2016. november 20., vasárnap

Susan Ee: End of Days - A vég napjai

A vég napjai Susan Ee bestseller Angelfall trilógiájának záró kötete.
Penryn és Rafi menekülnek, miután az angyaloktól sikerül megszökniük. Kétségbeesetten keresnek egy orvost, aki helyre tudná hozni azokat a változtatásokat, amiket az angyalok végeztek Rafin és Penryn húgán. Kutatás közben felbukkan valami Rafi múltjából, és olyan sötét erőket szabadít el, melyek mindkettejükre nézve végzetesek lehetnek.
Az angyalok által az emberekre szabadított apokaliptikus rémálomban mindkét oldal a totális háború felé sodródik. Valószínűtlen szövetségek köttetnek, a haditervek folyton módosulnak. De ki fog győzedelmeskedni? A Föld feletti uralomért folyó harcban Rafinak és Penrynnek döntenie kell, melyik oldalra álljanak, kit válasszanak: a saját fajtájukat vagy egymást?

Nem vagyok nagy ifjúsági regény fogyasztó, sőt a disztópia sem a kedvencem, de Susan Ee sorozta teljesen beszippantott. Tetszett a szerzőnő olvasmányos stílusa, az izgalmas és hátborzongatóan kegyetlen világ magával ragadott, valamint – minek tagadnám - bőszen reménykedtem, hogy a kissé valószínűtlen főszereplő páros egyszer csak egymásra talál majd. Elismerem, a korábbi két rész olvasásakor maradtak bennem kérdések és kételyek, de talán pont ezért nagyon vártam a trilógia lezárását.
„… az emberek tele vannak rettegéssel és haraggal. Ami veszedelmes kombináció.”
A vég napjaiban közvetlenül ott vettük fel a fonalat, ahol a Túlélők világa utolsó lapjain elbúcsúztunk Penryntől és Rafitól. Az események pedig nagyjából a korábbi sémát követték: A könyv elején inkább komótosabb, előkészítő jellegű történéseknek lehettünk tanú, majd úgy félidőnél minden besűrűsödött és felpörgött. Magától értetődően megkaptuk a lezáró nagy csatát, ám az addig vezető út szintén tartogatott egy-két akcióbombát.
„… amikor az angyalok egyetértően morognak. Abból semmi jó nem származik.”
A pokolba való alászállás vegyítve az időutazással vitathatatlanul nagystílű és érdekes húzás volt. Talán elsőre kissé hirtelennek tűnt, s így utólag visszagondolva akár egy alaposabb kifejtést is elbírt volna ez a fordulat, de én roppant mód élveztem a kalandot. Bizarr és véres volt, ugyanakkor sokat hozzátett Beliell jellemének és motivációjának megértéséhez, illetve a Felvigyázók valami fergeteges humorú egy csapat minden szenvedésük dacára.
„Ha már lázadni akarunk, csináljuk hangosan és jókedvűen!”
Örömmel fogadtam, hogy az angyalok politikai játszmái, valamint az egész borzalmas kísérletezősdi körül végre helyre kattantak a részletek. Tetszett, hogy a Hírvivő választás nem amolyan emberi demokratikus voksolást jelentett, hanem kőkemény összecsapások sorát a jelöltek támogatói között. Persze a véres vadászat rész már közel sem lelt nálam olyan pozitív visszhangra. Egyrészt nyugtalanított, vajon Rafi mit lép egy olyan helyzetben, ahol emberek lemészárlásától függ az ő, és áttételesen a teljes angyal faj jövője, másrészt aggódtam Penrynért, aki nem meglepő módon ismét ott volt a baj sűrűjében. Szerencsére minden a helyzethez mérten jól alakult, hősnőnk még mindig talpraesett és harcra kész volt, főhősünk pedig bebizonyította, hogy a zord külső mögött csak meglágyult a szíve.
„Szóval az vagyok? – suttogom. – Az ember lánya, aki hozzád tartozik?”
No igen, a gyengéd érzelmek… Kérem szépen, tudom én, hogy ez egy ya széria, szóval nem voltak nagy elvárásaim, az elcsattant hat darab csókocskával be is értem volna, csakhogy – ki kell mondanom - annyira kis szerencsétlen lett ez a romantikus szál. Voltak édes pillanataik, humorosok meg szép számmal, de a kibontakozó vonzalmuk, pláne a szenvedélyes vágyódás ábrázolása inkább furára és kissé kínossá sikerült. Tisztában vagyok vele, hogy nem itt volt a történet valódi hangsúlya, csak úgy gondolom, meg lehetett volna oldani ezt némileg frappánsabban. Talán az idő kurtasága volt a gond? Nem tudom. Csak azt érzem, a lezárás túl hirtelen következett. Hiába győzetett le a gonosz, a világ további sorsa, hovatovább Penryn és Rafi közös jövő csupa kérdőjel, s ezen még az epilógus sem segített egy jottányit sem.
„Mit ér az apokalipszis egy jó kis dögvész nélkül?”
Ám az ilyen apróbb aggályaimtól eltekintve örülök, hogy három évvel ezelőtt adtam egy esélyt az Angyalok bukásának, majd pedig szépen kitartottam, míg megérkeztek a folytatások. Ütős, szórakoztató világvége sztori angyalokkal, démonokkal és egy belevaló 17 esztendős lánykával.

Kedvenc idézet:
„… megpróbálni rábírni valakit, hogy maradjon, amikor ő menni akar, az a tuti recept ahhoz, hogy összetörjék a szíved.”

A regényben említett dal:


Könyvinfók:


Susan Ee

beleolvasó
moly
goodreads
Kiadó: Könyvmolyképző
Fordító: AncsaT
ISBN: 789633998151
368 oldal, kartonált

Műfaj: ifjússági disztópia
Sorozat: Angelfall 3.
Elbeszélés módja: E/1, jelen idejű, Penryn nézőpontú

Ki? Penryn Young (18) & Rafi
Hol? San Francisco-öböl
Mikor? október
Érzékiség? ártatlan
Szerelmi háromszög? nincs
Lezárás? egyelőre boldog
Önállóan olvasható? nem
11.19. - Always Love a Wild Book
11.20. - Angelika blogja
11.21. - Insane Life
11.22. - Deszy könyvajánlója
11.24. - Függővég
11.25. - Kelly & Lupi olvas
11.26. - Dreamworld

Nyereményjáték:

Minden állomáson egy-egy kérdést találhattok a trilógia első két részéből, a ti feladatotok pedig az lesz, hogy a helyes választ beírjátok a rafflecopter megfelelő dobozába.
(Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszolnak! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Min utazott Penryn húga a második rész végén?
a Rafflecopter giveaway

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Mondd el Te is a véleményed!

 
back to top