Jennifer L. Armentrout - Onyx - Ónix
A Lux(en) sorozat első kötete, az Obszidián, számomra kötelező könyvheti beszerzés volt. Annyi jót hallottam már róla, hogy muszáj volt utána járnom, mi végre ez a nagy rajongás. S kérem alássan, még száz oldal sem kellett hozzá, hogy én is menthetetlenül belezúgjak a sztoriba. Fenemód tetszett az egész írás hangulata, az engem kicsit a Roswell című tv sorozatra emlékeztető alaptörténet, de legfőképp a főszereplők és az, ahogyan folyamatosan kóstolgatták a másikat, ahelyett hogy csak hipp-hopp fülig szerelembe estek volna. Úgyhogy ott, a nyár derekán egy újabb kedvencet avattam.
E vallomás után gondolom senki nem lepődik meg, ha azzal folytatom a nosztalgiázást, hogy bizony a könyv utolsó lapja mellől egyenesen rohantam az amazonra, utána nézni a többi résznek. Daemon ikertestvérének sorsa például olyan nagyon izgatott, hogy a róla szóló elő novellát még azon melegében bekebeleztem. A Shadows 179 oldalon meséli el Dawson és Bethany egymásra találását, és engem ugyan úgy odaszögezett maga mellé, mint a teljes hosszúságú kötet. Élvezettel olvastam, és úgy éreztem, a nagy képhez érdemben tudott hozzátenni. Most pedig, látva milyen irányt vettek az események a második regényben, úgy gondolom, öreg hiba, hogy idehaza nem jelent meg. Javaslom, aki csak teheti, feltétlen kerítsen sort rá mihamarabb.
„- Cica, hiábavaló az ellenállásod.
- Akár a csábításod.
- Majd meglátjuk.”
Mivel az öt kötet egyetlen nagy történet ív, ne várjuk, hogy korábbi történések magyarázatára időt veszteget az írónő. Folytatja, mintha el sem búcsúztunk volna a szereplőktől. Azaz az Ónix időugrás nélkül, rögtön az Obszidián kalandjait követő héten veszi fel a mesélés fonalát, az eseményeket pedig továbbra is Kat szemszögéből ismerjük meg.
„Értem a könyveket. Nem értem a fúkat. Főleg a földönkívüli fiúkat nem.”
Katéből, akit sok minden miatt kedvelek. Bírom benne, hogy talpra esett és jól felvágták a nyelvét. Imádom, hogy igazi kis könyvmoly, aki ráadásul a Katy Kattant Könyvkuckója nevű blogon be is számol az olvasmányairól. A rénszarvasos lábtyű iránti vonzalmáért szintén jár neki a piros pont. Viszont az a lelkizős görcsölés, aminek átadta magát az első kétszáz oldalon, alaposan felbosszantott. Már-már frászt kaptam, hogy az általam oly nagyon utált szerelmi háromszög is tetézi majd a nyűglődést, de szerencsére Blake-nek, az új fiúnak, fontosabb szerep is jutott, mint a fölösleges harmadik keréké. Végül amilyen dühítően kis sármosan besétált, olyan izgalmas szálat adott a történethez. No persze bosszantó volta állandó tényezőnek bizonyult.
„Nem, nem járok Daemonnel, de képtelen vagyok kiverni a fejemből, hogy minden alkalommal robbanókeverékké alakulunk egymás mellett.”
Ha a dolgok nem is mindig úgy alakultak, ahogyan szerettem volna, tagadhatatlan, hogy a lapok ezúttal is szinte észrevétlenül peregtek. Miközben élvezettel merültem el Kat és Daemon évődésében, egyre nagyobb izgalommal figyeltem, ahogy a háttérben egy félelmetes összeesküvés bontakozott ki. Bőven akadt megdöbbentő momentum - olyan is, amin sebzett oroszlánként szerettem volna tombolni -, a kötet zárása pedig egyenesen állkoppantó, de boldog csavart hozott. Az viszont szinte bizonyos, hogy mindezek után egy sötétebb, zavarosabb jövővel kell majd szembenézniük a szereplőknek. De őszintén szólva csöppet sem bánom, csak lenne már itt az a fránya folytatás, mert annyi kérdőjel maradt bennem, hogy az szinte őrjítő.
Kedvenc mondat Kattől:
„A szamárfülezés istentelenség a könyvszerető emberek szemében.”
Kat Daemonnak:
„Szerintem egy igazán kedves srác bújik meg a tusóságod alatt.”
Daemon Katnek:
„Mindig is kedveltelek. Az első beintésedtől kezdve.”
Kedvenc mondat Daemontól:
„A szerénység a szenteknek vagy a lúzereknek való. Én egyik sem vagyok.”
Kedvenc idézet:
„A szó a leghatékonyabb eszköz. Egyszerű, ezért sokszor alábecsülik. Pedig képes gyógyítani, és rombolni is.”
A 10. fejezetben megemlített dalok:
Duran Duran: Hungry Like The Wolf ♪ ♫ ♪
Survivor: Eye Of The Tiger ♪ ♫ ♪
The Bangles: Walk Like An Egyptian ♪ ♫ ♪
Zene a regényhez: | Könyvtrailer: |
A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából december 11-én megjelent Jennifer L. Armentrout: Ónix című könyve. Ennek örömére a Blogturné Klub nyolc állomásos blogturné keretein belül bemutatja Daemon és Katy újabb kalandjait!
2013. december 11-től minden nap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok.
Mi csilloghatna szebben, mint Daemon csodás zöld szeme? Hát a lányok legjobb barátja… a drágakő! Az Ónix blogtunéban résztvevő blogokon mindenhol elrejtettünk egy drágakövet, amelyet ha felismertek be kell írnotok az adott napi Rafflecopter sorba és már részt is vesztek a nyereményjátékon, amelyben 3 példányt sorsolunk ki a könyvből a zöld szemű idegen főszereplésével!
a Rafflecopter giveaway
A turné állomásai:
12/11. Dreamworld
12/12. MFKata gondolatai
12/13. Angelika blogja
12/14. Kristina blogja
12/15. Nem harap a...
12/16. Deszy könyvajánlója
12/17. Insane Life
12/22. Kelly & Lupi olvas