2013. november 16., szombat

Karen Erickson - Game for Marriage - Játék a házassággal


molygoodreads

Sheridan Harper, a megélhetéssel küszködő festőnő, sosem hitte volna, hogy perzselően forró éjszakát tölt majd el Jared Quinn-nel, a helyi profi futballcsapat, a San Jose Hawks szédítő sztárhátvédjével. És még jobban megdöbben, amikor Jared házi publicistája ajánlatot tesz neki: kössön névházasságot a játékossal, hogy távol tartsák Jaredtől a pletykalapokat. Ha ilyen közel lenne Jaredhez, az túl nagy csábítást jelentene, ezért Sheridan, hogy megóvja szívét, ragaszkodik hozzá, hogy a szerződésbe titkos cikkelyt foglaljanak, amely megtiltja kettőjük közt a szexet.
Jared meg akarja tartani hátvédi állását, és San Joséban akar maradni. Nőfaló híre miatt már túl sokszor került a főcímekbe, de kedves, szenvedélyes, új feleségében van valami, ami megmagyarázhatatlan módon csábítja. Szigorúan tilos köztük mindenféle meghittség, de amikor a testek a mélybe zuhannak, követik-e őket a szívek?

Főszereplők: Sheridan Harper & Jared Quinn
Carmel, Monterey - jelenkor

Sorozat: Game for it 1.
Műfaj: Erotikus

 
Kiadó: Ulpius
Megjelenés: 2013. november 12.
Fordító: Alföldi Zsófia
ISBN: 9789632548708
302 oldal, puha borítós

Értékelésem:

Azon olvasók közé tartozom, akik élvezik az erotikus történeteket. Helyesbítenék, hiszen ez így magában nem túl ütős bejelentés. Azon olvasók közé tartozom, akik nem szégyellik bevallani, hogy időnként kimondottan szívesen olvasnak pikáns történeteket, sőt, ha jól van megírva, nem átallják még élvezni is a parázsló jeleneteket. Azt viszont kissé érthetetlennek tartom, miért érez olyan sok író késztetést, hogy ismerős terepükről kilépve ebben a műfajban is megcsillantsák magukat. Az meg már egyenesen felfoghatatlan, miért vagyok újra és újra olyan lökött, hogy hagyom, az ismerős nevek elcsábítsanak. Mintha abban a pillanatban, hogy meglátom egy szerző nevét, akinek írása egyszer már kellemes órákat szerzett nekem, kikapcsolna agyam logikus fele, és átváltana automata, beszerző körútra kelt hörcsög üzemmódba. Csak a kell jelzés villog a szemeim előtt. Pedig a sanyarú igazság az, hogy általában olyan egyszer olvasós, közepes élmény lesz az eredmény. Ám mint tudjuk, a remény egy szemét dög, és mindig azzal kecsegtet, ezúttal másként lesz.
Annyira szerettem a Heti csajt, hogy azonmód le is csaptam a folytatásra angolul, mert ki tud várni egy függővéges pillanatban. Így amikor konstatáltam, hogy Monica Murphy bújik meg a Karen Erickson álnév mögött, ismét belesétáltam az előbb vázolt csapdába. S hogy mi várt rám? 
„- Maga most rám indult, Jared Quinn?
- Ha ezt meg kell kérdeznie, akkor nyilván szörnyen csinálom. ”
Sheridan Harper amellett, hogy csodás képeket fest, oktat is, csak hogy ne kényszerüljön eladni nagymamájától örökölt kicsiny művészeti stúdióját. Jared Quinn a San José-i Sólymok ünnepelt hátvédje, aki nem csak olyan dögös, mint az ördög, de a híre is legalább olyan fekete. Amikor ők ketten összetalálkoznak a Monterey Ízei helyi rendezvényen csak úgy pattognak közöttük az érzéki szikrák. Az esti találkából szenvedélyes egy éjszakás kaland kerekedik, amely talán folytatás nélkül maradt volna, ha a futball csapat sajtósa nem ártja magát a kapcsolatukba. 
Egyiküknek jól jönne a hírverés és némi pénz, másikuknak nem ártana a boldog házasság látszata. Hamarosan megkötik az egy évre szóló szerződést, és megkezdik közös életüket. Ám meddig lehetnek képesek a világgal elhitetni, hogy minden tökéletes közöttük, miközben távolságtartó idegenekként élik egymás mellett mindennapjaikat? S vajon az emésztő vágy meddig nyomható el? 
„Kezdődjön a játék, feleség.”
Sajnos ismételten elmaradt a hűűű, ez ütős volt érzés. Hiába volt haladós a regény, ha unos untalan hasra vágódtam a kilógó lólábakban. Kezdésnek mindjárt ott a kényszerházasság ténye. Tetszene az ötlet? Igen. Kacér kuncogással élvezném a sors furcsa fintorát, miszerint ezúttal az ellenállhatatlan nőfalónak bérelnie kell egy nőt magának. Ám a kényszerítő tényező, a nagy miért, számomra hiteltelen volt. A csapatvezetés nyomása sokkal valósabb lett volna, ha nem csak úgy oda van írva, hogy bizony, bizony, többször felszólították, tegye rendbe a renoméját, mert különben gond lesz.
Persze azért nem hagytam magam eltántorítani az első bukkanónál, mert hát mégis csak egy dögös focistáról volt szó, és egy ilyen pasit nem hagy ott csak úgy az ember lánya. Ám akkor jött a szexmentességi záradék. Meglepő higgadtságról tanúbizonyságot téve nem hagytam olyasmitől kizökkenteni magam, hogy csupán pár nappal korábban közösen gyűrték rongyosra egy motel lepedőjét. Helyette arra gondoltam, na most akkor jönnek az érzelmek, szépen feltárulkoznak majd egymás előtt. Khm... ezt végül is megtettek, igen alaposan és többször is, csak nem lelki síkon. Kapcsolatuk leragadt a hús gyönyöreinél, ilyen - mondjuk ki, röhögésre sarkaló - mondatokkal kísérve:
„A férfi olyan volt, mint valamiféle csodatévő orgazmustündér, aki meglepő könnyedséggel osztogatja a csúcspontokat. ”
Lehetett volna ez jó kis könnyed sztori, ha jobban beleteszi magát az írónő, ha ad egy kis szívet is az egyéb testrészek mellé, vagy ha kicsit csavarosabb történetet kerekít az alapötletből. Így viszont közel sem tudott olyan emlékezeteset alkotni, mint Drew és Fable könyveivel. Persze, egy finom bort kortyolgatva, vagy egy illatos habfürdőben lustálkodva kikapcsolhat minket a valóságból, de ha szívdöglesztő sportolókról szóló, erotikus töltetű jelenkori romantikusra vágyunk, én inkább Jaci Burton-re szavazok, aki hamarosan a magyar olvasóknak is bemutatkozik. Úgy hiszem, Monica Murphy-tól inkább a new adult regényeket fogom keresni. Vagyis... a csuda vigye, hogy mégis érdekel, mi alakult Sheridan legjobb barátnője, Willow, és Jared csapattársa, Nick között!

A helyszín:
Egy koktélt valaki?

Talán nem vagyok egyedül azzal a mániámmal, hogy olvasáskor mindig utána nézek annak a helyszínnek, ahol a történet játszódik. Persze ez akkor igazán izgalmas, ha nem a szinte már unalomig ismert tájakra, városokba térek vissza a könyvek lapjain, hanem alkalmam nyílik másfelé kalandozni. Ebben a regényben a kaliforniai partvidék két települését említik:
Gyönyörűnek tűnik az óceánpart, a sétányok, a kis utcák elbűvölő apró boltokkal, csakúgy mint a parton tanyázó lélegzetelállító, kisebb építészeti csodák, ami a gazdagok egyszerűen házaknak titulálnak. Azt hiszem, kedvenceim a kikötőben sorakozó vitorlások és a carmeli tündérmese stílusú házikók.

A regényben Sheridan többször is valami rózsaszín, vattacukros italt szopogat. Erősen a gyanúm, hogy a koktél ihletadója a Vattacukor Cosmo lehetett. Ha valaki kedvet kapna hozzá, íme a pofonegyszerű recept:
Egy tépésnyi rózsaszín vattacukrot helyezzünk egy martinis pohárba.
A shakerben rázzunk össze 4,5 cl vodkát, 15 cl Cointreau-t, 30 cl áfonya levet.
A vendég előtt öntsük ki az italt, hogy láthassa, ahogyan feloldódik a cukor



A blogturné állomásai:

11.12. Deszy könyvajánlója
11.13. E-book Klub
11.14. Kristina blogja
11.15. Ariadne olvasmányai
11.16. Angelika blogja
11.17. Szennycímlap
11.18. Könyvesem
11.19. Adri könyvmoly blogja
11.20. Magnolia
11.21. Könyvek erdeje


 
A blogturnéhoz kapcsolódó játékban hárman, egy-egy papírkönyvet nyerhetnek. S ezért nem kell mást tenni, mint likeolni az Ulpius-ház YANAF Facebook oldalt!
a Rafflecopter giveaway

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Mondd el Te is a véleményed!

 
back to top