2016. április 24., vasárnap

Becky Albertalli: Simon vs. the Homo Sapiens Agenda - Simon és a Homo sapiens lobbi

Sokak szerint a tragédia ott kezdődik, amikor nem jelentkezel ki rendesen a leveleződből, és a féltve őrzött titkaid rossz kezekbe kerülnek. A tizenhat éves Simon Spierrel pontosan ez történt. Martin Addison pedig nem rest megzsarolni a fiút, hogy legyen a randiszervező csicskája, ellenkező esetben közszemlére bocsájtja a mailt a sulis Tumblren, ami köztudottan a Creekwood gimi pletykaközpontja. És akkor apu, anyu, a barátok, a tanárok és legfőképpen Blue is megtudja, hogy Simon MELEG.
Hogy kicsoda bluegreen118? Ezt még maga Simon sem tudja, bár több hete leveleznek haverokról, zenéről, oreozabálásról, vágyakról és félelmekről, no meg arról, hogy milyen ciki is ez a coming out-ügy. Blue valódi kiléte azonban teljes rejtély…
Simonnak fel kell vállalnia az érzéseit, még akkor is, ha az egész suli ezzel szekálja majd, vagy ha otthon kitagadják, hiszen Blue létezik, egy srác, aki csak rá vár, akiért érdemes…
„Nem kellene a fehérnek alapbeállításnak lennie, ahogyan a heterónak sem.”
Ha megkérdeznek, mely műfajok a kedvenceim, az ifjúsági regényeket nem valószínű, hogy eszembe jutna felsorolni. Pedig időről-időre összehoz a könyvmoly kíváncsiság olyan kötetekkel, amelyek élményét örülök, hogy nem hagytam ki. S a Simon és a Homo sapiens lobbi határozottan ilyen olvasmány volt.
„… tetszik, hogy belülről kezdtük egymást megismerni.”
Bevallom, a tény, hogy a regény számos irodalmi díjat besöpört nem hozott lázba. Ellenben a borítót és a címet egyaránt annyira kis furcsának találtam, hogy az nálam beindította az ’ugyan, nézzük már meg közelebbről’ ingert. És a fülszöveg - mivel roppant mód kedvelem az LMBTQ történeteket, ráadásul izgatnak azok a sztorik, ahol az érzelmek alakulásában szerepet kapnak a levelek vagy e-mailek – teljesen megvett magának. Alig vártam, hogy a kezem közé kaparintsam, és belevethessem magam.
„… belefáradtam a comin-outba. Mást se csinálok. Próbálok nem változni, de folyton változom, ilyen apró dolgokban. (…) És minden egyes alkalommal újra meg újra be kell mutatkoznom at univerzumnak.”
Az eredmény? Imádtam! Szórakoztató, olvasmányos stílusú regényt kaptam, ahol a szöveg letisztult, gördülékeny és kellemes humorú, a főszereplő s egyben narrátor, Simon, pedig könnyen megkedvelhető karakter volt. Mit szépítsem? Egyszerűen faltam az oldalakat. Közben meg persze vadul kattogott az agyam, vajon ki a csuda lehet a titokzatos Blue. S meg kell mondanom, rettentően élveztem, hogy úgy alakult, abstractelf-el félig-meddig közös éjszakai / hajnali olvasó-partiba bonyolódtunk, így volt kivel megosztanom, mikor, miért, épp kire gyanakodtam. Jó móka volt. :) Az ötletelés, de a könyv is.
„Oké, először is, az Oreo abszolút külön ételcsoportnak számít. Másodszor, ez az egyetlen ételcsoport, ami számít.”
A könyv, ami egyszerre volt jópofa, kissé lökött és nagyon cuki. Nem kell iszonyat mélységet várni tőle, inkább egy egyszerű, aranyos, némileg naplószerű, coming-out sztorira számítson, aki kézbe veszi. Ja, és nem árt némi Harry Potter, manga és rocktörténeti utalásra is felkészülni. Meg némi oreo keksz utáni vágyakozásra. Legalábbis velem így esett.
Azt gondolom, ha Miss Albertalli kevésbé elnagyoltan ábrázolta volna az egyébként nagyszerű szereplőket, lemondott volna néhány kifejezés túlhasználatáról, és a Martinos szálat is eldolgozta volna, akkor bizony ez egy tökéletes regény lehetne. Így viszont maradok az eszméletlenül haláli jelzőnél.
Olvassátok, szerintem megéri. Nekem órákra mosolyt ragasztott az arcomra.

Kedvenc mondat:
„Mintha az emberek házak lennének, tágas szobákkal, de kicsi ablakokkal.”

Kérdezd a fordítót:

A kötet magyar hangja, Weis Böbe, neve sokaknak ismerős lehet például a Karen Rose és True Blood kötetek kapcsán, sőt, hamarosan Julia Quinn regényeket is olvashatunk majd az ő fordításában. Mivel vagyok olyan szerencsés, hogy személyesen is ismerhetem Böbét, kifaggattam kicsit, neki melyek voltak a kedvenc részei ebből a cuki könyvből:

A Simon és a Homo sapiens-lobbi több szempontból is nagy kedvencem volt, megtiszteltetés, hogy én lehetek a magyar hangja ennek a szívet melengető történetnek.
Barátságról szól, őszinteségről, énkeresésről, a szeretet összetartó, mindenen átsegítő erejéről. Mivel az én gyerekeim is még csak nemrég nőttek ki a kamaszkorból, meglehetősen át tudtam érezni a zaklatottságot, amit nem csak a főhős, hanem a vele kapcsolatban álló szereplők is megtapasztalnak.
Több kedvenc részem is van, kettőt szeretnék kiemelni.
Az egyik, amikor Simon megpróbálja elmagyarázni, miért nem a legrégebbi barátainak mondta el először a „titkát”.
„És nem, nincs ilyen közös múltam Abbyvel. De pont emiatt volt könnyebb. Az énemnek van ez a hatalmas része, amit még csak most próbálgatok. És nem tudom, hogy fog összeállni az egész. Hogy fogok összeállni. Olyan, mintha egy új változat lennék. Csak kellett valaki, aki így ismer – felsóhajtok. – De tényleg el akartam nektek mondani.”
Úgy érzem, sokszor tényleg azért nehéz az életben egy új fejezetet nyitni, mert ezzel a körülöttünk levőket is változtatásra, alkalmazkodásra kényszeríthetjük, de a következményeket nem láthatjuk előre, és ez ijesztő.
A másik:
„Elég vicces, hogy pont a legheteróbb, legmenőbb, legsportosabb srácok mennek el a végsőkig a nemcsere napon. Azt hiszem, elég biztosak a férfiasságukban, hogy ne érdekelje őket. Igazából utálom, amikor ezt mondják. Úgy értem, én is biztos vagyok a férfiasságomban. Az, ha valaki magabiztos férfi, még nem jelenti azt, hogy heteró.”
Még soha nem néztem ezt a kérdést ebből a szemszögből, és rájöttem, bármennyire is nyitott vagyok (vagy annak hiszem magam :) ), még mindig bőven van mit megértenem.
És itt szeretnék meghajolni meleg ÉS ízig-vérig úriember barátaim előtt: sokat gondoltam rátok és a küzdelmeitekre, miközben dolgoztam a fordításon. Értetek is örülök, hogy ez a könyv megszületett.

Könyvinfók:


Becky Albertalli

moly
goodreads

Kiadó: Libri
Fordító: Weisz Böbe
ISBN: 9789633107782
324 oldal, kartonált

Műfaj: ifjúsági LMBTQ
Sorozat: önálló kötet
Elbeszélés módja: E/1, jelen idejű, Simon nézőpontú

Ki? Simon Spier (17)
Hol? Shady Creek, Atlanta közelében (Georgia)
Mikor? október 17. - január 29.
Érzékiség? ártatlan
Szerelmi háromszög? nincs
Lezárás? boldog
Önállóan olvasható? igen

#Kulcsszavak: barátság, család, elfogadás, önfelvállalás, szociális média

04.24. - Angelika blogja
04.26. - Media Addict
05.04. - Szembetűnő
05.06. - CBooks
05.08. - Dreamworld

Nyereményjáték:

Mostani játékunk egyben könyvajánlóként is szolgál, mivel minden állomáson egy-egy, magyar nyelven megjelent, LMBTQ témájú regény borítójának apró részletét találjátok. Ha ügyesen nyomoztok, akkor a turné végére nem csupán kilenc, olvasásra érdemes könyvet fedezhettek fel, hanem esélyetek nyílik megnyerni a Simon és a Homo sapiens lobbi három példányának egyikét.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


a Rafflecopter giveaway

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Mondd el Te is a véleményed!

 
back to top