Robin LaFevers: Mortal Heart - Halandó szív
| Annith izgatottan várja, hogy küldetést kapjon, hogy ő is Mortain istenség szolgálóleánya lehessen. Csendben figyeli, ahogyan különleges képességű novíciatársnői elhagyják a kolostort, és küldetésre indulnak a világba, hogy beteljesítsék a Halál istenének komor, végzetes utasításait. Türelmesen vár, hogy mikor kerül rá a sor. Ám legsötétebb félelmei válnak valóra, amikor rájön, hogy az apátasszony neki nem szán feladatot, hanem azt akarja, ő legyen a zárda Látnoka, vagyis magányban és szüzességben kell leélnie hátralévő életét a kolostor kőméhébe zárva. Annith ezt elmondhatatlan árulásnak tekinti, hisz egész életében arra készült, hogy orgyilkos lehessen. Ezért saját kezébe veszi sorsát. Ebben segítik a hellequinek, a megváltásra vágyó elátkozott lelkek, valamint a nőket és ártatlanokat védelmező Arduinna istennő papnői is. Annith megszökik a kolostorból, a breton udvarba megy, ahol Anne hercegnő és hívei éppen a francia invázió elleni stratégiáról tanácskoznak. A kolostor meggondolhatta magát, de ez nem jelenti azt, hogy ő belenyugszik. |
„… a gyanú (…) nagyon más, mint a bizonyosság tudása.”
Őszinte leszek: Féltem kicsit ettől a könyvtől. Egyrészt mindig nehéz búcsút venni egy megkedvelt sorozattól, másrészt Annith valahogy nem került igazán közel a szívemhez a korábbi köteteket olvasva, és tartottam tőle, vajon az ő regénye képes lesz-e feléri a korábbi élményekhez s a miattuk megemelkedett elvárásaimhoz. Szerencsére kár volt pánikolni, Robin LaFevers nem hagyott most sem cserben.
„… mert végső soron, mint bebizonyosodott, a szerelem mindenek közül a legnagyobb hatású fegyver. Erősebb, mint a Halál.”
A stílus és a történetvezetés újra csak remek, a történelmi tényekkel és politikai játszmákkal elegyített mitológia még mindig lebilincselő, sőt, a szemet kerekítően meglepő fordulatok sem maradtak el, valamint ismét érdekes új mellékszereplőket ismerhettünk meg – ezúttal Szent Arduinna követőinek személyében. Ám hozzászokva a jóhoz ezeket szinte már el is vártam a szerzőnőtől, így kissé lesarkítva azt mondhatom, nálam minden a két főszereplőn állt vagy bukott.
„… egy orgyilkosnak nem való a jó szív.”
A szent küldetésre készülő ártatlan és csendes Annith igaz, hogy közel sem olyan gondtalanul bátor, mint Ismae, vagy sötéten ádáz, mint Sybella, de - mint kiderült - visszahúzódó természete csupán egy ügyes álca, amely alatt tagadhatatlanul merész és vad lány lapult arra várva, hogy bizonyíthasson. Kitartó elszántsága igazi tiszteletet ébresztett bennem és kíváncsi nyitottsága kellemes meglepetést szerzett nekem, s tetszett, hogy bár voltak kétségei, sosem hátrált a rá váró kihívások elől. Magam sem gondoltam volna, hogy ennyire meg fogom kedvelni, és így fogom élvezni, amint mind többet megtud származásáról, az istenekről és voltaképp magáról a hitről.
„Számomra nincs szabadság, csak halál.”
Mortain hellequinjeinek erős, hallgatag vezetője, Balthazaar, pedig egy olyan titokzatos, komor és szilaj karakter, akinek megvan a maga fájdalma és súlyos múltja, de a szíve a helyén van… és én totál sóhajtozós kislánnyá olvadtam attól, ahogyan oltalmazta Annith-t. S habár ebben a cselekmény központú regényben a szerelmi szál ezúttal sem válhatott markánssá, azért jutott annyi édes, lopott pillanat a lapokra, hogy úgy érezzem, ők ketten szépen kiegészítik a másikat, és elégedett legyek párosuk egymásra találásával. A végére legalábbis, miután már átláttam a miérteket és hogyanokat. Azonban kezdetben nem volt ennyire világos és hihető, hogy nekik bizony közös kell, hogy legyen a sorsuk.
„Van benne valami, ami olyan nagyon az én szívemhez illik.”
A halál szolgálólányai trilógia három, orgyilkosnak kiképzett apácanövendék nyomába szegődve fordulatos és szórakoztató, fantasy elemekkel átszőtt, nagyszerű kalandra invitált a késő középkori Bretagne-ba. Élvezettel olvastam mindhárom kötetet, és ahogyan attól tartottam, most kicsit fájdalmas a búcsúzás. Már csak abban reménykedek, hátha egyszer születik még pár kiegészítő novella, ahol viszontláthatom még a lányokat és nem mindennapi választottjaikat.
„Istenek és halandók is sok elemből állnak; vannak közöttük megtörtek és sebzettek is, de önállóan egyik sem fejez ki minket.”
Könyvinfók:
| Műfaj: történelmi ifjúsági fantasy Sorozat: A halál szolgálólányai 3. Elbeszélés módja: E/1, jelen idejű, Annith nézőpontú Ki? Annith & Balthazaar Mikor? 1488. december Hol? Bretagne Érzékiség? burkolt Szerelmi háromszög? nincs Lezárás? boldog #Kulcsszavak: halál, istenek, kaland, látnok, lélek, megváltás, mitológia, orrgyilkos, szellem, titok, zárda |
10.02. - Deszy könyvajánlója
10.04. - Angelika blogja
10.06. - MFKata gondolatai
10.08. - Kelly & Lupi olvas
10.10. - Dreamworld
10.12. - Always Love a Wild Book
Nyereményjáték:
A mostani játékban 6 kastélyt mutatunk be nektek! Minden állomáson találtok egy képet és egy rövid leírást arról, hogyan is kötődik a Halandó szív fiatal királynője, Anna, életéhez. A Ti feladatotok, hogy kitaláljátok a kastélyok nevét vagy helyét. Ám figyelem! Egy település két kastéllyal is képviselteti magát, itt mindenképp konkrétumot várunk! További segítséget jelent a kis térkép, amit a turné adatlapján találtok.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
VIII. Károly és Anna gyakran időzött itt, ekkor vált igazi kastéllyá.
Sajnos ma már csak egy része látható.