Larissa Ione - Desire Unchained
A hosszú napok óta tomboló, szinte kibírhatatlan hőség rendkívül negatívan hatott még az olvasási kedvemre is. Ahelyett hogy a lapokat bújtam volna, leginkább csak a ventilátor keltette enyhe szellőben pihegtem. Hiába, Ione démonjaival ellentétben én nem tűröm túl jól a szélsőséges hőmérsékletet.
A Demonica sorozatban a középső fivér története következett. Shade egykor már randizgatott Runával, most pedig egy tömlöcben újra 'összetalálkoznak'.
Jó könyv volt, de valami picit hiányzott, vagy inkább zavart. Mintha nem sikerült volna tökéletesen megvalósítania a szerzőnek, hogy gördülékenyen lavírozzon a fő és mellékszereplők jelenetei között. A váltások néha kizökkentettek a cselekmény élvezetéből.
Pedig a már előző kötetben megismert féldémon Gem és az exkatona Kynan kapcsolata izgatná a fantáziámat! De sajnos kettősük élete csak bonyolódik és nehezedik. Mikor végre azt hittem, hogy Kynan képes túllépni felesége árulásán és halálán, bezavart a katonaság különleges alakulata holmi frissen felfedezett bukott angyal génnel, ami miatt Kynan eltűnik a színről. Nem tagadom, ezzel engem alaposan kiborítva.
Viszont az ügyesen csepegtetett infók a legifjabb, de sokat szenvedett testvérről, Wraith-ról jól sikerültek. És a regény végi feltűnésével alaposan felkeltette a kíváncsiságomat a folytatáshoz. Míg mindkét bátyja megszenvedte az átváltozást, ő csak úgy beszambázik, túlesve a dolgon egy teljes évvel hamarabb a vártnál, valami varázslónő segítségével... Érdekes!
Tipikus, már-már klisé megoldás volt, hogy a démoni szervekért gyilkoló bűnszövetkezetet a sokáig halottnak hitt legidősebb testvér, Roag hívta életre. Mert hogy él, ha nem is virul, és fő célja, hogy bosszút álljon a majdnem halálát okozó öccsein. Szóval tipikus megoldás, de az alakváltás, a megölt szerető zombis feltámasztása azért megfűszerezte a dolgot.
Ami viszont nagyon tetszett, ahogyan Shade átka - ha igazán beleszeret valakibe, akkor örökké éhező, szomjazó, láthatatlan fantommá válik - feloldást nyert. Az igazán jó kis ötlet volt!
Számomra a másik nagy pozitívum Runa, a hősnő karaktere volt. Imádtam, ahogyan Ione egy amolyan 'szétrúgom a fenekét mindenkinek' csajt faragott egy egykor félénk nőből. Oké, egy vérfarkas harapás miatti átalakulás azért nagyban besegít a magabiztosabb fellépésben. :)
Szóval jó szívvel ajánlom ezt a könyvet is. Egykori szeretők, ronda rajtakapós jelenet utáni szakítás, majd egy év eltelte múltán találkoznak ismét, amikor egy félőrült fogságba ejti mindkettejüket. Miközben igyekeznek kiszabadulni örökké egymáshoz kötve találják magukat. Egy szerelmet tagadó szexdémon és egy bizalmatlan vérfarkas együtt a gonosz ellen egészen a happy endig.
2010/69.
2nd challenge/12.