2015. június 7., vasárnap

Kim Karr: Connected - Kötődés


molygoodreads

Dahlia London lelkét apró darabokra törte egy kegyetlen tragédia. Úgy érzi, a szerelmével együtt a boldogságtól is búcsút kellett vennie. Örökre.
Hiába telnek az évek, a szomorúságot nem tudja maga mögött hagyni. Ám amikor megbízzák, hogy készítsen interjút River Wilde-dal, a The Wilde Ones zenekar frontemberével, akiért egy régi, véletlen találkozásuk óta titkon rajong, mindketten lángra gyúlnak. Minél több időt töltenek együtt, annál jobban elmélyül a kapcsolatuk. Dahlia végre elhiszi, hogy megtalálta a lelki társát.
A gyász és a folyton kísértő múlt azonban ismét a felszínre tör. Vajon elkezdődhet-e így kettejük közös jövője? Vagy az élet még tartogat elképzelhetetlen fordulatokat?

Műfaj: erotikus jelenkori romantikus
Kiadó: Wow Kiadó
Fordító: Dudás Éva
ISBN: 9789631219968
352 oldal, puhatáblás

Sorozat: Connections 1.
Ki? Dahlia London & River Wilde
Hol? Los Angeles, Las Vegas, Tahoe
Mikor? 2010. március - 2012. szeptember
Elbeszélés módja: E/1, jelen idejű, Dahl nézőpontú (22 fejezet), River (5 fejezet) & Ben (1 fejezet)
Érzékiség: izzó
Lezárás: egyelőre boldog
„… hogyan is létezhetne szerelem első látásra, amikor már valaki másba vagy szerelmes?”
Kim Karr bemutatkozó regényét bár gyakorta new adult kategóriába sorolják, mondván a főszereplők első találkozásuk alkalmával főiskolás korúak, ne hagyjuk, hogy ez megtévesszen minket, a Kötődés valódi eseményei pár évvel később játszódnak. Részben ezért, részben a tartalma miatt én inkább jelenkori romantikusként jellemezném, amely kapott egy kis erotikus színezetet, valamint némi rejtélyt mellékzöngének.
„… nem is olyan régen még úgy gondoltam, a boldogság csak azoké, akik hisznek a tündérmesékben, és a jövőm nem tartogat mást, csak szomorúságot és szenvedélymentes létet. Ám ebben a pillanatban (…) azt hiszem, eljött az időnk, hogy boldogok legyünk együtt.”
Voltaképp minden adott, hogy ez egy ütős, szórakoztató olvasnivaló legyen: a háttértörténet magában hordozza egy talányos fordulat lehetőségét, a gyász nehéz terhével küzdő hősnő pedig egy vadítóan dögös rocksztár mellett kapja meg a második esélyt egy izzóan szenvedélyes szerelemre. Mégis, számomra a nem rossz, de valami hiányzik típusú könyv megtestesülése ez. Kellemesnek találtam, de mintha az írónő félt volna megragadni és alaposabban kidolgozni azokat a részeket, amelyek igazán kiemelhették volna a hasonlóak tengeréből. Teljességgel elképzelhetőnek tartom, hogy a későbbi kötetekre tartogatja az irodalmi puskaport, ám így bennem olyan érzetet keltett, mintha csak megkapirgáltuk volna a sztori felszínét.
„Azt a dalt öt éve írtam, és még most is, amikor énekelem, a te arcodat látom.”
Holott voltak nagyon is kedvemre való vonások a történetben. Az, hogy a zene ennyire át meg átszövi, valami csodálatos plusz hangulatot kölcsönzött a szövegnek. Néhol - főként, ha általam jól ismert dalt említettek – szinte hallottam a dallamot a háttérben, máshol viszont kíváncsian rákerestem a fejezetcímként szereplő zeneszámra, hogy eképpen picit belekóstolhassak, mi vár rám az elkövetkezendő lapokon. Amikor még más fantázia szülte rock-bandákat is említettek, nem tudtam megállni mosolygás nélkül a kis kikacsintást. Míg Jake Wethers (Samantha Towle: The Mighty Storm) neve valószínűleg csak kevesek előtt ismert idehaza, Kellan Kyle-t és a P-fejeket (S.C. Stephens: Esztelen) szerintem nem szükséges külön bemutatni.
„… csak tudd, hogy nekem mindig te leszel az egyszer az életben.”
Az szintén tetszett, ahogyan a tüzes vágy és a szentimentális romantika egybefonódott Dahlia és River kapcsolatában. Miközben nyíltan teret engednek az egymás iránt érzett lázas szenvedélyüknek, olyan megható és kedves gesztusokban sincs hiány, mint kedves bókok, gyengéd becézések és a személyes kedvencem: olyan hétköznapi tevékenység, mint a tusolás, feldobva egy szívhez szóló szerenáddal.
„… van valami szép minden egyes sebhelyben, amit hordozunk, nem számít, honnan származnak.”
Még egy jelent van, amit szeretnék kiemelni, mert szerintem elismerést érdemel. A veszteség érzése gyakorta megfoghatatlan, kívülállóknak nehezen érthető és átérezhető, épp ezért nem könnyű megfelelően ábrázolni. Bevallom, a regény első felében előfordult, hogy azt éreztem, összekaphatná már végre magát a hősnő, azonban volt egy pillanat, ahol tökéletesen át tudtam érezni a tehetetlen gyötrődését. Egy elszakadó gyöngysor nem a világ vége, hiszen megjavíttatható, mégis, akkor, ott, abban a pár mondatban szinte üvöltött felém Dahl fájdalma. Szerintem nagyon jól eltalálta az írónő, hogy van, amikor a legapróbb dolgokba kapaszkodunk, mert a szeretett személybe már nem tehetjük.
„A tényeket könnyebb rendezni, mint az érzéseket, amelyek velük járnak.”
Gondolom mindezek után nem ártana tisztázni, akkor mégis mi a csuda bajom volt énnekem ezzel a könyvvel. Apróságok, tényleg, de ezek összeadódva nálam már csorbították a tökéletességet. Őszintén szólva a szöveg stílusát hullámzónak találtam, a cselekmény pedig lehetett volna kidolgozottabb és egyenletesebb. Volt ahol szinte jelentéktelen epizódok részletes kibontást kaptak, miközben lényeges momentumok csak zavaros és hirtelen megoldásokkal kerültek lerendezésre.
„… jobban kötődöm hozzá, mint bármelyik más élő emberhez.”
Ez az elnagyoltság számomra például megcsorbította azt a pillanatot, ami voltaképp Dahl és River szerelmének nyitánya. Az egész történetük, maga a regény címe is, azt sugallja, micsoda intenzív kötődés alakult ki közöttük egy szempillantás alatt, hogy azt az első találkozást egyikük sem volt képes feledni. Így részletesebb, talán mindkettejük gondolataiba bepillantást engedő leírást vártam volna, hogy átérezhessem azt a villámcsapás szerűen érkező vonzalmat. A nagy csavarral, a függővéget adó lezárással kapcsolatban szintén hasonló a panaszom. Kezdetben ott voltak az apró, sejtelmes utalások, majd mintha teljességgel elfeledkeztünk volna erről a történetszálról, hogy aztán a legvégén egy kissé hihetetlenre sikerült fejezetben odakenjen valami megdöbbentőt a szerző. Hát hmmm…. S ha már hümmögés, akkor meg kell említenem, hogy számomra bosszantóan sokszor szerepel ez a szócska válasz gyanánt a beszélgetések közben, illetve a karizmatikus vagy a gyönyörű jelző a szereplők leírásaként.
„… az, hogy darabokban találtam a múltamat, igazából közelebb hozott a jövőmhöz.”
Kim Karr történetében ott a lehetőség, tényleg, de engem még nem tudott igazán meggyőzni. Azt hiszem, kivárom, mit és hogyan mutat nekünk a folytatásokban.

Kedvenc mondat:
„... el kell szakadnod azoktól a dolgoktól, amik megakadályoznak abban, hogy továbblépj.”

{ Playlist a regényhez }

„A zene nagyon sokat jelent nekem, ezért sok-sok órán keresztül válogattam a dalokat, amelyek tükrözik azt, amiről ez a könyv szól. Remélem, hogy ha minden fejezet előtt meghallgatjátok az oda kapcsolódókat, az fokozza az élményt.”
~ Kim Karr

{ A sorozat }

1. Connected - Kötődés
River Wilde & Dahlia London 1.
2. Torn
River Wilde & Dahlia London 2.
2,5. Dazed
Novella - Jagger Kennedy & Aerie Daniels
3. Mended
Xander Wilde & Ivy Taylor
3,5. Blurred
Novella - Ben Covington fejlődésének története
4. Frayed
Ben Covington & Bell Wilde
5. Flawed
Caleb Holt & Gemma Ross
6. Perfected



06.07. - Angelika blogja
06.10. - Insane Life
06.19. - CBooks

Nyereményjáték:

A Kötődés férfi főhőse, River Wilde, egy rockzenekar vezető gitárosa, s ez adta az ihletet a mostani játékhoz. Minden állomáson közreadjuk egy-egy híres gitáros képét, akiről az együttes neve minden bizonnyal rögtön eszetekbe fog jutni. Ám mi a zenész teljes nevére lennénk kíváncsiak. Segítségül még azt is eláruljuk, hogy mindegyikük zenéje szerepel a regényhez készült playlisten.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Mondd el Te is a véleményed!

 
back to top