2012. augusztus 27., hétfő

ZeneSzó, avagy dalolnak a könyvek (1)

Volt már, hogy egy regény, és egy dallam összeforrt az emlékeitekben? Előfordult már, hogy úgy éreztétek, azonnal rá kell keresnetek a történetben megemlített zeneszámra? Velem mindkettő előfordul gyakorta. Ezt a rendszertelenül beköszönő rovatot, az ilyen élmények feljegyzésének szentelem.

Sherrilyn Kenyon: Acheron   -   Nickelback: Savin Me
"His throat dry from embarrassment and fear, he met her gaze. "This is for Soteria." He went into the opening strands of Nickelback's "Savin' Me." The moment he did, he wanted to die as he realized how badly he'd just screwed up—in public. The club was filled with people and animals in human form who knew who and what he was. Beings who would be dying to know who Soteria was and why he'd dedicate a song to her when he never did such a thing."
~ 658. oldal

5 megjegyzés:

  1. A kedvenc számom, és amikor megláttam Acheron könyvében azonnal bekapcsoltam és úgy olvastam azt a részt tovább, azóta pedig nincs olyan, hogy külön gondoljak erre a dalra, meg a könyvre. :)

    VálaszTörlés
  2. Nem volt kérdés, velük kell kezdenem ezt a rovatot. Imádom a Nickelbacket, és teljesen odáig vagyok Acheronért, s ahogyan Te is írod, a kettő már elválaszthatatlanul összeforrt nálam.

    VálaszTörlés
  3. Juj, de jó! :)
    Örülök neki, hogy írtál erről! Ilyesmire gondoltam.
    :)

    VálaszTörlés


  4. Most jutottam el ehhez a részhez, és abba kellett hagynom utána az olvasást, mert annyira potyogtak a könnyeim, hogy képtelen voltam egy szót kibetűzni...
    Ez a dal most már nekem is örökre összeforrt ezzel a könyvvel, és ezzel a részel...

    VálaszTörlés
  5. Előtte is szerettem a Nickelbackot, de az Acheronnal igazi kedvenccé nőtte ki magát, akárcsak a szám. Az a "szerenád" *-* Nem csodálom, hogy elbűvölődött tőle valaki ;)

    VálaszTörlés

Mondd el Te is a véleményed!

 
back to top