2012. augusztus 26., vasárnap

Nalini Singh – Mine to Possess – Feloldozás

Sorozat: Egy világ két faj 4.
Kiadó: Egmont Dark
Megjelenés: 2012. augusztus
456 oldal, puhafedeles
Clay Bennett falka nélkül, emberek között nőtt fel. Megpróbálta elfojtani leopárd énjét, de az a felszínre tört és embert ölt. A vérengzés után a fiú elvesztette egyetlen barátját, Talint is. A DarkRiver falka otthont és hivatást adott neki, de a lelkének fájdalmát, a bűnhődését nem tudta enyhíteni.
Talin McKade túlélte rettegéssel és szenvedéssel teli gyermekkorát. Régi rémálmaihoz azonban újabbak adódnak, amikor az utcagyerekek, akiket pártfogol, sorra tűnnek el. Talin szívének legfájóbb sebeit is hajlandó felszakítani, hogy megmentse őket: bár retteg a találkozástól, segítséget kér a legerősebb férfitól, akit valaha ismert.
Clay segít Talinnak, de közben szembe kell nézniük a közös múltjuk gyötrő titkaival is. Ha nem teszik, mindketten elveszítik az egyetlen dolgot, ami eddig életben tartotta őket.

moly goodreads

Ezzel a kötettel a negyedik felvonáshoz érkeztünk az alakváltók és mentálok világába kalauzoló sorozatban, ahol végre ember is csatlakozik a két említett faj képviselőihez a főszereplők listáján. Ideje volt, nem?
„… most már három faj gondolatai és álmai táplálták. A világuk már hármas szövetség volt, és száz éve először ez a hármas egység hiánytalanul összeállt.”
A világfelépítés ezúttal is magával ragadó, a háttérben szép lassan bontakoznak ki olyan szálak, amelyek a jövőbeni eseményekre még nagy hatással lehetnek. Emellett a szerző gondosan úgy alakított a mellékszereplők jelenlétét is, hogy az olvasó kívánja a folytatást, hiszen a kíváncsisága nem nyughatna, míg meg nem tudja, jól érezte-e, hogy elérkezett az idő, hogy újabb falkatag – *visszafogott fansikoly*
„Ha éppen nem töltötte el Doriant a mélyen gyökerező düh, akkor a madarak is leszédültek utána a fáról.”
- csatlakozhasson majd a boldog párra leltekhez. Bocsánat, kicsit előre szaladtam, kanyarodjunk vissza Clay és Tally történetéhez!
Meg kell mondanom, a sorozat részeit olvasva most először éreztem, hogy bár kedvelem a főhősöket, a sztori többi része az, ami igazán beszippant. Az eltűnt gyerekek utáni nyomozás lekötötte a figyelmemet, ráadásul a mentál világ felszín alatti forrongása is okot adott a töprengésre, érdeklődve olvastam az alakváltók szövetség kötéseiről, és szívesen tudtam volna meg még többet az Elfeledettekről. De ez nem baj, sőt! Egy hosszú sorozat esetén képtelenség is lenne mindig olyan párost adni a rajongóknak, akik mindent elsöprően vad és romantikus szerelemben találnak egymásra. Az a jó, hogy olyan élő, igaz valóságként folytonosan alakuló világ a háttér, amely elvisel nagyon erős, akár korlátokat ledöntő szerelmeket, de teret tud adni lágyabb vonzalmaknak is.
„- Mert már nem tudsz olyan könnyen bánni velem, mint régen? Már nem vagyok a kis házi leopárdod?
Talinból olyan erővel tört fel a kacagás, hogy a gyomra is belesajdult.
- Clay! Ha valaki uralkodott kettőnk közül a másikon, akkor az te voltál! Én csak loholtam utánad. Soha nem mertem volna parancsolgatni neked.
- Lószart! – dörmögött Clay, de a lány úgy hallotta, mintha enyhül volna a hangja. – Még arra is rávettél, hogy rohadt teapartit játsszak veled.”
Igen, Clay és Talin kettőse számomra visszafogottabb. Tagadhatatlan, hogy érzelmeik húsz évre nyúlnak vissza, hogy szívük már gyermekkorukban felismerte a másikat (csak rám tört rám a bevésődés feeling?), és a boldog végkifejlethez érzelmes út vezette őket. Igaz, hogy az egykor közöttük kialakult kapocs sosem szakadt meg igazán, hogy kettejük kapcsolata időt, teret, borzalmas tapasztalatokat, sőt betegséget legyőzően erős. Elismerem, hogy egyikük szinte tisztán csak emberi géneket hordoz, másikukban pedig a leopárd a domináns, így párosodás kötelékükkel a Csillag Háló még összetettebbé vált. De úgy érzem, a többiek életének szemszögéből az ő szerelmük nem hoz valódi változást. Úgy mondanám, ők a kitartó, tápláló, csendes eső, míg például Lucas és Sascha románca inkább a tájátrendező, zajos viharra hasonlított.
Okkal hangsúlyoztam többször is, hogy egy sorozat sokadik részről van szó. 
A szerző ugyan ezúttal is igyekszik gyors áttekintést adni az általa megálmodott világképről, s annak fontosabb változásairól, valamint bemutatni a korábban megismert szereplőket, s teszi mindezt anélkül, hogy túl szájbarágósan ismétlős hangulatba csapna át. Ám szerintem, akkor élvezhető igazán a történet, ha pontosan látjuk az összefüggéseket, ha minden apróságra odafigyelhetünk. Mert itt aztán mindennek jelentősége van, semmi nem történik csak úgy. Vagy a világ megállíthatatlan változása hoz olyat, amely a későbbi szereplők életére hatással lesz, vagy a szerelemek indítanak be valami olyan fejlődést, amely előbb utóbb akár alapjaiban megrázhatja a társadalmukat. Éppen ezért azt javasolnám, akit érdekel egy nagyszerűen megírt urban fantasy, amelynek minden részében ott a játékos humor, a szenvedély, az izgalom és a talány tökéletes kombinációja, az ne hagyja ki a korábbi köteteket sem!

Értékelésem:

A könyvet hálásan köszönöm a kiadónak!

1 megjegyzés:

  1. Ez az első kötet a sorozatból, amit könyv formájában ténylegesen meg is vásároltam. És egyáltalán nem bántam meg azt a 4000 ft-ot. Imádtam minden percét, próbáltam több napig is elnyújtani, míg a végére értem.
    Én nagyon szeretem az olyan történeteket, ahol a főhősöknek van közös múltjuk, és itt, ahogy Clay rohant a kocsi után, már előre imádtam a kialakult helyzetet. Szóval nekem nem fontos egy egetrengető szerelem, mert Clay és Tally mozzanatait olvasva, olvadtam :)
    Már alig várom Dorian könyvét, hmm, azt hiszem jó kis sztori lesz :)

    VálaszTörlés

Mondd el Te is a véleményed!

 
back to top