Kukkantsunk be J.R. Ward fórumára!
J.R. Ward fórumán június 19-én új topic nyílt. Naná, hogy a jövő évben esedékes FTT folytatás miatt. =) Ahogyan az várható, rengeteg kérdés született a napokban, s most a Warden is csevegős hangulatban volt. Persze, csak a tőle megszokott, mondok is, titkolózok is stílusban. Íme néhány kiollózott bejegyzés:
Topicindító:
Lover Unleashed (Saját tippem: Felszabadított szerető)
Ez a címe Payne és Manny könyvének! Jól passzol a Lover Unbound-hoz (Feloldozott szerető) – hiszen V és Payne ikrek, ezért a regényüknek is összhangban kell lennie, ha értitek, mire gondolok.
Sőt, illik is rá, most hogy felszabadult az alól a sok sz*rság alól, amit az anyja kényszerített rá. És Manny is megszabadul… nos…
* torokköszörülés *
Hol is tartottam?
’A következő FTT regény – Örömünnep vagy mi a szösz?’ topic szemelvényei V-ről:
Az egyik fórumozó így indította a témát:
A Lover Mine (Halhatatlan szerető) vége alapján kérdezem, a következő regény örömünnep lesz?
Van egy olyan érzésem, hogy az elejétől a végéig nevetni fogok V, Butch, Jane és esetleg Rhage között.
Warden: Ó, istenem…dehogy is…*sóhaj*
Tegnap ezen gondolkodtam vezetés közben az autópályán. Majdnem közzé szerettem volna tenni egy figyelmeztetést.
V.
Apám, a dolgok aztán igazán komorak tudnak lenni vele. Az a helyzet, hogy minden éleselméjűsége ellenére rideg. Azt hiszem, most végre kezdem megérteni ezt az oldalát. Érthető, tudván, hogyan bánt vele az apja három éves korától az átváltozásáig – azután azonban a keze és a látomásai miatt éonokra bezárkózott.
Aztán jött Butch és Jane, és képes volt megnyílni. DE, és ez a legnagyobb probléma, amikor igazán nagy a stressz (mint, ó nem is tudom, rájön, hogy van egy ikertestvére, aki lehet, hogy lebénul, és ISMÉT megutálja az anyját, rájön a múlt titkaira, ó és mellesleg, arra, hogy a húga, akit azonnal megszeretett, egy nyavalyás EMBERREL jár) visszahúzódik egy fagyos, elérhetetlen helyre, ami rosszul hat a Jane-nel és a zsaruval való kapcsolatára.
Láttam, mi történik, ami képes kimozdítani belőle, de kemény lesz és valószínűleg néhány olvasót fel fog kavarni. Per pillanat próbálok vele egyezkedni. Ez az oka annak, hogy utál és hazugnak nevez. Nem vagyok benne biztos, mennyit mutathatok meg. Csak remélhetem, hogy mindenki kitart mellette.
A pokolba. Látjátok, tudtam. Tudtam, hogy ez fog történni, ha ilyen nagy szerepe lesz Payne történetében.
Tényleg nagyon remélem, hogy kitartanak mellette az olvasók. Ő az, aki, és igazán klassz lenne, ha követné mások szabályait és a komfortzónában maradna. De vele nem így mennek a dolgok.
* sóhaj *
Persze eztán beindultak a találgatások. De aztán jött ismét Warden:
Tudjátok, hogy szeretem V-t – tényleg, igazán. Minden Testvérnek van sötét oldala, de az övé egy árnyalattal még sötétebb és pusztítóbb, mint a többieké. Néhanapján, amikor csapdába esik benne, csak egyféleképpen lehet kimozdítani.
Úgy gondolom, veszélyes túlságosan romantizálni egy olyan személyt, mint ő. Őszintén elkötelezett a fele, Butch és a Testvériség iránt, de elvárni valakitől, aki átment azon, amin ő, és olyan beállítottságú, mint ő, hogy alkalmazkodjon ahhoz, amit a „normális” emberek kellemesnek találnak, nos, az álnok dolog lenne. Például megelégszik azzal, hogy ő Jane parancsolója, és a gyerekek nem érdeklik. Egyáltalán. Nem is látok ebben változást (Lehet, hogy tévedek, ki tudja, de az, hogy sem ő, sem Jane nem foglalkozik a szülőség kérdésével, lehet az egyik oka, hogy olyan jól kijönnek egymással.) Normális dolog gyermekre vágyni? Naná! Szeret Z apa lenni? De még mennyire! Némelyekben azonban nincs meg ez a vágy, ők ilyenek, és ez így van rendjén. Már el tudom képzelni, hogy kötődjön egy unokahúghoz vagy unokaöcshöz, de még sok időnek kell eltelnie, mire az elérkezik.
Sajnálom, csapongok. Az agyam V körül forog. Akkor is ezt művelte velem, amikor az ő könyvét írtam. Csak beront, átveszi az uralmat, és mindent ő dominál. Vissza az én témámhoz… Ha szeretsz valakit, el kell fogadnod úgy, ahogy van. Sok embernél működik az, hogy meg akarjuk változtatni, és hozzáigazítjuk a társadalmi elvárásokhoz. De nem V-nél. Talán az anyja mivolta vagy az apja miatt van… de nem akar, és nem fog idomulni. Igazán rohadtul nem érdekli, hogy nekem, az írónak, aki próbálja őt könyvben megírni, ez problémát jelent. Szóval igen, aggódok. Legutóbb, amikor a Lover Unbound–ot (Feloldozott szerető) írtam, nyomorúságos élmény volt megpróbálni lecsiszolni az érdességéből.
Isten tudja, mi fog történni ezen a bozótoson keresztül vezető úton. De ettől még szeretem őt. Ez emlékeztet arra, hogy miért is ő a kettes számú befutóm Zsadist után. Noha fogalmam sincs, miért kedvelem annyira ezt a lobbanékony senkiházit, mert igazán nehéz vele dűlőre jutni.
Fórumozó: Van egy olyan érzésem, hogy ők, főként Butch, át fogják segíteni a „Fivérem”, „Húgom”című írásokban, és túljut a problémán.
…
Warden: Egyetértek. És Butch… nos, most inkább befogom. V nem teljes sem Jane, sem Butch nélkül. Mindkettejükre szüksége van, hogy megtöltse saját ürességét.
Fórumozó: Á! Annyira izgulok V miatt. Utálom, amikor zavar van az erőben. Oké… a Testvériségben!! Juj!!! Nagy rajongója vagyok a szerelmi történeteknek és el sem tudom képzelni, hogy Jane & Butch hátat fordítanának V-nek. Összetörne a szívem!!!!
Warden: Azt hiszem, sokkal inkább azért aggódok, hogy V fordít hátat nekik. Hiszen az megtörténhet még akkor is, ha egy szobában vagy valakivel. Különösen akkor, ha túl nagy a nyomás, és már kezdesz beleőrülni.
Fórumozó: Úgy érted, hogy olyasmit tesz, ami megutáltatja majd őt velük? Azzal csak önmagát bántaná és azokat akiket szeret…
Warden: Így igaz, és látjátok ez a bonyolult benne. A legtöbb embernek van biztosító kötele, amikor elmerül a sötét gondolataiban. Neki nincs biztosítéka. De, a jó dolog Butch-ban és Jane-ben, hogy ha nem is adnak neki mentőkötelet, de miattuk ÉRDEKLI az, hogy nincs neki. Ez elég nagy stressz, azt hiszem, ezt veszíti el. A kérdés az, hogy amikor ez megtörténik, mi hozza vissza… és a válasz nagyon keserves, az biztos. Igaz, minden megoldódik a végére, de mindhármójuknak kemény lesz egy ideig.
Ezért akadt fenn ez a radaromon. Látom, hogy néhányuknak durva időszaka lesz. Kérdés, vajon beletegyem-e a könyvbe, de ha nem, az hazugság lenne.
Az egyik hozzászóló egészen belemelegedett a spekulációba, beleértve, hogy V talán bántaná Jane-t vagy valamelyik Testvért is. De érkezett egy rövid válasz az írónőtől:
Warden: Á, de elfelejted a legnyilvánvalóbb módot arra, hogy bántsa azokat, akik szeretik….
Fórumozó: Önmagát bántani! Juj!
Warden: Bingó.
S egy pindurka szösszenet arról, hogy is érez V Manny kapcsán:
Fórumozó: Azt hiszem, V-nek baja lenne minden Payne iránt érdeklődő férfival, legyen az ember vagy vámpír.
Warden: Úgy van. De V logikája szerint az, hogy Manny ember, azt jelenti, hogy nem képes úgy megvédeni a lányt, mint egy vámpír, különösen egy testvér hitves képes lenne.
De nem az ember rész – a faj relatív sebezhetősége -, amivel V-nek igazán baja van. Senkit nem találna megfelelőnek.
Meg kell mondanom, hogy a fordítás nehéz munka. Ward szavait tolmácsolni pedig igazán erőt próbáló. Értem, amit mond, de szavakba önteni… hiába, ezért hagyjuk ezt inkább a profikra. =)
A fordítás átolvasásáért köszönet LadyA-nak!
Topicindító:
Lover Unleashed (Saját tippem: Felszabadított szerető)
Ez a címe Payne és Manny könyvének! Jól passzol a Lover Unbound-hoz (Feloldozott szerető) – hiszen V és Payne ikrek, ezért a regényüknek is összhangban kell lennie, ha értitek, mire gondolok.
Sőt, illik is rá, most hogy felszabadult az alól a sok sz*rság alól, amit az anyja kényszerített rá. És Manny is megszabadul… nos…
* torokköszörülés *
Hol is tartottam?
’A következő FTT regény – Örömünnep vagy mi a szösz?’ topic szemelvényei V-ről:
Az egyik fórumozó így indította a témát:
A Lover Mine (Halhatatlan szerető) vége alapján kérdezem, a következő regény örömünnep lesz?
Van egy olyan érzésem, hogy az elejétől a végéig nevetni fogok V, Butch, Jane és esetleg Rhage között.
Warden: Ó, istenem…dehogy is…*sóhaj*
Tegnap ezen gondolkodtam vezetés közben az autópályán. Majdnem közzé szerettem volna tenni egy figyelmeztetést.
V.
Apám, a dolgok aztán igazán komorak tudnak lenni vele. Az a helyzet, hogy minden éleselméjűsége ellenére rideg. Azt hiszem, most végre kezdem megérteni ezt az oldalát. Érthető, tudván, hogyan bánt vele az apja három éves korától az átváltozásáig – azután azonban a keze és a látomásai miatt éonokra bezárkózott.
Aztán jött Butch és Jane, és képes volt megnyílni. DE, és ez a legnagyobb probléma, amikor igazán nagy a stressz (mint, ó nem is tudom, rájön, hogy van egy ikertestvére, aki lehet, hogy lebénul, és ISMÉT megutálja az anyját, rájön a múlt titkaira, ó és mellesleg, arra, hogy a húga, akit azonnal megszeretett, egy nyavalyás EMBERREL jár) visszahúzódik egy fagyos, elérhetetlen helyre, ami rosszul hat a Jane-nel és a zsaruval való kapcsolatára.
Láttam, mi történik, ami képes kimozdítani belőle, de kemény lesz és valószínűleg néhány olvasót fel fog kavarni. Per pillanat próbálok vele egyezkedni. Ez az oka annak, hogy utál és hazugnak nevez. Nem vagyok benne biztos, mennyit mutathatok meg. Csak remélhetem, hogy mindenki kitart mellette.
A pokolba. Látjátok, tudtam. Tudtam, hogy ez fog történni, ha ilyen nagy szerepe lesz Payne történetében.
Tényleg nagyon remélem, hogy kitartanak mellette az olvasók. Ő az, aki, és igazán klassz lenne, ha követné mások szabályait és a komfortzónában maradna. De vele nem így mennek a dolgok.
* sóhaj *
Persze eztán beindultak a találgatások. De aztán jött ismét Warden:
Tudjátok, hogy szeretem V-t – tényleg, igazán. Minden Testvérnek van sötét oldala, de az övé egy árnyalattal még sötétebb és pusztítóbb, mint a többieké. Néhanapján, amikor csapdába esik benne, csak egyféleképpen lehet kimozdítani.
Úgy gondolom, veszélyes túlságosan romantizálni egy olyan személyt, mint ő. Őszintén elkötelezett a fele, Butch és a Testvériség iránt, de elvárni valakitől, aki átment azon, amin ő, és olyan beállítottságú, mint ő, hogy alkalmazkodjon ahhoz, amit a „normális” emberek kellemesnek találnak, nos, az álnok dolog lenne. Például megelégszik azzal, hogy ő Jane parancsolója, és a gyerekek nem érdeklik. Egyáltalán. Nem is látok ebben változást (Lehet, hogy tévedek, ki tudja, de az, hogy sem ő, sem Jane nem foglalkozik a szülőség kérdésével, lehet az egyik oka, hogy olyan jól kijönnek egymással.) Normális dolog gyermekre vágyni? Naná! Szeret Z apa lenni? De még mennyire! Némelyekben azonban nincs meg ez a vágy, ők ilyenek, és ez így van rendjén. Már el tudom képzelni, hogy kötődjön egy unokahúghoz vagy unokaöcshöz, de még sok időnek kell eltelnie, mire az elérkezik.
Sajnálom, csapongok. Az agyam V körül forog. Akkor is ezt művelte velem, amikor az ő könyvét írtam. Csak beront, átveszi az uralmat, és mindent ő dominál. Vissza az én témámhoz… Ha szeretsz valakit, el kell fogadnod úgy, ahogy van. Sok embernél működik az, hogy meg akarjuk változtatni, és hozzáigazítjuk a társadalmi elvárásokhoz. De nem V-nél. Talán az anyja mivolta vagy az apja miatt van… de nem akar, és nem fog idomulni. Igazán rohadtul nem érdekli, hogy nekem, az írónak, aki próbálja őt könyvben megírni, ez problémát jelent. Szóval igen, aggódok. Legutóbb, amikor a Lover Unbound–ot (Feloldozott szerető) írtam, nyomorúságos élmény volt megpróbálni lecsiszolni az érdességéből.
Isten tudja, mi fog történni ezen a bozótoson keresztül vezető úton. De ettől még szeretem őt. Ez emlékeztet arra, hogy miért is ő a kettes számú befutóm Zsadist után. Noha fogalmam sincs, miért kedvelem annyira ezt a lobbanékony senkiházit, mert igazán nehéz vele dűlőre jutni.
Fórumozó: Van egy olyan érzésem, hogy ők, főként Butch, át fogják segíteni a „Fivérem”, „Húgom”című írásokban, és túljut a problémán.
…
Warden: Egyetértek. És Butch… nos, most inkább befogom. V nem teljes sem Jane, sem Butch nélkül. Mindkettejükre szüksége van, hogy megtöltse saját ürességét.
Fórumozó: Á! Annyira izgulok V miatt. Utálom, amikor zavar van az erőben. Oké… a Testvériségben!! Juj!!! Nagy rajongója vagyok a szerelmi történeteknek és el sem tudom képzelni, hogy Jane & Butch hátat fordítanának V-nek. Összetörne a szívem!!!!
Warden: Azt hiszem, sokkal inkább azért aggódok, hogy V fordít hátat nekik. Hiszen az megtörténhet még akkor is, ha egy szobában vagy valakivel. Különösen akkor, ha túl nagy a nyomás, és már kezdesz beleőrülni.
Fórumozó: Úgy érted, hogy olyasmit tesz, ami megutáltatja majd őt velük? Azzal csak önmagát bántaná és azokat akiket szeret…
Warden: Így igaz, és látjátok ez a bonyolult benne. A legtöbb embernek van biztosító kötele, amikor elmerül a sötét gondolataiban. Neki nincs biztosítéka. De, a jó dolog Butch-ban és Jane-ben, hogy ha nem is adnak neki mentőkötelet, de miattuk ÉRDEKLI az, hogy nincs neki. Ez elég nagy stressz, azt hiszem, ezt veszíti el. A kérdés az, hogy amikor ez megtörténik, mi hozza vissza… és a válasz nagyon keserves, az biztos. Igaz, minden megoldódik a végére, de mindhármójuknak kemény lesz egy ideig.
Ezért akadt fenn ez a radaromon. Látom, hogy néhányuknak durva időszaka lesz. Kérdés, vajon beletegyem-e a könyvbe, de ha nem, az hazugság lenne.
Az egyik hozzászóló egészen belemelegedett a spekulációba, beleértve, hogy V talán bántaná Jane-t vagy valamelyik Testvért is. De érkezett egy rövid válasz az írónőtől:
Warden: Á, de elfelejted a legnyilvánvalóbb módot arra, hogy bántsa azokat, akik szeretik….
Fórumozó: Önmagát bántani! Juj!
Warden: Bingó.
S egy pindurka szösszenet arról, hogy is érez V Manny kapcsán:
Fórumozó: Azt hiszem, V-nek baja lenne minden Payne iránt érdeklődő férfival, legyen az ember vagy vámpír.
Warden: Úgy van. De V logikája szerint az, hogy Manny ember, azt jelenti, hogy nem képes úgy megvédeni a lányt, mint egy vámpír, különösen egy testvér hitves képes lenne.
De nem az ember rész – a faj relatív sebezhetősége -, amivel V-nek igazán baja van. Senkit nem találna megfelelőnek.
Meg kell mondanom, hogy a fordítás nehéz munka. Ward szavait tolmácsolni pedig igazán erőt próbáló. Értem, amit mond, de szavakba önteni… hiába, ezért hagyjuk ezt inkább a profikra. =)
A fordítás átolvasásáért köszönet LadyA-nak!