2016. március 31., csütörtök

Alexa Riley: Growling For Mine


amazon goodreads webpage
Mert bizony akár egy szörnyű hóvihar is hozhat szenvedélyes éjjeleket és örök boldogságot…
Bleu, a medve alakváltó, elszigetelten élt messze a Grayslake klántól. Magányos napjai boldogan teltek fabútorok készítésével, mígnem egy pöttöm, formás nő be nem robbant az életébe. Amikor annak csúnyán összetört autójából Bleu kiszabadította a sérült nőt, szinte letaglózta az iránta érzett azonnali vonzalom. Soha azelőtt nem foglalkoztatta a társ gondolata, de mióta rátalált Lolára, másra sem képes gondolni.
Miután megbízhatatlan anyja újfent elverte a lakbért, Lola fogta magát és útnak indult, hisz úgyis ismét fedél nélkül maradt. Mivel úgy hallotta, hogy Grayslake-ben alakváltók élnek, rá pedig ráfért volna némi mágia, gondolta, utána jár a pletykáknak. Amikor az autója kisodródott, és az élete veszélybe került, nem hitte volna, hogy megmentője mindazt megadja majd neki, amiről valaha csak álmodhatott.

Atya ég, természetfelettis smut! Oké, tudom, kissé későn kapcsolok, de mentségemre szóljon, sajnálatos módon nálam eddig kimaradtak Alexa Riley alakváltós írásai. Node, azért jobb későn, mint soha, nem?
“When I first held her in my arms, I knew she was mine.”
A Growling For Mine egy nyúlfarknyi, sziruposan édes és kényeztetően szenvedélyes történet. A cselekmény egyszerű, mint a faék, a sztori kimondottan csak a főszereplőkre koncentrál, na meg persze a közöttük lévő heves vonzalomra. Ők ketten, amint találkoznak, azonnal érzik a másik iránti ellenállhatatlan vágyódás, ezért kapcsolatuk iszonyat gyorsan szárba szökken, majd egy inci-fincit később happy end. Ennyi. Mégis, engem ez most bedarált és veszettül élveztem.
“We’re meant for each other. I was made just to take care of her.”
Főhősünk, Bleu, látszólag egy parancsolgatós, iszonyat kisajátító és védelmező alfa pasi volt, de voltaképp egy nagyra nőtt, aranypofa teddy mackó gyengéd lélekkel. Imádtam, hogy úgy gondolta, a párját dédelgetnie kell, és jól gondját kell viselnie. Hősnőnk, Lola, kissé ügyetlen, ám annál bátrabb, aprócska, de formás leányzó volt. Vacak múltja miatt enyhén elveszve kelt útra, nem sejtve, hogy végre megtalálja majd, aki igazán meg tudja őt becsülni. Nyilvánvalóan az ég is egymásnak teremtette őket. ;)
“I feel like I’ve found the other half of my soul.”
Legnagyobb örömömre a megannyi túlfűtött jelent közé befért némi humor és szívmelengető pillanat is. Tetszett például, hogy Lola Edithnek nevezte el a régi, rozzant Volvóját, meg az, hogy medvékkel díszített fehérneműben parádézott. Ám a kedvencem az lett, amikor kiderült a nagy hír: babát várnak. Olyan kis helyesek voltak!
Szóval, mindent összevetve egy újabb cuki és roppant vadító instant románcot kaptunk némi alakváltós mágiával fűszerezve.

Kedvenc mondat:
"Meeting you has been the single greatest thing of my life."

Figyelem! Ez a novella a Kindle Worlds program része, s mint olyan Celia Kyle Grayslake sorozatához kapcsolódik, ugyanakkor nem fonódik össze a többi kötettel. Önmagában is nyugodtan olvasható.


♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőknek!
➤ My review on goodreads.

2016. március 28., hétfő

Gail Carriger: Heartless - Szívtelen

A lélektelen Lady Alexia Maccon ismét alaposan benne van... ezúttal azonban a baj nem a saját hibájából szakadt rá.
Amikor egy őrült kísértet megfenyegeti a királynőt, Alexia veszi kezébe az ügyet - és a nyomok a férje sötét múltjába vezetnek. Mindezt megtetézi a húga (döbbenetes!) csatlakozása a szüfrazsett-mozgalomhoz, Madame Lefoux legújabb találmánya és tarajos zombisülök áradata - Alexiának arra sem marad ideje, hogy saját előrehaladott terhességével foglalkozzék.
Sikerül rájönnie, ki akarja megölni Viktória királynőt, mielőtt túl késő lenne? Megint a vámpírok szervezkednek, vagy az áruló ezúttal farkasbundát visel? És egészen pontosan micsoda fészkelte meg magát Lord Akeldama második legjobb szekrényébe?
„… az ámokfutás semmilyen körülmények között nem lehet indokolt.”

A Napernyő Protektorátus tipikusan az a sorozat, amit nagyon nem akaródzik eredetiben olvasni, mert annyira imádom a magyar szöveget. Ugyanakkor az utóbbi időben erősen gondolkodóba estem, hiszen legnagyobb fájdalmamra iszonytatóan hosszú idő telt már el a harmadik rész hazai megjelenése óta. Szóval nálam a Szívtelen pont az utolsó pillanatban érkezett, hogy megadja azt a steampunkos szórakozás falatot, amire már olyan nagyon szükségem volt, és egyben visszatartson egy újabb bookdepository-s bevásárlástól.
„… milyen gyönyörűségesen példátlan eset…”
És ó istenem, milyen hihetetlenül nagyszerű volt ez! Lehengerelt, és én boldogan hagytam neki. Eskü, ezt nem csupán a régóta nélkülözés mondatja velem, hanem ebben a kötetben tényleg minden a helyén volt. Carriger írásmódja továbbra is eszméletlenül egyedi, és szerencsére modoros s kissé szarkasztikus humorát sem felejtette el. A leírások még mindig látványosak és színesek, a párbeszédek pedig sziporkázóak. Minden kedvelt, sőt kevésbé kedvelt szereplő is visszatért, hogy teljes gőzzel bonyodalmasnál bonyodalmasabb helyzetekbe keveredjenek, természetesen a maguk utánozhatatlanul egyedi stílusában.
„A világa összekuszálódott, márpedig ha Alexia Maccon másban nem is volt jó, abban igen, hogyan igazítsa ki, és miként állítsa vissza a világegyetem egyensúlyát.”
Iszonyatos jól szórakoztam, és egy pillanatra sem unatkoztam. De tényleg. Volt itt kérem minden: meglehetősen kitartó zombisülök, ámokfutó fémpolip meg egy ármánykodó kígyó, kissé ütődött szellem, no meg annak excorziálása, fura öltözetek s kalandos léghajózás, helyét kereső piperkőc alakváltó, farkasfalka költöztetés, vámpír boly kirajzás, veszélybe kerülő királynő, rejtélyek és machinációk végtelen sora, hogy aztán mindezt megkoronázza Alexia és Conall különleges porontyának érkezése.
„Megfelelő óvintézkedések szem előtt tartásával a természet szülte legerősebb ragadozó is tökéletesen civilizált viselkedésre nevelhető.”
Jaj, roppant kíváncsi vagyok, hogy a sok most megszellőztetett titok mivé fog kicsúcsosodni. Rettentően szeretném látni, hogyan alakul Biff sorsa és persze továbbra sem tiltakoznék, ha ő és Lyall professzor legalább egy iciri-picirit közelebb kerülnének. De a legeslegjobban a kis bőrlopó izgat, pláne, hogy külön sorozatot szentel neki az írónő. A kérdés persze már csak az, hogy a Timeless belátható időn belül a polcainkra kerül-e majd magyarul, vagy újra ott találom magam az angol nyelvű kiadások körül őgyelegve.


Kedvenc mondatok:
„Bétahímnek lenni olyasmi lehet, mint a világ legtoleránsabb inasának szerepét játszani.”
„Lord Maccon, miféle rangon aluli dolog, hogy szerelmes a tulajdon feleségébe?”
„A vámpírok utálták a vérveszteséget – bajos a pótlás, és kivehetetlen folt marad utána.”
„Ivy és Lord Akeldama olyan, mint a tartán és a brokát – még kiegészítő színekben sem illenek egymás mellé, semmiképpen.”
„A férje farkasember, néha pedig tulok, de csodásan törődő, ha egyszer rátalál a módjára.”
„Szégyellje magát! Rossz vámpír.”
„Ráadásul francia is. Azok rémesen érzelmesek tudnak lenni...”
„A szarkazmusnál lejjebb egy vitában persze nem lehet süllyedni…”

Könyvinfók:


Gail Carriger

moly
goodreads
Kiadó: Könyvmolyképző
Fordító: Miks Rédai Viktória
ISBN: 9789632453941
384 oldal, puhatáblás

Műfaj: steampunk
Sorozat: Napernyő Protektorátus 4.
Elbeszélés módja: E/3, múlt idejű

Ki? Alexia Tarabotti Maccon & Lord Conall Maccon
Hol? London, Anglia
Mikor? alternatív 1874
Érzékiség? visszafogott
Szerelmi háromszög? nincs
Lezárás? egyelőre boldog
Önállóan olvasható? nem igazán

#Kulcsszavak: léghajó, napernyő, szellemek, vámpírok, vérfarkasok

03.28. - Angelika blogja
03.30. - Insane Life
04.01. - Dreamworld

Nyereményjáték:

Gail Carriger alternatív 19. századi Angliájában a természetfeletti lények a mindennapok állandó résztvevői, így a politika színterén is képviseltetik magukat, még az uralkodó tanácsadói között is. A sorozat lelkes olvasóinak bizonyosan nem okozhat gondot megnevezni, vajon milyen tisztségnévvel illetik Őfelsége Viktória, Nagy-Brittania királynője árnyékkormányának tagjait. Segítségképpen még a betűket is megadjuk, igaz, csöppet kesze-kusza sorrendben.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


a Rafflecopter giveaway

2016. március 25., péntek

Kettős nézőpont - Sherrilyn Kenyon: Bűnös éj

A Sötét Vadászok birodalmában még a halhatatlan rosszfiúknak is be kell tartaniuk a becsületkódexet: Nem árthatsz az embereknek. Nem szívhatsz vért. Nem lehetsz szerelmes.
Néha egy-egy Sötét Vadász mégis azt hiszi, hogy ő a Törvény fölött áll. Ekkor jövök én. Hogy ki vagyok? Az, akitől még a rettenthetetlenek is félnek. Ha megszeged a törvényt, az én haragom sújt le rád. Az én szívemet nem lehet meglágyítani. Könyörtelen vagyok, nincsenek érzéseim.
Legalábbis ezt hittem, amíg nem találkoztam egy Sötét Vadásznővel. A neve Danger. Veszély. Ez nem csupán a neve, hanem maga az élete. Nem bízik bennem, de nem hibáztathatom ezért. Egyedül ő tudja, miért jöttem: hogy bírája, esküdtszéke és valószínűleg hóhéra legyek a barátainak. Csak Danger segíthet, hogy néhányuk megmeneküljön. Nélküle mind meghalnak.
Dangereuse St. Richard halálos őrület a számomra. Van benne valami, ami feléleszti rég halottnak hitt szívem. De a gonosz elleni harcban az emberiség egyetlen reménye, ha teljesítem a kötelességemet. Ám hogyan tehetném, ha ezzel fel kell áldoznom az egyetlen nőt, akit valaha szerettem?
„Az élet nem igazságos. Kegyetlen és szomorú, bár néha szórakoztató és csodálatos.”
Melyik három szóval jellemeznéd a regényt?
Nusejka: aranyos, reménytelen, Simis :)
Angelika: Figyelem, csalok :P Simicuki, túlkevésAcheron, Uriantakarok
„A vágy minden baj gyökere.”
Mit szólsz a hazai kiadáshoz?
Nusejka: A borító és sorozat cím számomra erősen erotikus vonalat képvisel. Bár tény, hogy a könyvben magában főszerepet kap a szenvedély (is), azért nem csak erről szól. A fordítás maga szerintem korrekt, bár az angol verzió után zavaró tud lenni, mert vannak nüánsznyi dolgok, amelyek kevésbé jönnek át magyarul, és engem helyenként zavart az egyszerűbb megfogalmazás is.
„… az emberek a hibáikból tanulnak (…) A fájdalom és a kudarc az élet természetes velejárója.”
Angelika: Mindig kicsit fura, amikor egy eredeti nyelven szeretett regényt újraolvasok magyarul. Bár ugyanazt a történetet kapom, az élmény mégis kicsit más. Amikor pedig egy ilyen hosszú sorozat korai részéről van szó, akkor ez hatványozottan igaz. Fontosnak tartom kiemelni, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy bele kell rázódnom az itt használt elnevezésekbe, sokkal inkább arról, hogy az anyanyelvünkön mintha kissé kritikusabb lennék. Érzékenyebb vagyok például a káromkodásokra, és a szenvedélyes pillanatok leírásai is gyakran mintha kínosak vagy furák lennének. Ám ha félreteszem az efféle morgolódást, akkor bizony el kell ismernem, klasszisokkal jobb, és mindenképp szöveghűbb lett ez a fordítás, mint egyik-másik korábbi köteté volt.
A borító és sorozatcím kapcsán viszont teljességgel egyetértek Nusival. Bevallom, én ha csak meglátom a vágyak kitételt, a Sötét vadász szavak között, vöröset látok. Oké, hogy ez nem mondjuk egy Ilona Andrews féle fantasy, inkább limcsis pararománc, de azért messze többről szól a dolog, mint bujálkodásról.
„… életöröme belé is visszahozta az életet. (…) megmutatta neki, mi a szerelem. Megérintette a szívét, hogy kilencezer év után először dobogni kezdjen.”

Mi a véleményed a történetről, és milyennek találtad a sorozat többi részéhez képest?
Nusejka: Szerettem Alexion történetét, nálam ő a kedvencebb karakterek táborába tartozik. Azért is izgalmas ez a sztori, mert rengeteg új és mindent összezavaró információt kapunk a titokzatos Acheronnal és kompániájával kapcsolatban. A Charonte démonokat imádom, örülök, hogy több szerepet kaptak ebben a részben. Viszont mindezek ellenére azért azt kell mondanom, hogy vannak ennél izgalmasabb és lebilincselőbb kötetek a sorozatban.
„Miért kellett a világba a fájdalom? A szerelemnek könnyednek kellene lennie. Egyszerűnek. Mindenkinek meg kellene találnia az egyetlent, aki nélkül nem tud létezni, és aztán élhetnének boldogan, amíg meg nem halnak.”
Angelika: Úgy gondolom, a sorozat mostanra lépett túl a bemelegítési szakaszon, innentől kezdenek bonyolodni a dolgok. S pont ezért, habár nem Alexion és Danger kötete a kedvencem, mégis kihagyhatatlan. Persze félreértés ne essék, szívesen látogattam vissza hozzájuk, hiszen mindig ellágyítja a szívemet, amikor sokat szenvedett karakterek végre boldogságra lelnek, ráadásul Kenyon stílusa nálam örök favorit, ergo bármikor kapható vagyok egy kis nosztalgiázásra. Amit mondani akarok csupán az, hogy különös módon itt nem a két főszereplő története hozott leginkább lázba. Így, hogy tudom, merre haladunk, sokkal inkább a háttér sztori kötötte le a figyelmemet. Jót mulattam az Acheron körüli találgatásokon, imádtam Simi pillanatait, a szívem majd megszakadt Nick említésekor, Strykerre úgy rászólnék, hogy ne kavarja már a lekvárt, Savitar és Urian feltűnésekor pedig majd kiugrottam a bőrömből. Szóval nem rossz ez, csak épp tagadhatatlanul más szemmel nézek már erre a könyvre, mint tíz évvel ezelőtt, amikor először vettem kézbe.
„Az élet csupa kompromisszum. Senki sem kaphat meg mindent. Mindenkinek áldozatot kell hoznia az álmaiért; kinek ilyet, kinek olyat.”
Volt-e kedvenc jeleneted vagy mondatod?
Nusejka: Volt bizony, például amikor Danger és Alexion a Tróját nézik és incselkednek egymással.
Angelika: Erőt veszek magamon, és nem kezdem el ideidézni a könyv egynegyedét. Hogy elfogult Kenyon fan lennék? Ja, kérem, azt hittem ez már köztudott tény. ;) Ha viszont tényleg egyetlen egyet kell kiemelnem a sok bejelölgetett közül (még jó, hogy azért a bejegyzést telepakolhatom nyugodt szívvel), akkor a prüszkölős felröhögést előidéző „Hát ez megnyugtató… mint egy tarajos sül az óvszergyárban.” mondatra esne a választásom.
„A világunk ritkán tiszta fehér vagy fekete. Néha az, amit jónak tartunk, mélységes gonoszság pillanatait rejti, a mélységes gonoszság viszont mindig jónak hazudja magát.”
Jól ismered a sorozatot, volt szerencséd olvasni az eztán következő részeket is. Mit tanácsolnál azoknak, akik most vetik bele magukat, illetve mivel csábítanád azokat, akik nem biztosak a folytatásban?
Nusejka: Ohohó, ez még csak a jéghegy csúcsa. Rengeteg kötetet megért már a sorozat és nyilvánvalóan vannak benne gyengébb, közepes és csúcs szuper történetek. Ez a kötet szerintem a közepesek közé tartozik, mégis szerettem (újra)olvasni, mert szeretem Sherri humorát és engem az elejétől kezdve megfogott az egészen átívelő szál, ahogy lassan bontakoznak ki a dolgok a háttérben. Emiatt igazából majdnem mindegy is, hogy az aktuális páros története mennyire tetszik, mert minden kötetben újabb apró mozaikdarabkát találhatunk, ami újabb izgalmas részletet tesz hozzá a háttértörténethez. Ez még csak a mese kezdete, annyi minden van még hátra és annyira megváltozik minden a későbbiekben, hogy azt ezeket a korai köteteket olvasva el sem lehet képzelni.
„Ahogy John Lennon mondta: „Az élet az, ami megtörténik veled, miközben azzal vagy elfoglalva, hogy egyéb terveket szövögetsz.” Az élet bonyolult és szívfájdító, ugyanakkor felemelő is.”
Angelika: Mindig azt szoktam mondani a Kenyon szüzeknek, hogy figyeljenek a háttérben megbúvó apró utalásokra, és elszórt információmorzsákra, s ha csak tehetik, rendezzenek sorozat olvasási maratont, mert az átívelő sztoriszál – a lényeg – akkor élvezhető igazán.
A kérdés vége nálam egy erős homlokráncolást vált ki, mert számomra érthetetlen, ha valaki lemond arról az eszméletlen kalandról, amit ez az írónő kínál az olvasóinak. Akció, dráma, összeesküvés, bosszú, bajtársiasság, hit, megváltás, remény és szerelem mind ott vannak a lapokon egy adag egyedi humorral megfűszerezve.

Playlist & a regényben említett zeneszám:

Könyvinfók:


Sherrilyn Kenyon

beleolvasó
moly
goodreads
Kiadó: Athenaeum
Fordító: Goitein Veronika
ISBN: 9789632935355
336 oldal, puhatáblás

Műfaj: paranormális romantikus
Sorozat: Sötét vadászok 8.
Elbeszélés módja: E/3, múlt idejű

Ki? Dangereuse St. Richards & Alexion
Hol? észak Mississipi
Érzékiség? izzó
Szerelmi háromszög? nincs
Lezárás? boldog
Önállóan olvasható? nem ajánlom

#Kulcsszavak: árulás, démonok, istenek, összeesküvés, vadászok,

03.21. - Insane Life
03.22. - Függővég
03.23. - CBooks
03.24. - Deszy könyvajánlója
03.25. - Angelika blogja
03.26. - Kristina blogja

Nyereményjáték:

Minden állomáson találtok egy képet, ami a sorozat egyik kedvelt karakterének szobáját ábrázolja. Valamennyi képen elrejtettünk egy, az erre a szereplőre jellemző tárgyat, amely a korábban közreadott képeken nem volt megtalálható. A rafflecopterbe megfelelő sorába ezeknek a tárgyaknak a nevét várjuk tőletek, illetve arra is kíváncsiak vagyunk, rájöttök-e, kinek a szobájába kukkantottunk be. Plusz pont jár azért, ha azt is meg tudjátok válaszolni, hol található ez a bizonyos szoba. (Segítségképpen: A hely neve egyben mennyet is jelent, s voltaképpen ez az atlantiszi mennyország. Ide nem juthat be akárki, csak a kiváltságos személyek.)
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A kép nagy méretben itt érhető el.
a Rafflecopter giveaway

2016. március 23., szerda

Brittainy C. Cherry: The Fire Between High & Lo


amazon goodreads webpage
Volt egyszer egy fiú, akit szerettem.
Logan Francis Silvestone a totális ellentétem volt. Én táncoltam, mialatt ő mozdulatlanul állt. Ő csendben volt, míg az én szám be nem állt. Neki erőfeszítést jelentett a mosoly, míg én képtelen voltam morcos lenni.
Azon az éjjelen, amikor megpillantottam a benne élő sötétséget, képtelen voltam neki ellenállni.
Mindketten megtörtek voltunk, ám együtt mégis tökéletes egészek. Hiba volt együtt lennünk, mégis helyes. Mi voltunk az éjszakai égboltot átszelő hullócsillagok, vágyakozva, jobb holnapot remélve.
Míg egy napon elveszítettem. Egy meggondolatlan pillanatban véget ért a kapcsolatunk - egy döntés miatt, ami örökre megváltoztatott minket.
Volt egyszer egy fiú, akit szerettem.
És azt hiszem, néhány lélegzetvételnyi, pár suttogásnyi, egy maréknyi pillanatra ő is szeretett engem.

Kedvcsináló részletek: 1. & 2. & 3.

Brittainy C. Cherry kiváló tehetséggel álmodik ellenállhatatlan történeteket a lapokra. Festői gondolatai és lírai mondatai egyszerűen káprázatosak. Magával ragadóan sokrétű és életszerű regényeit egyedi és emlékezetes szereplőkkel népesíti be. Az én szememben minden alkotása igazi könyvmoly csemege.
„When you found someone who could make you laugh when your heart wanted to cry — hold onto them. They will be the ones who will change your life for the better.”
A múlt év egyik nagy kedvence volt számomra a The Air He Breathes, így kimondhatatlan izgalommal vártam a The Fire Between High & Lo-t. S persze az írónő ismét elvarázsolt. Esküszöm, ez a kötet megint fenomenális lett. Le sem akartam tenni, imádtam elejétől a végéig, és őszintén szólva hihetetlen mennyiségű idézetet jelöltem meg olvasás közben.
"For those with a fire inside them, thriving for better tomorrows. For those who need to know that their past mistakes do not define them."
Voltaképp már az első bekezdés megfogott, majd néhány oldal után végleg elvesztem. Ámulatba ejtő, hogy mennyire erőteljes és remek írás ez. A cselekmény jól felépített, ráadásul hoz néhány váratlan fordulatot. A roppant összetett személyiségű karakterek pedig szinte életre kelnek. Ráadásul a váltott nézőpont mindent csak még intenzívebbé tesz. Azt a sok érzelmet, amit képtelen lennék mind szavakba önteni. Legyen elég annyi, hogy bár ez a regény kicsit összetörte a szívemet, a lehető leggyönyörűbb módon gyógyította be aztán.
“I want you. I want the scars. I want the burns. I want your mess. Your scars, your burns, your mess - that's my heart.”
Bevallom, imádtam Logan és Alyssa kettősét, annyira kis különlegesek voltak. Két sebzett lélek, akik között különbözőségeik dacára előbb ártatlan barátság szövődött, majd abból aztán lassan valami még több lett. Megkapó volt a kapcsolatuk, az, hogy mennyire fontossá váltak egymás számára. Csak hogy aztán az élet szétszakítsa őket és sok mindenen kelljen keresztül menniük. Hibákat követtek el, de tanultak belőlük. Tovább léptek és gyógyultak, majd végül visszataláltak egymáshoz. Tudom, így egész kis egyszerűnek tűnik a történet, de higgyétek el, nem volt az. S számomra ennek a tökéletesen tökéletlen párosnak a szerelme örökre feledhetetlen marad.
“If you judge him solely his moments of lows, then you miss out on his beautiful highs.”
Ó, megszámolni is sok lenne, mennyi megható pillanatnak lehettem tanúja! Mert bizony, annak ellenére, hogy a könyv olyan komoly témákat feszeget, mint a kábítószerek, bántalmazás és önpusztítás, ez itt legfőképpen a reményről és a megváltásról szól.
“For always, High?”
“For always, Lo.”
Tiszta szívemből mondom, kár lenne kihagyni ezt a pompás olvasmányt, csak nem árt bekészíteni pár zsepit is mellé. Valamint talán jó tisztában lenni vele, hogy bár ez a kötet az Element sorozat második része, voltaképp teljességgel önálló kötet.

Három a kedvenc idézeteim közül:
"Home wasn't a certain place; home was a feeling from the ones for whom you cared most, a feeling of peace that calmed the wildfires of your soul."
"The bruises on one's heart were always the hardest ones to heal, they seemed to last the longest."
"You're not the product of your yesterdays."
♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőnek!
➤ My english review on goodreads.

Zenék a könyvben:

Sam Smith: Life Support ♪ ♫ ♬
Ingrid Michaelson: The Way I Am ♪ ♫ ♬
Rhianna & Eminem: Love The Way You Like ♪ ♫ ♬

Nyereményjáték:


a Rafflecopter giveaway

2016. március 21., hétfő

B.N. Toler: Desperately Seeking Epic


amazon beleolvasó goodreads webpage
Paul James szerette Clara Batemant, bár egyszerűbb lett volna gyűlölnie. A lány a múlt volt, és szilárdan eltökélte, hogy ott is tartja őt. Vagyis úgy tervezte...
Hirdetés a Craigslist-en:
„Kétségbeesve keresem Epic-et
Te vagy az apukám. Nem tudok túl sok mindent rólad. Azt igen, hogy a neved Paul James, adrenalin függő vagy, és egyszer régen merész kaszkadőr voltál, s az emberek Epic-ként emlegettek.
Azt mondják, nem tudsz rólam, és hogy ez az egész bonyolult. De nekem nagyon egyszerű. Mert az a helyzet, hogy 12 évesen haldoklom.
És bár tudom, anyunak fáj ez, találkoznom kell veled, mielőtt elmegyek. Biztosra veszem, hogy idővel meg fogja érteni, hiszen még mindig szeret téged.
Szóval, Epic, ha olvasod ezt, kérlek, gyere vissza. Nem kell az apukámnak lenned, nem kell azt mondanom, hogy szeretsz, vagy, hogy sajnálod. Csak gyere, és látogass meg.
Türelmesen várok, de kezdek kifutni az időből.
Neena”
"It was a love story. I also knew it was a sad story."
Bár már a fülszövegből egyértelmű volt, hogy ez a regény meglehetősen nehéz témát fog feszegetni, úgy hittem, tudom majd kezelni az általa keltett érzéseimet. Nos, kiderült, hogy mégsem vagy csak nagyon nehezen. Mert ez a félelmetesen lenyűgöző könyv iszonyatosan megviselt. Ám annak ellenére, hogy érzelmileg így kimerített, el kell ismernem, hogy bámulatos utazásra vitt, és minden egyes könnycseppet megért.
"I just literally felt my heart crack open."
Hogy őszinte legyek a vasárnap nagy részét a körülöttem lévő világra süketen, olvasással töltöttem, mert úgy magával ragadott a könyv annak ellenére, hogy jó adag szomorú valóság helyet kapott benne. Mert bizony a Desperately Seeking Epic megindítóan fájdalmas, de ugyanakkor varázslatosan megható. És én imádtam minden lapját, ráadásul mivel a szerző olyan jól bánik a szavakkal rengeteg idézetet is kijegyzeteltem.
"You are my most epic adventure, princess."
A szereplők valamennyien emlékezetesek maradnak, de a kedvencem vitathatatlanul Neena lett. Az a kis angyal olyan édes volt a maga bölcs lelkével. Igaz, el kell ismernem, a szülők karakterei is nagyban hozzájárultak, hogy ez a történet feledhetetlen legyen számomra. Csodálatos volt, ahogyan minden lehetségest elkövettek, hogy a szívszorító időkben is boldogságot teremtsenek. Néha egy különleges vacsora vagy koncert segítségével, de néha csak azzal, hogy ott voltak, együtt. Imádtam ezeket a pillanatokat! Mint ahogyan azt is, ahogyan megismerhettük Clara és Paul múltját. Szerintem azoknak a tizenhárom évvel korábbi eseményeknek a felidézése szép mélységet adott a kapcsolatuk ábrázolásának.
"We can never know true compession without tragedy."
Szóval B. N. Toler ismét újabb gyönyörűen megírt, lebilincselő történetet mesél el nekünk a második esélyről és a családról, s mindenek felett a határtalan szeretetről. Határozottan olvasásra érdemes darab.

Kedvenc idézetek:
"It's rare to find people you can tell your darkest secrets and know that not only will they not judge you, but will help you find the bright side."
"Laughter is like the old grandmother in every family (...) it brings everyone together. Even people that hate each other."
"It's hard to relive the past. It's hard to remember the bad things. The good, too."
♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőnek!
➤ My english review on goodreads.

Kedvcsináló gyanánt

2016. március 20., vasárnap

Katie Ashley: Drop Dead Sexy

Olivia Sullivan számára a szerelem inkább csúnya káromkodásra ad okot, mint érzelmeskedésre. A kisváros temetkezési vállalkozójának lányaként felnőve a fiúk mondhatni elkerülték. Valahogy nem hozta lázba őket, hogy Liviék házának alagsorában mindig akadt pár holtest. Aztán amikor harminc évesen átvette a családi bizniszt, sőt, ő lesz a megye halottkémje, randizásra alkalmatlan státuszát végképp bebetonozta. No persze szexuális életének riasztóan fura epizódjai sem nagyon segítettek.

Első érzéki kalandja nagyjából véget ért még mielőtt igazán elkezdődött volna, köszönhetően a borzalmas reakciót kiváltó gumiallergiának. Második partnere az élvezet csúcsán távozott... mindörökre, egy sajnálatos módon diagnosztizálatlan szívelégtelenségből kifolyólag. Így az elmúlt három évben Olivia szorosan összezárva tartotta a combjait attól való félelmében, legközelebbi hálószobai kalandja újabb katasztrófával ér majd véget.

Anyja leánybúcsújáról távozva a szingli Olivia egyetlen szándékkal tér be a városon kívüli csehóba: találni akar egy jó egészségnek örvendő pasast, aki egyszer és mindenkorra véget vet szex aszálynak és elűzi a balszerencséjét. Itt jön a képbe a Catcherként ismert Holden Caufield Mains, aki becenevét nem egyszerűen egy regény miatt kapta, sokkal inkább, mert a gyengébb nem tagjai képtelenek ellenállni neki. Az együtt és észvesztő ágytornával töltött éjszakát követő reggelen a halálra rémült nő megszökik a még alvó férfi karjai közül, azt gondolván, örökre maga mögött hagyhatja a kalandot.

Ám amikor Olivia városkájának nyugodt mindennapjait egy különös gyilkosság kavarja fel, az egy éjszakásnak gondolt kilengése újra feltűnik az életében, méghozzá mint a nyomozást vezető GBI ügynök. Ráadásul Catcher nem óhajt véget vetni a kapcsolatuknak, és nem fogadja el az elutasítást. Miközben a dolgok kezdenek felforrósodni közöttük a hullák száma is növekszik, s kénytelenek látogatást tenni előbb egy nudista kolóniánál, majd a Dixie maffiánál. Hogy mi fog ebből kisülni!?

amazon beleolvasó goodreads webpage
“Call me kinky, but I’ve always wanted a man to tie me up” [első mondat]
Három évvel ezelőtt osztotta meg az írónő a jó mókával kecsegtető fülszöveget. Majd két éve a bűnösen csábító borítót is leleplezték. Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy elég régóta várták már az olvasók a Drop Dead Sexy című regényt. Magam is erősen szemeztem velem, és szerencsére nem okozott csalódást.
“Olivia, if you don't stop being a prude, you're never going to get rid of those cooter cobwebs of yours.”
Mivel a szinopszis elég alapos képet fest a történet alapjairól, úgy érzem, nem szükséges, hogy különösebben belemerüljek a tartalmi részletekbe. Helyette inkább elmondom, hogy az írás stílus gördülékeny, az események pedig igazán jó ütemben követik egymást. S azt, hogy ez a szórakoztató romantikus komédia nagyszerűen elegyíti a könnyed humort és az íncsiklandóan dögös szerelmi jeleneteket miközben a háttérben egy olyan különös gyilkossági ügy felgöngyölítése zajlik, amely idővel kezd egy pénisz fesztiválra hasonlítani. Ühm, kellemes mennyiségű őrület vár minket a lapokon – egy halott pasas két hímtaggal, nudista kolónia, kígyó bűvölők & javas asszonyok -, ráadásnak pedig néhány meglepő fordulat is.
“Trust me babe. It’ll be on like Donkey Kong the minute I have you alone again.”
“Did you honestly just compare our sex life to a video game?”
A könyv egészében Liv, a vidéki halottkém és temetkezési vállalkozó, volt a narrátor, s meg kell mondanom, kimondottan élveztem a fejében lenni. Tetszett, hogy talpraesett, okos és vicces, no meg hogy katasztrofális tapasztalatai dacára roppant szenvedélyes nő. Az észvesztően jóképű főhős, Catcher, pedig teljesen levett a lábamról a laza természetével és piszkos dumájával. Plusz ezek ketten csodás párost alkottak, és a levegő csak úgy sistergett közöttük. S ha ez nem lenne elég, ráadásnak ott volt a déli kisvárosi miliő a maga számtalan fura figurájával, akik közül nálam Pease nagyi vitte el a pálmát.
“I had finally found the one. The one who completed me and all that jazz.”
Nagyon jópofa kis darab, nem is igen akaródzott letenni. Olvasás közben végig csak sóhajtoztam, kuncogtam és nevettem. Aki rám hallgat, nem hagyja ki ezt a nagyszerű, önálló, romcom kötetet.

Ui: Véleményem szerint ez a regény különbözik az írónő korábbi írásaitól. Inkább Julie James vagy Jennifer Crusie könyveinek hangulatát idézi, csak épp több benne a pucérkodás. ;)

Kedvenc mondat:
“Although it wasn’t in the Ten Commandments, I’m pretty sure ’Thou shalt not sext in the house of God’ was pretty high up there on the list of no-nos.”
♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőnek!
➤ My english review on goodreads.

 
back to top