2010. október 24., vasárnap

Julia Quinn - An Offer From a Gentleman - Tisztességes ajánlat


Fülszöveg:
Vajon a hölgy elfogadja, mielőtt éjfélt üt az óra?
Sophie Beckett nem is álmodta volna, hogy bejuthat Lady Bridgerton álarcosbáljára, és ott a mesebeli herceg várja! Bár gróf leánya, Sophie-t gonosz nevelőanyja szolgálósorba kényszerítette. De ezen a bálon a fess és elképesztően szép Benedict Bridgerton ölelésében keringőzve hercegnőnek érzi magát. Sajnos azonban a varázslatnak éjfélkor véget kell érnie.

Ki ez a páratlan hölgy? A varázslatos báli éjszaka óta Benedict Bridgerton másra sem tud gondolni, mint a ragyogó jelenségre, aki ezüstszín ruhában jelent meg a bálon, és aki miatt vakká vált más nők szépsége iránt... talán csak egy szép, és furcsán ismerős szobalány iránt érez vonzalmat, akit a legkínosabb helyzetből szabadít ki. Megfogadta, hogy megkeresi a titokzatos ezüstruhás hölgyet, de a szép és kedves szobalány közelségében ez a fogadalma gyengének bizonyult. Ha neki adja szívét, vajon eljátssza-e esélyét a mesébe illő szerelemre?
A másodszülött Bridgerton, Benedict és Sophie Beckett szerelmének történetét tagadhatatlanul a Hamupipőke ihlette, de megbocsáthatjuk az írónőnek az ötletkölcsönzést, mert ettől még ez egy aranyos, könnyed, a kikapcsolódást garantáló kis történelmi románc, tele szerethető karakterekkel.
A komorna beoson a pletykalapból ismerős arisztokraták báljára gyönyörű ezüst ruhába öltözve, arcát félmaszk mögé rejtve. Főhősünk meglátja, s megdobban az egyébként a házasság gondolatától is jéggé dermedő szíve. Magánteraszos táncóra, egy észvesztő csók... s csak egy kesztyű marad az éjfélkor elosonó hölgy után. Igen, a cipő ezúttal a hősnő lábán marad, csak hogy röviddel azután annak vesztét okozza. Az óvatlanul lehorzsolt cipősarok miatt az utcán találja magát a szolgálólány. Majd két, nehézségekkel teli év után egy szerencsétlen kiszolgáltatott helyzetben álmai lovagja menti meg az erényére törő pernahajderektől. A felismerés ugyan még jócskán várat magára, de hőseink között gyorsan telik az idő. Mi csak lapozunk, és szállunk a Julia Quinn által betűkbe foglalt álom szárnyain, s közben igen jól szórakozunk.

Élvezet volt olvasni a balkézről született, szolgasorba taszított, de talpraesett fiatal lány és a titkon igazán romantikus, elbűvölő, ha nem is herceg, de úriember agglegény egymásra találását. Ugyan örültem volna, ha még több jelenetet kapnak az általam igen csak megkedvelt Bridgerton családtagok, de az a kevéske, ami jutott nekik, most is csudajóra sikeredett. Legyen szó a fivérek egymást ugratásáról avagy az édesanya, Violet ütközetéről Sophie gonosz mostohájával a börtön jelenetben, mind nevetésre ingerlő.

Talán akadnak akiknek ez a regény már túl cukormázas, de számomra ideális választás volt ezúttal. Szükségem volt arra a hamisítatlan reményt sugárzó, meseszerű romantikára, amely süt ebből a történetből. Hiába a társadalmi különbség, hiába a félreértés, az igaz szerelem győzedelmeskedik.

Két jelenetet szeretnék kiemelni, mint igazi léleksimogatókat. Az egyik, Benedict és édesanyja között zajlott, míg a másik, amikor a férfi ráébred az igazságra.

"Hirtelen minden rész összeállt egésszé. Csak kétszer érzett ilyen megmagyarázhatatlan, szinte misztikus vonzalmat nő iránt. Furcsának is találta másodszorra, hogy még egy van, pedig lelke mélyén tudta, hogy számára csak egyetlen tökéletes nő, élete leendő párja létezik.
A szívének volt igaza. Valóban csak egy van."

"- Mondtam mostanában - suttogta a fülébe -, mennyire szeretlek?
- Nem - felelte Violet könnyed mosollyal -, de anélkül is tudom.

- Említettem, hogy a legjobb anya vagy a világon?

- Nem, de azt is tudom.

- Jó. - Lehajolt, arcon csókolta. - Köszönöm. Kiváltság a fiadnak lenni.

És Violet, aki egészen addig nagyon jól tartotta magát és a leghatározattabbnak, legszellemesebbnek bizonyult közülük, sírva fakadt.

- Mit mondtál? - kérdezte Sophie elég szigorúan.

- Semmi baj - szólt Violet erősen szipogva. - Csak... - átölelte fiát. - Én is szeretlek!"

2010/89.

1 megjegyzés:

Mondd el Te is a véleményed!

 
back to top