2011. március 8., kedd

Gena Showalter - Awaken Me Darkly

Fülszöveg: A nem is olyan távoli jövőben Mia Snow az új-chicagoi rendőrség földönkívüliekre vadászó nyomozója, s mintha pont erre a munkára teremtették volna. Erős és szexis, minden sebhelyéért keményen megküzdött a köztünk élő ravasz ellenséggel vívott csatában. Ám szinte összeroppan egy sorozatgyilkos utáni hajsza során, amikor társa, és egyben legjobb barátja halálos sebet kap. Csupán egy magas, érzéki idegennek áll hatalmában megmenteni a sérült ügynököt. Ő Kyrin en Arr, a halálos Arcadiai faj egyik tagja, aki bár az egyik fő gyanúsított, arra csábítja Miát, hogy veszélybe sodorja karrierjét, sőt önön életét. S egy sokkoló felfedezés mindent darabokra tör, amit a nő valaha igaznak hitt.
Szeretem Gena Showalter regényeit, de ez a könyv nekem egyszerűen nem jött be. Habár látom a lehetőséget a sorozat alapötletében, a kivitelezés nem nyert meg magának. Olyan érzésem volt, mintha az írónő nem igazán tudta volna eldönteni, milyen műfajban és milyen történetet is szeretne írni. Sci-fi, paranormális, krimi, erotika, románc... mindenből egy csöpp, de az egyveleg számomra valami nehezen emészthető kotyvalék lett.
Lassan, szinte unalmasan időhúzósan kezdődött a sztori, iszonyú sokára keveredett elő a főhős, és valahogy túl egyszerűen érkezett az egymás karjaiba omlás. S a pasi... Hát nem tudom, lehet akármilyen vadító külseje, de egyszerűen nem olvadtam el tőle, talán mert a személyiségéből szinte semmit nem mutatott meg a könyv. Habár voltak azért jó, általam szeretett hősökre jellemző pillanatai, például amikor még megkínzottan is szerelmének szeretett volna egy kis megnyugvást nyújtani mentálisan elsuttogott mondatával.
Általában szeretem az erős, talpraesett hősnőket, de Mia komolyan irritált. Először is, mintha dühterápiás kezelésre szorult volna, állandóan az öklével adta tudtára mindenkinek, hogy épp viharosak az érzelmei. Másodszor, a szerelmi jelenetnél olyan érzésem volt, mintha csak túl régen lett volna része egy kielégítő vízszintes tangóban. Most komolyan, egyik percen még majd lefagynak menekülés közben a lábujjai, aztán ott a hóban képtelen uralkodni testi vágyain. Na hiszen! Ahhoz vagyok szokva, hogy Showalter tűzbe hoz, miközben nem lép át bizonyos határokat, de itt úgy éreztem magam, mint aki véletlen egy korhatáros csatornára kapcsolt volna, ahol éppen a domina adja utasításait.

A körítés? A nyomozók jófejeknek ígérkeznek, de leginkább csak statiszták voltak. A leírások azt sejtetik, hogy sokféle idegen él a Földön, de voltaképp egy-kettő nevén kívül nem igen tudtam meg, miért is élnek itt, mit is akarnak. Leginkább olybá tűnt, hogy mivel földönkívüliek, tuti erőszakosak, így irtani kell őket a legapróbb gyanús jelre. Kicsit sántít nekem az érvelés... vagy szimplán ahhoz vagyok szokva, hogy az idegenek leigázni jönnek a Földre, avagy mert mi vagyunk a vacsi alapanyag, így nem árt hadakozni ellenük.

Az én szememben ez a regény egy kíváncsiságot felcsigázó ötlet pongyolán kidolgozott bemutatkozója volt. Mégis, vissza fogok térni ehhez a sorozathoz. Az nem lehet, hogy egyik kedvenc írónőm ilyen furának írjon meg minden kötetet!


Google Preview

2011/11.
Ebook/4.
Paranormal/9.
Várólista/3.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Mondd el Te is a véleményed!

 
back to top