Lucy Score: Amit sosem fedünk fel
A Morgan fivérek közül mindig is Nasht tartották a jó fiúnak: ő a megbízható rendőrfőnök, mindenkire kedvesen mosolyog, és ott segít, ahol tud.Azonban Nash épp egy lövöldözésben szerzett sérüléséből lábadozik, és az eset óta pánikrohamok és rémálmok kínozzák. Nem önmaga többé, de képtelen segítséget kérni a szeretteitől. Kerüli az embereket, és ez épp kapóra jön új, dögös szomszédjának, Linának, aki szintén nem vágyik mély beszélgetésekre vagy tartós emberi kapcsolatokra, csupán feltűnés nélkül szeretné elvégezni a munkát, ami miatt a városba érkezett. Csakhogy találkozásuk első pillanatától kezdve mindketten tudják, hogy nagyon nehezen tudnak majd szimplán jó szomszédok maradni.
Vajon Lina képes lesz ellenállni Knockemout bájának és Nash sármjának? És képesek lesznek megőrizni legféltettebb titkaikat egymás előtt – a titkokat, amelyek mindent tönkretehetnek?
|
Kiadó: Pioneer Books Fordító: Bótyik Bettina Zora ISBN: 9786156644060 640 oldal |
„Knockemout képes észrevétlenül az otthonoddá válni…”
Tekintve, hogy már többször újráztam a kötetekkel, bizton kijelenthetem, Lucy Score egyszerűségükben szépséges borítójú Knockemout trilógiája elrabolta a szívemet. Kellemesen kikapcsolónak, ellazítóan megnyugtatónak érzem az írónő stílusát. Magával ragadó történetei egyszerre humorosak, romantikusak és izgalmasak, sőt, melengető boldogsággal töltenek fel. Engem nem hogy zavarna, inkább kimondottan élvezem, hogy sok időt tölthetek a mindennapi élet pillanatokról olvasva, vagy hogy a cselekmény minden szála csak apródonként bontakozik ki. A hangulatos kisvárosi miliőt, no meg a színes mellékszereplő gárdát úgyszintén imádom. Olyan érzésem van, mintha valamelyik kedvenc tv sorozatom helyszínén – Bluebellben, Stars Hollowban, vagy Virgin Riverben - járnék. Ráadásul nálam a váltott nézőpontú narráció, valamint a jól kidolgozott főszereplők bőven túl a harmincon életkora szintén pozitívum. Épp ezért kimondhatatlanul boldog vagyok, hogy immár a második rész is megjelent igényes magyar fordításban.
„A kisvárosokban szokták az elfoglalt nőket elcsábítani a helyi, mogorva üzletemberek. Vagy a seriff. Találkoztál már a seriffel?”
Míg az Amin sosem leszünk túl lapjain az idősebb Morgan fivér, a morgós Knox találta meg a párját a virginiai kisvárosba szökött menyasszonyként betoppanó Naomi személyében, addig az átívelő, bűntény utáni nyomozásos történetszál fonalát szinte rögtön az első rész eseményei után folytató Amit sosem fedünk fel középpontjában a fiatalabbik testvér áll. Az a rendőrfőnök, aki csúnya lőtt sebbel került kórházba, s most próbál talpra állni belőle. A testi gyógyulással még csak-csak haladgat, ám az emlékezetkiesés miatti zavarodottsággal és a sérülés utáni mentális megbillenéssel már nem olyan könnyen boldogul. S mit ad ég, bátyja exe és jó barátja, a dögös biztosítási nyomozó, Angelina Solavita pont egy pánikroham kellős közepén talál rá.
„A sebezhetőség nem egyenlő a gyengeséggel. Azt jelenti, bízol magadban, hogy elég erős vagy ahhoz, hogy kibírd a fájdalmat. Igazából ez az erő legtisztább formája.”
Ó, mennyire szerettem ezt a párost! A mindenkinek segítő, mindenkit védelmezni akaró jófiú Nasht, aki most maga szorult támogatásra, és az elkötelezettségnek még a gondolatától is irtózó, eszes és pimasz Linát. Élveztem a kettejük közt pattogó szikrákat, az adok-kapok pillanatokat, a vad szenvedélyt, az édes egymás melletti megpihenés perceit, sőt, még a vitáikat is. Jó volt látni, hogy makacsságuk és érzelmi csomagjaik ellenére többnyire felnőttként, őszintén próbáltak kommunikálni, valamint túllépni múltjuk sebein. A ’ha elszaladsz, én utánad megyek’, plusz a ’ha ellöksz magadtól, én akkor is kitartok’ jeleneteket pedig egyszerűen imádtam. A kutyamentős fejezeten nagyon jót kacarásztam, az epilógus pedig igazi rózsaszín vattacukros gyönyörűség.
„… az élet nem arról szól, hogy a lehető legkevesebb kellemetlenséggel vészeljük át. Hanem arról, hogy mindent megtapasztaljunk. A jót, a rosszat, és mindent, ami a kettő között van.”
Mindemellett meg kell még jegyeznem, mennyire nagyra értékeltem a fiú és lány baráti bandázások és ugratások epizódjait a szórakoztató faktoruk, míg a mentális egészség és rendőri túlkapás témájának feszegetését a fontosságuk miatt. Ugyanakkor azt szintén ki kell emelnem, mennyire tetszik, hogy a háttérben futó krimi vonalat ilyen hagymaszerűre találta ki az írónő. Az első kötetben lefejthettük a száraz burokleveket, most a húsos hagymalevelek egy nagy rétegét sikerült felfednünk, de még mindig ott vár ránk a legközepe.
S tudom, még ez a könyv sem olyan régen jelent meg, mégis nagyon remélem, hogy a tűzrőlpattant könyvtáros, Sloan és jéghidegnek tűnő Lucian történetét elmesélő Things We Left Behind fordítására nem kell túl sokat várnunk, mert elképesztően szívesen olvasnám már magyarul kettejük izzó civakodását.
12.19. - Fanni's Library
12.21. - Pandalány olvas
12.23. - Kelly & Lupi olvas
Nyereményjáték:
Mostani blogturnénk minden állomásán Lucy Score magyar nyelven megjelent regényének szerelmes párjainak neveit találjátok. A Ti feladatotok, hogy a szereplők nevei alapján kitaláljátok a könyvcímeket. Figyelem! Ezúttal egy bónusz esélyt is tartogat a rafflecopter. ;)
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Naomi & Knox