R.S. Grey: The Foxe & the Hound

Ha húsz évesen kész káosz az életed, az normális. Ha huszonhét esztendős korodban is... nos, az nem annyira. Ifjonti ábrándjaim, miszerint nagymenő ingatlanos leszek, rendben fizetem majd a számláimat, és minden napnak csinosan vágok neki, csupán álmok maradtak. És a szerelem? Attól tartok, per pillanat túl nagyra törő lenne tőlem ilyesmire vágyni. Inkább azzal a két sráccal foglalkozok, akik sosem hagynak el: Ben & Jerry-vel. Legalább is így volt ez, míg új állatorvos nem költözött kis városunkba. Dr. Adam Foxe, a maga erőteljes arcélével, magabiztosságával és izmait kihangsúlyozó öltönyeivel csakhamar elérte, hogy Hamilton háziasszonyai mindannyian szükségesnek érezzék sürgősen ellenőriztetni elhanyagolt kis kedvenceik egészségét. Persze én sem maradtam immúnis. S bár első találkozásunk meglehetősen katasztrofálisra sikerült, végül mégis engem kért meg, hogy játsszam el a barátnőjét a családja előtt, sőt, cserébe felajánlotta, hogy lehetek az ingatlanügynöke. Ó, 21. századi szerelem... Milyen kár, hogy kissé alábecsültem Adam csáberejét és a köztünk izzó vonzalmat. Abban a pillanatban, amikor a falnak szorított, hogy egy csókkal hallgattasson el, a valóság és a színjáték közti határ elmosódott. Minden incselkedő érintés megremegteti a lábaimat, minden csók még többet ígér... Úgy tűnik, kusza életem most vált még zűrzavarosabbá.

Mivel a közelmúltban volt már szerencsém elolvasni néhányat a szerző sport témájú romantikus regényei közül, ráadásul azok mind tetszettek, itt volt már az ideje, hogy végre próbát tegyek valamelyik rom-com kötetével is. S meg kell mondanom, örülök, hogy így döntöttem, mert a The Foxe & the Hound olyan bájos, magával ragadó olvasmány volt, amit miután belekezdtem, roppant nehezemre esett letenni a kezemből.

Mert bizony nagyon úgy tűnik, hogy R.S. Grey pontosan tudja, hogyan kell pompásan szórakoztató kis limonádét összepakolni. A stílusa fiatalos, könnyed és megnyerően közvetlen. A cselekmény szinte teljes egészében mentes a drámáktól, mindvégig inkább az események komikus oldala a hangsúlyos. A kuncogás és kacarászás a szellemes belső monológok és dialógusok garmadának köszönhetően garantált. Ráadásnak ott a kisvárosi miliő, hogy a cuki kutyás jelenetekről már szót se ejtsek. Plusz, őszintén, ki ne találna szimpatikusnak egy kissé esetlen, a mindennapi nyűgök közti csetlő-botló hősnőt, no meg egy életre kelt álom kinézetű állatorvos főhőst? Ha mindehhez hozzávesszünk egy felettébb kíváncsi legjobb barátnőt és egy minden lében kanál famíliát, el lehet képzelni mennyi jópofa kötekedés és beszólás színesíti a történetet.

Őszintén mondom, valódi élvezet volt elmerülni ebben a cuki könyvben. Az egyetlen, ami miatt prüszkölhetek picit, talán az, hogy az én ízlésemhez képest a romantika rész némileg lassan bontakozott ki, s hazudnék, ha azt állítanám, hogy tiltakoztam volna egy csöppet több szenvedélyes pillanat ellen. Félreértés ne essék, itt-ott egészen felforrósodott a hangulat, ám én elég rövidbe szabottnak találtam ezeket a jeleneteket. Viszont ezen túl nem igen tudnék bármi hiányosságot felróni a regénynek, hiszen nagyszerűen szórakoztam. Aki teheti, kukkantson bele, mert szerintem tökéletes nyári kikapcsolódás

Ui: Miután rádöbbentem, hogy az Anything You Can Do annak a bizonyos kíváncsi barátnőnek a története, ment is szépen a 'mihamarabb elolvasni' listám élére.

Kedvenc idézet:

“This thing - Madeleine - is a new kind of love, a scary kind of love. It feels precarious and fragile, like if I’m not careful, I could lose it as easily as I found it.”

♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőnek!

➤ My review on goodreads.