Az olvasás 7 hete (2.)

Íme az Olvasás 7 hetének második felvonása. Az eheti témák az alábbiak:

• Könyvtár vagy könyvvásárlás?
• E-book vagy könyv?
• Sorozatok: olvas-e, gyűjt-e sorozatokat?
• Milyen rendszer alapján rendezi a könyveit? (ábécérend, műfaj, sorozat, szín, szerző szerint, stb.)

A könyvtár és én egykor elválaszthatatlannak tűntünk.
Aztán olvasmány listámon a klasszikusabb irodalmi műveket felváltották a romantikus bestsellerek, amelyekből - legalább is mifelénk - igen gyér a felhozatal e nemes intézmény falai között. Ráadásul az önálló jövedelmemre való szertétel magával hozott egy makacs hörcsögitiszt is. E könyvmolyi kórságból évek alatt sem sikerült kilábalnom, így lassacskán sikerült egy kisebb gyűjteményt felhalmoznom, amelyet részben korai kedvenceim megkaparintott példányai, részben a horribilis vásárlási számlákat generáló újdonságok alkotnak.
Mára a birtokolni akarás olyan mértékben elhatalmasodott rajtam, hogy szórakoztató irodalomért már nem igen jut eszembe könyvtárba futni, hiába is van a megyei egy utcányira tőlem. De ha valami kutatómunka végett beveszem magam a polcai közé, mindig elcsodálkozok, hogy miért is nem járok én ide gyakrabban, ha másért nem, hát mert olyan megnyugtató az a csendes nyugalom, ami árad abból a rengeteg könyvből.
Szaporodó románc regényeim először szelíden közelítettek egyetlen szekrénykémhez, majd agresszív térhódításba kezdtek.
Míg a szakácskönyv- útikönyv - krimi - képregény - szótár szekció egy kisebb polcon osztozik heringkonzerv szerű tömörségben, addig szenvedélyem szórakoztató regényei mára a szoba jókora részét uralják. Ugyan igyekszem valamiféle rendszert kialakítva tárolni őket, de a pakolászást nagyban behatárolják a könyvespolci adottságok.
Kedvenc szerzőimet megpróbálom külön polcon, sorozatrész sorrend szerint tárolni, de persze itt - ott megtörik a rendszer. Mégis, ha keresek valamit, könnyedén megtalálom... igaz, néhol a kétsoros elrendezés bekavar kissé. Node mondjuk Nora Robertsnek annyi regénye trónol a házi könyvtáramban, hogy kényszerű kompromisszumként ehhez kellett folyamodnom.
Nem tudom, meddig tudok trükközni a hellyel, de nagyon igyekszek. Hiszen annyi író van, akiket olyan nagyon szeretek, hogy szinte kényszeresen beszerzem valamennyi regényüket. Illetve akad jó pár sorozat, amelyeknek alig várom a soron következő folytatását. Csoda hogy a könyvek meg csak szaporodnak? Igen ám, de a szoba alapterülete elég kőbe vésett...
Erre a gondomra kínál kitűnő gyógyírt az ebook olvasó.
Sokáig szemeztem vele. Rengeteg bemutató videót végignéztem, többször átrágtam magam a papírkönyv illat nélkülözésének problematikáján, elemző bejegyzések tömkelegét olvastam el, mire eljutottam oda, 'nekem ez kell'.
Koobe juniorom beszerzése előtt csak a laptop monitorjára meresztgetett szem fájdalmáról vagy épp az ipod csöppnyi kijelzőjének bűvöléséről tudtam volna nem kimondott pozitív véleményt mondani. Ám most vészesen áradozóvá tudok válni, ha hajlandó valaki végighallgatni. Mert milyen elképesztő mennyiségű olvasnivalót lehet csodásan rendszerezve tárolni; mennyire isteni, hogy három különböző lapozási mód közül választhatok az órákon át tartó olvasás különböző fetrengési stádiumaiban; s milyen nagyon hálás a szemem az eink kijelzőért. Szeretem, mit szeretem, imádom.
Persze a bennem élő hörcsög megköveteli, hogy kedvenceim a könyvespolcomon is ott csücsüljenek. Őrjöngő pénztárcám ez ügyben mindössze azt érte el egyelőre, hogy elkezdtem sportszerűen űzni az akciók figyelemmel kísérését. Igaz, ez csak tüneti kezelés... Node mit tegyek? Könyvmoly vagyok. :)