Sophie Kinsella - Twenties Girl - Segítség, kísértet!
Fülszöveg: Amikor Larát egy nap felkeresi nagymamája nővérének szelleme, a húszas éveiben járó vagány csaj egy pillanatra úgy érzi: megtébolyodott. Semmilyen racionális magyarázatot nem talál a történtekre, azt pedig mégsem érzi normálisnak, hogy egy kísértettel társalogjon. Sadie néni szelleme azonban nem foglalkozik Lara aggályaival, fontos feladatot bíz rá: meg kell keresnie rég elveszett nyakláncát, különben soha nem lelhet végső nyugalmat.Tudom, sokaknak Kinsellaról elsőként a boltkóros Becky Bloomwood neve ugrik be, de én az önálló köteteit jobban szeretem. Humoros történéseik kellemesen kikapcsolnak, a főszereplőnők bridgetjonesos esetlensége újra és újra mosolyt csal az arcomra. S ezúttal a jól bevált receptet az írónő megbolondította a szellemvilág bevonásával.
Pedig szegény Larának a folyton zsizsegő Sadie néni nélkül is megvan a maga baja: nemrégiben indított üzleti vállalkozása máris a csőd szélén áll, egykoron a legjobb barátnőjének tartott üzlettársa mindent hátrahagyva meglépett Goába, ráadásul élete szerelme mindenféle indoklás nélkül szakít vele!
Az eleinte nem kívánt barátság, azonban mind kedvesebbé válik Lara számára, és ahogy egyre több időt tölt a kísértet-nénikével, úgy válik mind izgalmasabbá az élete…
Be kell vallanom, kezdetben a frissiben elhunyt, ámde kedvenc nyaklánca visszaszerzéséig ideát ragadt Sadiet, aki huszonéves szellemként kísérti az őt egyetlenként látó unokahúgát, igen csak zavarónak, túl követelőzőnek, önzőnek és irritálónak tartottam. Olyan érzésem volt, mintha szegény Larát, akinek egyébként is bőven megvolt a maga baja, csak megkutyulja, és menthetetlenül ellehetetleníti. Ám úgy a regény felénél azon kaptam magam, hogy a múlt megismerése, főszereplőink összecsiszolódása után már őszintén megkedveltem a hóbortos, húszas éveknél leragadt nénit. Izgatottan vártam, hogyan alakul a lányok barátsága, miféle őrült küldetésre indulnak együtt a következő fejezetben, és drukkolok nekik, hogy megszerezzék a láncot, felderítsék a homályos régen volt eseményeket, és megkaphassák a kiszemelt lovagot.
Kinsella remek munkát végzett. Kellemesen vegyítette a misztikumot, a nyomozgató, meglepetést is hozó szálat, a szinglis kliséket és a romantikus rózsaszín felhőcskéket. Ha kedvenc jelenetet kellene választani, bajban lennék. Nem tudnék dönteni a kacagtató, szellem vezényelte randi és a torokszorító végső búcsú között.
Hosszú út vezet a temetéstől az örök nyugalomig, de érdemes betársulni Lara és Sadie mellé erre az édes, vidám kalandra.
Ó, és örök igazság a jópofa nénitől:
"A fiúknak olyan a gondolkozás, mint a szex. Azt hiszik, lezavarhatják húsz perc alatt, aztán nem érdemes tovább kotlani rajta."
: Számítógép háttér a könyv borítójával
2011/32.