2014. november 29., szombat

Jennifer L. Armentrout: Origin – Eredet


molygoodreads
Beleolvasó

Daemon bármit megtenne, hogy visszakapja Katyt.
Sikeresen behatoltak a Mount Weatherbe, ám az akciónak katasztrofális vége lett. Katy elszakadt tőlük. Elvették. Daemon számára most minden arról szól, hogyan lehetne megtalálni. Söpörje el, aki az útjába áll? Kérdés nélkül. Perzselje fel az egész világot, hogy megmentse Katyt? Boldogan. Tárja fel az emberiség előtt, hogy idegenek élnek közöttük? Örömmel.
Katy számára csak a túlélés marad. Ellenségektől körülvéve az egyetlen, amit tehet, ha igazodik a helyzetéhez. Még a Daedalusban sem mindenki őrült… de a csoport céljai rémítőek, és amit elárulnak, felzaklató. Kik az igazi rosszak? A Daedalus? Az emberiség? Vagy a luxenek?
Ők ketten együtt bármivel szembenéznek. A legveszedelmesebb ellenség azonban mindig is jelen volt. Amikor kiderül az igazság, és a hazugságok fala összeomlik, melyik oldalra kerül majd Daemon és Katy? Együtt maradnak egyáltalán?

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Fordító: Miks-Rédai Viktória
ISBN: 9789633992128
? oldal, kartonált

Sorozat: Luxen 4.
Ki? Katy Swartz & Daemon Black
Hol? Nyugat-Virginia, Nevada, Idaho
Mikor? május-augusztus

Műfaj: paranormális ya
Elbeszélés módja: E/1, múlt idejű, váltott nézőpontú
Érzékiség: szolid
Lezárás: függővég

Mostanra már teljes bizonyossággal állíthatom, imádom ezt a sorozatot. Az ok végtelenül egyszerű: Ms. Armentrout jó kis történetet tálal elénk nagyszerűen megírva. Az, hogy a vámpírokról és alakváltókról szóló megannyi sztori mellett végre földönkívüliekről olvashatunk, csak a jéghegy csúcsa, hiszen annyi minden miatt érdemes kézbe venni a Luxen köteteket. A főhős dögös kis darab, a könyvesblogger (!) hősnő pedig bátor egy csajszi, de a mellékszereplőkre is érdemes odafigyelni. A lapokon jól megfér egymás mellett a pörgő akció és az édes romantika, amelyet itt-ott még egy kis szenvedélyes pillanat is megfűszerez. A szöveg pimasz humora újra és újra megnevetett, és egyáltalán, úgy ahogy van, olvastatja magát bármelyik rész is legyen a kezünkben. És - vészjósló háttérzene bekapcs - mindezt a csodát egy ifjúsági, vagy ha úgy tetszik ya sorozat produkálja, amit én először haboztam elkezdeni. Őrület, nem igaz?! Pláne, hogy mostanra már ott tartok, hogy enyhén rángó szemmel követelem a folytatást.
„A világot is felégetném, hogy megmentsem őt.”
A történet fonalát rögtön ott vesszük fel, ahol az Opálban letettük, azaz Katy a Daedalus fogságba esett, és Daemon máris azon töri a fejét, hogyan szabadíthatná ki. Ugyan aggódó testvérei és pártfogójuk kissé hátráltatják az öngyilkos küldetésben pár napig, de senki nem gondolhatta komolyan, hogy majd beletörődik a helyzetbe és nem rohan lélekszakadva megtenni bármit, hogy újra magához ölelhesse az ő cicáját. És a bármit itt szó szerint, duplán aláhúzva értem. Mert ha az tűnik az egyetlen járható útnak, hogy feladja magát, akkor fütyörészve besétál az ellenség táborába. No persze azért amennyi előkészületet lehet, azt megteszi, és az első adandó lehetőségnél szeretne megszökni. A kérdés természetesen a hogyan...
„A kicseszett világvége itt van a nyakunkon.”
Azt a mindenit, ez aztán maga volt a szórakoztató élvezet! Bizony, szerintem fergetegesen jó lett ez a kötet, mert mindenből volt benne, amiért megszerettem a sorozatot, sőt, az írónő még rátett egy lapáttal.
Úgy gondolom, a váltott nézőpontos mesélésre való áttérés kitűnő húzás volt. Egyrészt felpörgette a sztorit, másrészt ugyebár nem egy utolsó szempont, hogy végre kicsit jobban beleláthatunk Mr. Szarkasztikus és Vadító gondolataiba, és igen, az izzó vágyódás, s a gyengéd szerelem ily módon még intenzívebbnek hatott. Én pedig ezt roppant mód élveztem. :) Ám még mielőtt valaki azt hinné, a könyv nem más mint két oldalról sztereóban érkező cukorszirupos epekedés (oké, mondjuk nekem elég magas az édesség telítettségi szintem), sietve szeretném leszögezni, a történet hű maradt önmagához, és a szerelmi szál mellett bőven jutott tér az izgalmas akciónak is.
Ahogyan már a korábbi két rész előrevetítette, a hangulat még tovább komolyodott, komorodott. A humort leginkább csupán a karakterek évődése, egymás ugratása csempészhette a fájdalommal és veszteséggel terhes cselekménybe, igaz, a szerző többször igyekezett ezzel oldani a feszültséget. Azt a feszültséget, amit ő maga idézet elő azzal, hogy nem félt leírni kínzásokat, szörnyű kísérleteket, vagy véres halálokat. Sőt, nem rettent attól sem vissza, hogy megkedvelt szereplőket áldozzon fel az események sodrában, bár ezzel egy időben egy új és fölöttébb érdekes karaktert, Archert, mutatott be nekünk, és végre visszakaptuk azt a hebrencs Dee-t, akit az előző részben én például nagyon hiányoltam. Tehát egy percig sem kell attól félni, hogy unalomba fulladna a regény.
De hogy ne csak végig fangirlködjem az egész bejegyzést, gyorsan megemlítem, hogy a főszereplők hangjai itt-ott egy csöppet mintha összemosódtak volna, hogy számomra egy pindurit homályos a most megismert originek jövőbeni szerepe, illetve azt sem árthat kiemelni, hogy ismét átkozott függővéget hozott az utolsó oldal. Ugyanakkor a teljes őszinteséghez az is hozzátartozik, hogy olvasás közben ezek engem a legcsekélyebb mértékig sem zavartak.
Szóval, én csak ajánlani tudom ezt a kötetet is, mint ahogyan az egész sorozatot. Luxent mindenkinek!

{ Kedvenc idézetek: }

„Amíg mélyen benne vagy valamiben , sosem mondod ki, sosem teszed meg, amit kellene. Mindig csak utóbb, amikor már túl késő, akkor jössz rá , hogy mit kellett volna mondanod vagy tenned.”
„Daemon Black még egy nyűgös sündisznónál is tüskésebb bírt lenni, bökős páncélja alatt azonban kedves volt , védelmező és hihetetlenül önzetlen.”
„Kezeket fel, és eszedbe ne jusson, hogy csillámpónivá változz nekem, szépfiú!”
„– És mi a terved? Hogyan hoznád ki? – kérdezte Luc kíváncsian.
Jó kérdés volt.
– Idáig még nem jutottam el. Egy másodpercig csak nézett rám, aztán hangosan felnevetett.
– Jó terv, tetszik. Csak néhány apróság sikerülhet félre.”
„– Megígérem, hogy nem ez lesz a jövőnk, cica. Biztosítani fogom számodra a jövőt. Egy normális életet.
– Nem akarok normális életet, válaszolta gyanúsan csillogó szemmel. Csak egy életet, veled.”
„A szavak néha értéktelenek.”
„...megcsókolt, de ezúttal nem édesen és gyengéden, mint korábban – vadul, intenzíven, erősen. Egyszerre volt ez köszönet és ígéret. Összetört és újraépített. Az a csók… életre hívott engem.”


11.27. - Media Addict
11.29. - Angelika blogja
12.01. - Insane Life
12.06. - Dreamworld

Nyereményjáték:

Daemon nem egyszerűen egy űrlény, de egy olyan, aki közöttünk él.
A mostani nyereményjátékban nincs más dolgotok, mint a képek alapján kitalálni melyik sorozatról van szó. Mindegyik kép egy-egy sci-fi, földönkívülis sorozatot takar, amit itthon is láthattatok.
(Figyelem! A kiadó kizárólag Magyarország területére postáz! A levélben való kiértesítést követően, ha a nyertes nem válaszol 72 órán belül, akkor új nyertest sorsolunk.)


a Rafflecopter giveaway

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Mondd el Te is a véleményed!

 
back to top