Tiffany Reisz: A szent
| Eleanor Schreiber egy zavarodott, zabolátlan tizenéves lány, aki megesküszik, hogy soha többé nem lép templomba. A lázadó tini azonban találkozik Stearns atyával, aki örökre megváltoztatja az életét. Már semmi nem állhat annak útjába, hogy az legyen, amit a sorsa diktál neki: Nora Sutherlin, az ismert erotikus regényíró, egyben Manhattan legismertebb dominája… Kiadó: Athenaeum Fordító: Szilágyiné Márton Andrea ISBN: 9789632934358 504 oldal, puhatáblás Sorozat: Eredendő bűnösök 5. / Ártatlanság évei 1. Műfaj: erotikus Elbeszélés módja: E/3, múlt idejű Érzékiség: botrányosan íncsiklandóan perverz Lezárás: egyenlőre boldog |
„Ha egyetlen olyan emberrel találkozna, aki szentnek, igaznak, kedvesnek, önfeláldozónak, okosnak és bölcsnek tűnik, aki állja a szavát és akinek a számára ő egy fikarcnyit is fontos...”
Melyik három szóval jellemeznéd a könyvet?
Nusejka: Cserfes, fiatal, múltbéli.
„Érdekes, bonyolult, veszélyes.”
Angelika: Szokatlan, csintalan, remek.
„A furcsa volt számára az új normális.”
Mi a véleményed a könyv egészéről, s milyennek tartod ezt a részt a többi kötethez képest?
Nusejka: Ezt a részt szerettem a legjobban. Végre sok mindenre fény derült Nora és Søren múltjából, amire eddig csak utalgattak. Emellett azt hiszem, Sørent is egy kicsit jobban megismerhetjük, többet látunk abból, hogyan rabolja el egy felnőtt pap szívét egy tizenöt éves lány. Legalábbis én úgy érzem, hogy Sørennek ebből az oldalából nem kaptunk olyan sokat, csak a húsz évvel későbbi fájóan szerető énjét láthattuk. Nagyon kíváncsi voltam rá, hogy mégis mivel érte ezt el Nora, és most megkaptam a választ: egyszerűen imádnivaló volt már gyerekkorában is.
„Itt található meg a szeretet – nem a sarkokban bujkál, hanem az időnként elkövetett bűnök közepében van.”
Angelika: A teljes sorozatot szeretem, de ezt a kötetet egyenesen imádtam. Ms Reisz stílusa továbbra is elképesztő – részlet gazdag, intelligens és ragyogó -, a történet hangvétele egyszerre komoly és játékos, a karakterek pedig még mindig komplexek és ellenállhatatlanok. Számomra ez a könyv maga a tökéletesség. Képes elfogadhatóvá és megérthetővé tenni azt, amiről egyszer rég azt gondoltam, képtelen lennék elfogadni: egy tinédzser lány és egy katolikus pap kapcsolatát.
„Minden döntésnek ára van. Néha nem tudjuk, mi az ár, csak miután megfizettük.”
Mit gondolsz a jelenben játszódó fejezetekről?
Nusejka: Tiffany nagyon, nagggyon gonosz. A frász kerülgetett olvasás közben, és tudom, hogy nem voltam ezzel egyedül. Mindamellett, hogy értékeltem a trükköket, számomra ezek csupán a múltbeli jelenetek hátterét teremtették meg, hiszen ami igazán érdekelt az a kezdetek bemutatása volt.
„… bárki, aki szerelmes belém, mazochista.”
Angelika: Meglepetést és rémületet tartogattak számomra a jelen rövid fejezetei. Az úrnő végi eseményeket követően ugyan lehetett számítani Nico feltűnésére, s lévén Nora szerepváltó, talán azon sem kellett volna csodálkoznom, hogy ilyen kapcsolat alakulhat ki közöttük, de valahogy mégis váratlanul ért, hogy pajzán hősnőnk megint alaposan megkutyulja a szálakat. Ám ez inkább csak némi hümmögésre adott okot, mert tudom én, hogy voltaképpen ilyen ez az egész sorozat: nem mindennapi. Viszont az a kis kegyetlen elmejáték, amit Tiffany elővezetett… a fájdalmas búcsúra készülődés, Nora begubózása… komolyan mondom, az első pár oldal után kissé nyüszögi hangon kántáltam az ’ugye nem, az nem lehet’ szavakat, és szégyen, nem szégyen, lapoztam a könyv utolsó mondataihoz, hogy megnyugvást leljek. Részben meg is kaptam, igen, ugyanakkor egy nyugtalanító gondolat is szöget ütött a fejemben. Ugye nem érhet véget az, amit törhetetlennek gondolok?
„Te a baj szót egészen máshogy értelmezed, mint az angol anyanyelvű világ többi része.”
És milyennek találtad a connecticuti múltat felidéző részeket?
Nusejka: Imádtam megismerni a fiatal Sørent és a tini Eleanort! Utóbbi elbűvölően pimasz és veszélyesen okos a korához képest. A nagy szája és lázadó természete egyébként is csak bajba sodorja, de mindehhez még a kedves apucikája is hozzá teszi a magáét. Ennek köszönhetően köt ki egy éjszaka a rendőrségen, és ahogy a korábbi kötetekben már emlegették, ez az az éjszaka, amikor Nora sorsa megváltozik, s most végre mi is átélhetjük. Ezeket az eseményeket olvasva még könnyebb elhinni, hogy Søren a legjobb dolog, ami Norával történhetett. A bűnöző apa és a vallási fanatikus anya mellett nem volt túl sok opciója a jövőre nézve - míg rendbe nem szedte az életét egy fiatal jezsuita.
„– Örökre – mondta Eleanor.És a férfi azt mondta:– Mindent.”
Angelika: Maximálisan odavoltam minden részletéért. Lubickoltam a pimasz és okos párbeszédek tengerében, élveztem a fojtottan is lángoló szenvedélyt, és olyan izgalommal olvastam, mintha a világ legcsodálatosabb titkába avatnának be éppen. Elfogult lennék? Biztosan. De engem teljesen elvarázsolt, hogy láthattam, amint egy lázadó tinédzserből megszületik a nő, akiből aztán később Nora úrnő válik, hogy egy olyan bonyolult karakter, mint Søren, jellemének újabb részleteit fedezhettem fel, s hogy tanúja lehettem annak, ami három rendkívüli ember életét változtatta meg visszavonhatatlanul.
„Van Isten, vagy te és van Kingsley. Ti hárman nem vagytok átruházhatók.”
Volt-e kedvenc jeleneted vagy idézeted?
Nusejka: Az összes jelenetet imádtam, amikor Eleanor Sørennel pimaszkodik, nagyon viccesek és édesek együtt. Semmi sem érződik még abból a tragikus és fájdalmas hangulatból, ami a későbbi éveket körbe lengi. Egyszerű, tiszta és vidám napok ezek még megannyi problémával tűzdelve is.
„– Maga nem egy átlagos pap, ugye?A férfi olyan mosollyal ajándékozta meg, amely egyszerre tűnt pofonnak az arcán és csóknak a száján.– Istenem, remélem, nem.”
Angelika: Az a csendes pillanat Søren apjának temetésén, azok a válaszok, azok a furfangos borítékok, és az a levél… ó, mindet imádtam! Eleanor személyisége már tiniként is szenzációs, Eleanor és Søren közös jelenetei mind fantasztikusak - lassan kénytelen leszek beismerni, hogy fülig beleestem Sørenbe - és találkozni a fiatalabb Kingsley-vel egy igazi perverz élmény. :) Így aztán a sok kedvencből legkedvencebbet választani… szinte képtelenség. De ám legyen! Három, más-más miatt szeretett idézet a számtalan favoritom közül:
„– Nem raboltalak el semmitől, ugye? – kérdezte az apja.– Áh. Csak egy szuper randitól egy extrém módon vallásos, sokkal idősebb muksóval.– Meg kell ölnöm valakit?– Már megölték. Fogalmazást kell írnom Jézusról.– Jól van, Jézussal járhatsz. De mással nem.– Nagyjából ő az egyetlen pasi, aki nem idegesít fel állandóan – mondta Elle.– Ilyen hozzáállással az életben nem lesz fiúd, szóval… csak így tovább.”
„– Neked a fájdalom csak előjáték – mondta Søren Eleanor ajkainak.
– Előjáték mihez?
– A jutalomhoz.
– És mi magának a fájdalom?
– Önmaga jutalma – mondta a férfi, és Eleanor látta, hogy árnyék suhan át az arcán.”
„Az otthon, ha netán eltűnődnél, nem Dánia, nem New York, nem Wakefield, sem semmilyen város, állam vagy ország. Az otthon nekem az, amikor veled vagyok.”
Nusejka értékelése:  | Angi értékelése: |
06.01. - Angelika blogja06.03. - Függő/vég
06.05. - CBooks
06.07. - Kelly & Lupi olvas
Nyereményjáték:
Játékunk ismét a Nora Sutherlin életében oly fontos szerepet betöltő férfiak körül forog, ám ezúttal csavarintottunk kicsit a feladványon. Monogramjuk alapján a férfi szereplők vezeték neveit várjuk megfejtésként, segítség gyanánt pedig a kis vonalak arról árulkodnak, hány karakterrel kell kipótolnotok a megadott kezdőbetűt.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
a Rafflecopter giveaway