2010. június 16., szerda

Becca Fitzpatrick - Hush, Hush - Csitt, csitt

Fülszöveg:
EGY SZENT ESKÜ
EGY BUKOTT ANGYAL
EGY TILTOTT SZERELEM
A romantika nem szerepelt Nora Grey tervei között. Az iskolában egy sráchoz sem vonzódott különösebben, akármennyire is próbálta erőltetni legjobb barátnője, Vee. Aztán feltűnt Folt. Simulékony mosolyával és tekintetével, amivel mintha a lány veséjébe látna, Folt legjobb belátása ellenére is vonzza Norát.
Azonban néhány rémisztő találkozás után Nora már nem tudja, kiben bízzon. Úgy tűnik, Folt mindenhol ott van, ahol ő is, és többet tud róla, mint a legközelebbi barátai. Nora nem tudja eldönteni, hogy a fiú karjaiba kellene-e omlania vagy inkább menekülni és elrejtőzni előle. És mikor megpróbál válaszokat találni, egy olyan igazságot fedez fel, ami sokkal nyugtalanítóbb, mint amit Folt közelsége okoz. Végül egy ősi csata közepén találja magát, halhatatlanok és bukottak között - és mikor arra kerül a sor, hogy ki mellé álljon, a rossz választás Nora életébe kerül.
Múlt évben már több külföldi fórumon és blogon olvastam róla lelkes kritikákat, és a borító valami eszméletlenül tetszik, no meg a tartalom is megfogott. Talán nem kellett volna annyit halogatnom, és akkor neki kellett volna esnem angolul, mert most, minden bizonnyal a túlzott elvárások miatt, kicsit hmmm... hogy is mondjam, nem vagyok tökéletesen elégedett. Senki félre ne értse, jó könyv volt, de valahogy talán többet vártam volna.
Lekötött a regény, és a folytatást is keresni fogom, de a 'beszűrődések' annyira szembe ötlőek voltak, hogy nem lehetek olyan elvarázsolt a sztoritól, hogy szó nélkül elmenjek mellettük.
Először is, hol elegyedik először szóba egymással a két főszereplő? Biológiaórán. Teljes Twilight feeling. Bukott angyalok és leszármazottaik, azaz Nephilimek, Enoch könyve... A Hex sorozat főcímének zenéje kúszott a fülembe, no meg az ottani rosszfiú arca kezdett a szemem előtt lebegni. Így nem csoda, hogy az én fejemben Folt - csak nekem fura, hogy a Patch-t lefordították??? - Michael Fassbender arcával azonosult, szerintem végleg. No és a viselkedése engem néhol naaagyon az Evermore-os Damenre emlékeztetett. No meg ott volt az exszerető is a múltból, aki az új szerelem életére készül törni, szintén tiszta Evermore. Vee, a barátnő olyan idegesítő alkalmanként, mint a legbugyutább tini horror szereplő - rendben, ott az első félórában kinyírták volna, de itt megéri a történet végét -. S ha már tinihorror, a könyv végén a Sikoly mozi első része ugrott be, magyarán végig sejted, hogy ki az igazi rosszfiú, bár minden a másikra mutat.
De! Visszafelé haladva az előbb felsoroltakon: A rosszfiú múltja és indítéka azért mégis csak üt. Egy buta csajszi nélkül mit érne a tini történet? Egy sok száz éves pasitól nem várható el, hogy ne legyen a múltjában pár, a szakítástól nem túl boldog nőci. Voltaképpen nagyon bírtam Dament, így Folt is bejött ..igaz, ebben az a szenvedélyesnek induló csók is jócskán benne van. A sok egyéb paranormális lény mellett hiányoztak már az angyalok, jó hogy beszálltak végre. No és a Twilight... azt meg imádom, nem olyan nagy bűn, ha ihletet merítenek. :)
Egy dolgot ki kell emelnem, ami nálam iszonyat nagy jó pont. Humorosak a párbeszédek. Legyen szó Vee lököttségéről, vagy Folt cinikusságáról, sokszor mosolyra húzódott a szám.
Ha valakiben felötlene a gondolat, hogy nem érdemes időt szánni a regényre, annak elárulom, hogy faltam a sorokat. A munkahét kellős közepén nem egészen egy nap alatt kivégeztem, és valóban érdekel a következő kötet... max nem rágom a kefét még meg nem érkezik.

A regény elejébe itt bele lehet olvasni.

Érdekes lehet:
Borostyán által készített Wikipédia oldal a szerzőnőről.
Az elképesztően telitalálat borító modelljével, Drew Doyon-al készült interjú.



2010/60.

 
back to top