Sabrina Jeffries: A Lady Never Surrenders - Egy hölgy sosem enged
| Celia Sharpe-nak férjet kell találnia, méghozzá azonnal, ha nem akarja elveszíteni az örökségét. Kiszemel hát magának három vőlegényjelöltet: mindnyájan magas rangú, előkelő férfiak. Mivel nincs ideje a szerelembe eséssel bajlódni, úgy dönt, a legjobb lesz, ha az elhatározását tényekre alapozza, ezért felbérli a családja alkalmazásában álló, bosszantó, ámde igencsak jóképű magánnyomozót, Jackson Pintert, hogy derítsen ki a három férfiról mindent, amit csak lehet. Jackson már régóta vonzódik Celiához, így semmi ösztönzést nem érez arra, hogy segítsen neki férjet találni. Ahogy a két fiatal a közös munkának köszönhetően egyre több időt tölt együtt, fellángol köztük a szenvedély, és amikor a lány élete veszélybe kerül, Jackson rájön, hogy valójában egyvalamit akar igazán: megvédeni Celiát... immár a férjeként.  Műfaj: történelmi romantikus Kiadó: General Press Fordító: Hajnal Gabriella ISBN: 9789636437589 336 oldal, keménytáblás Sorozat: Halstead Hall bajkeverői 5. Ki? Lady Celia Sharpe & Jackson Pinter Hol? London Mikor? 1825 Elbeszélés módja: E/3, múlt idejű Érzékiség: szenvedélyes Lezárás: boldog |
„Mi, Sharpe-ok végül is bajkeverők volnánk. Nem kenyerünk a középszerűség. Miről pletykálnának akkor?”
A Halstead Hall bajkeverői ötödik, s egyben befejező kötetében a legifjabb Sharpe, Lady Celia, történetét ismerhetjük meg. A keménykezű s kissé kotnyeles nagyanyjuk által adott ultimátumnak behódolva a többiek már mind párra leltek, most pedig rajta a sor, hogy az év vége előtt oltár elé álljon, különben mindannyian búcsút inthetnek az örökségüknek. A frigy nyélbe ütése tehát több mint sietős, így Celia három úriemberre szűkíti a férjjelöltek számát, és kissé vonakodva ugyan, de Jackson Pinter segítségét kéri a szükséges háttér információk beszerzéséhez. A bow street-i nyomozó, aki a szülők 19 évvel korábbi rejtélyes halálesetét próbálja felderíteni, nincs túlzottan elragadtatva legújabb megbízatásától, hiszen a kisasszony, legyen bármily bosszantó alkalmasint, őt sem hagyja hidegen. Miközben a két fiatal néhány titoknak együtt igyekszik utánajárni, incselkedő perlekedésüket szép lassan tüzes csókok váltják fel… De vajon lehet-e közös jövőjük?
„- És íme, ott jön a leggyönyörűbb nő a világon.
- És a legőrjítőbb – motyogta Jackson.”
Meg kell mondanom, annak ellenére, hogy a sorozat első részét réges-régen olvastam, azaz kissé ködösek az emlékeim róla, ráadásul a későbbi kötetek azóta is megadóan várnak sorukra a polcomon, kimondottan élveztem ezt a regényt. Való igaz, hogy vannak benne visszautalások, s a főszereplők nem itt találkoznak első ízben, ám a történet képes volt önmagában megállni a helyét, és kitűnő szórakozást nyújtani.
„Mindig egy csókkal kezdődik.”
Szerintem Sabrina Jeffries nagyszerű stílusban tálalta erős és szerethető karakterei regency meséjét, amelybe a botrányos múlt titkai és a társadalmi különbségeket áthágó szerelem ügyes csavart csempészet. Ugyanakkor örvendetes, hogy olyan jól ismert, és általam a történelmi románc klasszikus tartozékainak tartott fordulatokról sem kellett lemondanunk, mint a hősnő életét megmentő hős, vagy a kényszerből kettesben töltött éjjel. Mindezt az én szememben már csak megkoronázták a mulatságos, civódó párbeszédek és a fülledten érzéki szenvedély pillanatai. Ugyancsak élvezettel olvastam az egymást ugrató, bosszantó, de ugyanakkor szerető családtagok jeleneteit, valamint elismeréssel adózok a szerzőnek, amiért ügyelt még az olyan részletekre is, mint hogy magyarázatot nyerjen, Celia miért talál akkora örömöt a lövészetben.
Igazán kár, hogy a gonosz szereplők ábrázolása csöppet elnagyolt maradt. Mint ahogyan az is sajnálatos, hogy miközben a rejtély utáni nyomozás képes volt meglepetéssel szolgálni, a nagy leleplezés kissé hirtelenre és elkapkodottra sikerült.
„- Bármi szörnyűséget is forgatsz a fejedben – vetette oda Celia könnyedén -, figyelmeztetlek, hogy egy hölgy sosem enged.
- Majd meglátjuk – mormogta Jackson, mielőtt a száját a lány ajkára tapasztva forró csókban forrtak össze.”
Nyilvánvalóan e két apróság összességében vajmi keveset rontott az élvezeten, hiszen a könyv mindvégig könnyedén olvastatta magát. Ezért szívesen ajánlom amolyan kellemes nyári kikapcsolódás gyanánt minden történelmi romantika kedvelőnek.
Kedvenc mondat:
„Vannak sebek, amelyeket még az idő sem gyógyít be, mondjanak bármit is az emberek.”
06.11. - Kristina blogja
06.13. - Angelika blogja
06.15. - Szembetűnő
06.17. - Deszy könyvajánlója
06.19. - Insane Life
Nyereményjáték:
Minden állomáson egy-egy jelenetet találtok a Halstead Hall bajkeverői sorozat valamely részéből, amelyből a főszereplők neveit eltüntettük (ahol szükséges volt), hogy érdekesebb legyen a játék. Nektek az lesz a dolgotok, hogy megírjátok melyik könyvben játszódik a jelenet, és mely főszereplő páros között, azaz egy címet és két nevet várunk minden állomáshoz tartozó megfejtésben.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
„– Mondd meg nekem, de őszintén, mi a véleményed a könyvről? – kérdezte.
– Nos, az én vérmérsékletemhez képest Rockton meglehetősen passzív ebben a könyvben, és a kedvese is lehetne egy kicsivel magasabb, de összességében véve… – Mondandóját félbeszakította, csak hogy bosszanthassa, majd amikor a nő grimaszolt, elnevette magát. – A regény csodálatos.
– Vagyis akkor tetszett? – firtatta.
– Persze hogy tetszett. Hisz te írtad.
Fejét oldalra billentve, gyanakodva nézett a férfi szemébe.
– Ugye nem csak azért mondod, mert nem akarsz megbántani?
– Drágám, ha valamit az elmúlt pár hónapban megtanultam, hát az az, hogy egy hozzád hasonlóan okos nőnek ne hazudjak, különben bajban találom magam.
– Mert csirkefogó gazemberként végzed valamelyik könyvében? – ugratta.”