2013. március 11., hétfő

Rajongói üzemmód


Ismerős állapot?
Engem időről időre képes elkapni, és ha nem is válok épp visongva zokogó hiszti szörnnyé, azért több mint lelkes szoktam lenni, ha valamely kedvencem szóba kerül. Bármelyik favorizált szerzőmről vagy sorozatomról kész vagyok hosszas eszmecserékbe bonyolódni, de az igazi vérmes rajongó általában némely karakter kapcsán szokott kitörni belőlem. Mentségemre legyen mondva, azért nem vagyok kórosan csélcsap; nem hagyom, hogy minden fess harcos vagy alakváltó elcsavarja a fejemet, csak alkalmanként vagyok képtelen ellenállni a csábításnak.
Rendben, bevallom, szép számmal akad olyan, amikor egy-egy nagyszerű regény főhőse megremegteti a térdem, és ha hősnő lennék azokon a lapokon, egészen biztos, hogy én is a nevezett férfiember karjaiba omlanék. Viszont ez a hevület általában a könyv olvasásának befejezése után röviddel kihuny. Tehát nem számít igazán. Mondjuk, hogy az eyecandy-k könyvmoly megfelelői, szalmalángok csupán.
Viszont vannak olyan esetek – jóval ritkábban, és többnyire sorozatok kapcsán – amikor egy író úgy alkotja meg valamely szereplőjét, esetleg szereplő párosát, hogy az teljesen levesz a lábamról. Nem szimplán megkedvelem, vagy megdobogtatja a szívem, avagy szívesen dorombolnék neki mély torokhangon. Nem, itt már mélységes imádatról kell beszélni. Amikor fénykép élességű kép létezik a fejemben róla, amikor már csak a neve hallatán mosolyra húzódik a szám, amikor egy esős délutánon jól esik a jeleneteit újra és újra átlapozni, amikor legszívesebben a szerző fejébe látnék, hogy mit tartogat neki, mert kínszenvedés kivárni, míg nyomtatásban megjelenik. Na ez kérem a menthetetlen rajongás stációja.
Ha utóbbiról gyors listát kellene készítenem, akkor:
Sherrilyn Kenyon megajándékozott az AcheronStyxxNick trióval, nem is igen térek magamhoz már több éve, és ráadásnak ott van Jaden és Jared, akik titokzatossága az őrületbe taszít. Jeaniene Frost Bonessal fogott meg teljesen, bár nem is igyekszem szabadulni. Izgalommal vártam Showalter Gideonjának és Cole Lothaire-jának saját történetét, és nagyon furdal a kíváncsiság, hogy megtudjam, Nalini Singh Szelleme ki is valójában. Abigail Roux Zane & Ty párosa menthetetlenül elvette az eszem. Éééésss… igen, J.R. Ward szintén több olyan figurát álmodott meg, akik elrabolták a szívemet. Rhage és John már párra talált, de máig fenntartok nekik egy sarkot a szívemben. Viszont a Qhuinn & Blaylock kettős már lassan hat éve kínoz. Várom őket, türelmetlenül. Elképesztően türelmetlenül!
Már alig két hét van hátra a Lover at Last megjelenéséig, s ha azt mondom, alig bírok magammal, még visszafogott higgadtsággal fogalmaztam. Így hát senki ne lepődjön meg, ha itt a véghajrában eluralkodik rajtam a rajongói üzemmód.

4 megjegyzés:

  1. Uh, ezen kétszer mentem keresztül.

    Egyszer Rhage (JR Ward) mozgatott meg bennem valamit, hiába kitalált karakter, máskor pedig, Eric Northman váltott ki belőlem hasonlót.

    Számomra ők a férfiak és vámpírok, "A Tökéletes" megtestesülései.
    Lehet, hogy énem gyermeki része szeretné, ha mégis "élők" lennének. :)

    Ward-rajongó vagyok, ennek kapcsán találtam a blogodra is amúgy. Én úgy űzöm az unalmat két könyv között, hogy írom a saját FTT-fanficemet. Legyen min izgulnom addig is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Úúú a fanfic az egy új szint a rajongásban! :D Oda még nem mertem betenni a lábam még olvasóként sem. Akkor aztán már végképp végem lenne szerintem.

      Törlés
  2. Most csinálom az új helyét a fantasy novelláimnak, folytatásos dolgaimnak, ha esetleg követőm lennél nálam, akkor értesülnél róla.
    De vissza is jöhetek belinkelni. :)

    Persze, csak ha érdekel a későbbiekben. :)

    VálaszTörlés
  3. Nekem eddig két könyv volt, amiben az író olyan szereplőt alkotott, akitől rajongó üzemmódba kapcsoltam:

    Az első természetesen J.R. Ward. :D Konkrétan a fél Testvériségért oda vagyok (Wrath, Rhage, Phury, Qhuinn, Xcore, Manny).

    A másik Kimberly Derting Eskü c. könyvének főszereplője, az ezüstszürke szemű szépfiú, Maximillian herceg, Sabara királynő unokája, ő királyi felsége, de barátoknak csak Max. :D Ami óta megírta azt a bizonyos három szavas levelet, miszerint ,,Esküszöm, hogy megvédelek." az óta el vagyok veszve. :) Persze ehhez az egész személyisége is hozzájárul, el kell hozzá olvasni a könyvet, és kész.

    VálaszTörlés

Mondd el Te is a véleményed!

 
back to top