadkozni, hogy az elkövetkező 365 napban jobban fog igyekezni, és több tartalmat oszt majd meg. Én azonban úgy érzem, egy ehhez hasonló eredménnyel 2019-re is megelégednék.

S ha már számok, íme az én 2018 évi összegzésem:
➤ Közel 30 ezer oldalnyit, azaz 97 kötetet sikerült elolvasnom. Ebből 9 darab 100 oldaltól rövidebb kisregény volt. A leghosszabb darab pedig Nalini Singh: Angyalháború című regénye volt a maga 552 oldalacskájával. Ez a mennyiség nem ad okot nagy büszkeségre, hiszen alaposan elmarad a tervezettől. Ám az élet hajlamos keresztbe tenni a terveknek, és nekem bizony a nyár vége, aztán az ősz igen csak másként alakult, mint szerettem volna, sok mindennel küszködtem hónapokig. Szerencsére mostanra már kezd rendbe jönni az egészségem, s remélhetőleg a munka teren szintén hamarosan rendeződnek a dolgaim. Szóval nagyon reménykedem benne, hogy idén sikerül ismét 104, azaz heti két darab fölé tornáznom ezt a statisztikámat. A megoszlással viszont elégedett vagyok, lévén a 33 fordításban olvasott könyv azt jelenti, hogy 66%-ban eredeti nyelvű darabokat választottam.
➤ A könyvbeszerzéseim kimutatásának áttekintése szintén vegyes érzéseket kelt bennem. Egyrészt a 13 hazai kiadvány vásárlása kevesebb, mint 28 ezer forint értékben csodálatosan megfelel az egy évvel ezelőtti terveimnek. Az angol nyelvű ekönyv beszerzések kordában tartása fedőnevű akciót győzedelmesen teljesítettem, hiszen a 78 darab vásárlás 6,5 db/hó átlagot jelent. Másrészt viszont az angol nyelvű papírkönyv vásárlások… hajaj. 39 könyv költözött a polcaimra, igaz, mindössze 8 darab volt egyszerű könyvhörcsögösködő megmozdulás. Viszont a két külföldi dedikáláson való részvétel minden visszafogottságot kiégetett belőlem. Londonból és Rómából összesen 30 új könyvvel tértem haza. S ha ez nem lett volna elég, év végére nem tudtam ellenállni a keményborítós, sorszámozott Tiffany Reisz: The Chateau-nak. Úgyhogy a végösszeg igazi malacpersely riogató horrorisztikus rém lett, magyarán van még min dolgoznom. Talán segít majd valamennyit, hogy nálam az idei évre egy RARE találkozó szerepel a tervezetben.

S hogy miért gondolom mégis regényesen jónak a 2018-as esztendőt?
❋ Jó néhány 5 csillagos olvasásélménnyel gazdagodtam. (például velük →)
❋ 15 új szerző írásaival ismerkedtem meg. P. Dangelico abszolút favorit lett közülük, de biztosan szemmel tartom a későbbiekben L.J. Shent és J.T. Geissingert is.
❋ Úgy tűnik, lassan kezdek visszatalálni a pararománcokhoz, miközben az M/M sztorikból is sikerül olykor egészen nagyszerűeket szemezgetni. Most épp Eden Finley és L.J. Hayward sorozata szippantott be.
❋ Egyre több könnyadaptációt sikerül megnéznem, köszönhetően az HBOGo-nak és jókora részt a húgom biztosította Netflix előfizetésnek. Imádom!
❋ Miután annyi sportos témájú románcot olvastam a múltban (és tervezek a jövőben is), szerettem volna jobban képbe kerülni a nekem ismeretlen amerikai sportokkal. A baseball sajnos még mindig maga a rejtély számomra, viszont az amerikai foci új rajongóra lelt a személyemben. A szabály leírások böngészgetését követően nagy lelkesedéssel ültem a képernyő elé, és elképesztően élveztem az NFL múlt szezonjának rájátszás mérkőzéseit. Úgyhogy most már az előszezontól követem folyamatosan a meccseket.
❋ Eljutottam a 89. Könyvhétre, ahol találkozhattam Cecelia Ahern írónővel, aki nem riadt halálra attól, hogy többek között egy agyon olvasott, megsárgult lapszélű P.S. I Love You kötetet tettem elé, hogy írja nekem alá. Komolyan, über cuki, igazán kedvesen mosolygós angyal volt.
❋ Két nagyszabású, külföldi dedikálásra sikerült eljutnom, ahol számtalan nagy kedvenc és egyelőre még nekem új szerzővel sikerült találkoznom. Mindenki végtelenül kedves és türelmes volt. Igazán hihetetlen élmény volt mindkét rendezvény, s persze rengeteg zsákmánnyal tértem haza. Londonban leginkább talán Colleen Hoover nyűgözött le a profizmusával és soha nem lankadó mosolyával. Rómában pedig Susan Elizabeth Phillips volt az, aki előtt tényleg alig tudtam megszólalni, annyira boldog és izgatott voltam, amiért személyesen találkozhatok vele. Ám talán a legjobban annak örülök, hogy bár mindkétszer szólóban keltem útra, annyi kedves könyvrajongóval elegyedtem szóba, majd kötöttem ismeretséget, hogy végül csöppet sem éreztem egyedül magam.

Őszintén szólva 2019-re nincsenek nagy terveim. Mindössze szeretnék sok-sok jó történetet megismerni, méghozzá lehetőleg minél többet eredeti nyelven. Költéseimben pedig igyekszem majd racionális maradni, bár tartok tőle, hogy a szeptember végi londoni RARE ismét elég pénztárca terhelő lesz, hisz máris szemezek az előrendelésekkel.



SzAngelika (@szangelika79) által megosztott bejegyzés,

 
back to top