2010. július 31., szombat

Julia Quinn - The Duke And I - A herceg és én



Fülszöveg:
Minden jel arra mutat, hogy Simon Basset meg fogja kérni legjobb barátja húga, a bájos és okos Daphne Bridgerton kezét. Ami csak kettejük titka: házasságról szó sincs, csak így kívánják Simontól távol tartani a lányaikat férjhez adni kívánó, igen aktív társasági hölgyeket. Daphne pedig, mivel hercegi udvarló találta kívánatosnak, később alkalmas kérőket kaphat. Ám miközben Daphne sorra keringőzi Simonnal a bálokat, igen nehéz arra gondolnia, hogy az egész csak színlelés. A férfi ravaszkás mosolya talán, de tekintete felragyogása biztosan azt a hatást éri el, hogy Daphne beleszeret a szép hercegbe. Ez már egyáltalán nem színlelés. A lány a lehetetlennel próbálkozik: megpróbálja meggyőzni a gyönyörű szoknyavadászt, hogy okos kis tervüket némiképp módosítaniuk kell, és semmi nem olyan jó, mint szerelmesnek lenni...
Éljen, éljen! A hazai romantika kínálatba a Gabo kiadó idén újabb gyöngyszemet hozott. Végre kézbe vehettük az első magyar nyelvű Julia Quinn regényt, a fantasztikus Bridgerton sorozat nyitó darabját.
Rohantam is beszerezni minnél hamarabb. Küllemre próbáltak igazodni a visszafogott külföldi kiadás borítójához, a fordítás gördülékeny volt, egy-két megtorpantó fogalmazási zavartól eltekintve.
Aki csak kedveli Amanda Quick-et, Johanna Lindsey-t, Lisa Kleypast, nem fog csalódni ebben az írónőben sem. Édes, egyszerű de nagyszerű regancy románc, tele istenien megírt, imádnivaló szereplővel és szellemes párbeszédekkel.
Lord Hastings, azaz Simon Basset, a nehezen leküzdött dadogása és elutasító apja miatt örök agglegénységre készülő herceg, és régi iskolai barátjának legidősebb húga, a szerelemről és nagy családról álmodozó Daphne Bridgerton, mily meglepő, egy bálon találkoznak először. Mindketten a házassági vásár kellős közepén szenvednek a rájuk kényszerített szerepben. Daphnét édesanyja igyekszik mind erőszakosabban férjhez adni, Simonra pedig vércsekén csap le minden eladósorba került leány édesanyja a fényes parti reményében. Egyességet kötnek, hogy érdeklődést színlelnek egymás iránt, ily módon megmenekülve a Társaság többi tagjától.
Először csupán üdítőnek találták egymást, később viszont a vágy fellobbanó szikrája egy vidéki bál sötét kertjében egymás karjaiba sodorja őket. Pechükre a védelmező báty meglepi őket az igen csak heves csókba feledkezve, és rögtön házasságot avagy párbajt követel. Simon már beletörődik, hogy hajnalban véget ér magányos élete, amikor Daphne beviharzik a duellum helyszínére, hogy rávegye a férfit a menyegzőre, még akkor is, ha, Simon legnagyobb ellenvetése szerint, soha nem lehet gyermekük.
A gyorsan nyélbe ütött kézfogó után két hétig úgy tűnik, nem is lehetnének boldogabbak... de az ifjú asszonyka rájön, nem is annyira nem lehetről, mint nem akarásról van szó a gyermekáldás kapcsán. Buta veszekedés, még butábbul sikerült szeretkezés... és a szerelmesekre két hónap egymás nélküli sértett szenvedés vár. Még jó, hogy aztán szépen helyrezökken minden. Simon megkapja azt a szeretetet és boldogságot, ami jó ideje kijárt már neki, Daphne pedig csodás családanyává válik szerelme oldalán.

Egy sebzett lelkű, önmaga szívét sem igazán ismerő főhős, és egy hősnő, aki tudja, hogyan gyógyítsa meg... a háttérben egy nagy, zajos, vicces, hűséges családdal (a mama 'felvilágosító' beszélgetése valami hihetetlen mulatságos). :) Isteni szórakozást nyújtott a regény belopva a szívembe a teljes kompániát. Mindenképpen keresni fogom a folytatást.

2010/73.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Mondd el Te is a véleményed!

 
back to top