Richelle Mead - Succubus on Top - A szukkubusz éjszakája
| Georgina Kincaid, Seattle város szukkubusza pokoli elismerésben részesül kiemelkedő lélek-megrontási teljesítményéért, és békességben él nagy szerelmével, a halandó Seth Mortensen regényíróval. Szerelmük egyetlen hiányossága a testi beteljesülés: könnyű csókokon és gyengéd simogatáson túl nem merészkedhetnek, mert azzal Georgina elszívná Seth életerejét. Kényszerű önmegtartóztatásuk dacára igen harmonikusan építik kapcsolatukat mindaddig, amíg meg nem jelenik a színen Georgina régi inkubusz barátja, a sármos csábító, Bastien. Az inkubusz rejtélyes feladattal érkezik a városba: meg kell rontania egy híres tévésztárt, a bigott Dana Daileyt, akinek szervezete szigorú konzervatív értékeket hirdet, így igyekezve gátat vetni a földi romlottságnak és az ördög csábításának. Georgina természetesen barátja segítségére siet, ám miközben Bastien Danát igyekszik a romlásba vinni, Georginának is szembe kell néznie saját démonaival. Az izgalmas kalandokkal és váratlan fordulatokkal teli események közepette Georginának egyre nő a felelőssége: immár nem csupán démoni társaival próbál a pokoli ranglétrán egyre feljebb jutni, de halandó barátai mellett is elkötelezi magát, ráadásul a szerelemben is igen kreatív kiskapura talál. |
„Az emberiségnek ez a lényege: hogy kudarcok és sikerek sorozata, mindenki a saját erősségeit és gyengéit próbálgatja, így jut egyről a kettőre.”
A második Georgina Kincaid kötet ott veszi fel a történet fonalát, ahol A szukkubusz dala letette. Én pedig alig vártam, hogy folytathassam a sztorit, hiszen nagyon kíváncsi voltam, hogyan alakul majd Georgina és Seth kapcsolta. Már mielőtt belelapoztam volna legalább öt különböző ötlettel játszadoztam el gondolatban arról, hogyan is hozhatnánk össze őket igazából és örökre. Persze tisztában vagyok vele, hogy a sorozatnak nem ez a lényege, de nem tehetek róla, én erre a szálra vagyok a legkíváncsibb. Látni szeretném, hogyan ismerik meg egyre jobban a másikat, hogyan küzdenek le minden akadályt, ami a kapcsolatuk útját állja, és igen, hőn áhítom a happy endet. Engem ismerve ez nem az évszázad meglepetése, nem igaz?
Szóval, elég nagy elvárásokkal fogtam neki a regénynek. Ám tudjuk, az elvárások és remények csalóka jószágok. No nem mintha A szukkubusz éjszakája rossz lett volna. Nem, ezt nem mondhatom, hiszen olvastatta magát, sokszor mosolyra ingerelt – a hangvétel mintha jóval humorosabb lett volna, mint korábban -, és ha még nem is hozott boldogságban örökkön örökkét, meghagyta a lehetőségét. Viszont összezavart, felbosszantott többször is.
Ahogy az első könyvben, úgy itt is kaptunk ’nyomozzunk a gaztevő után’ történet szálat, amelybe Georgina, mi sem természetesebb, alaposan belegabalyodik. Nem sok választása van, hisz barátja és munkatársa, Doug, nyugtalanítóan furcsán viselkedik újabban, s a jelek valamiféle titokzatos drogra utalnak. A régimódi eleganciával öltözködő gonosz figuráját, valamint az indokaira adott magyarázatot ötletesnek találtam, csak nem értettem, miért süllyedt az egész ügy ennyire a háttérbe. Talán csak azért, mert szörnyen, SZÖRNYEN, dühös vagyok a városba érkező inkubusz vonalra, de szívesebben vettem volna, ha Georginától nagyobb erőfeszítést kívánt volna az eset felgöngyölítése. Így túl egyszerűen jött a megoldás, hogy a ’nagy’ összecsapásról már ne is szóljak, mert azt olyan pikk-pakk lezavarták, hogy csak pislogtam, és értetlenkedtem, hogy komolyan csak ennyi lenne?
Az a bizonyos inkubusz, Bastian, Georgina régi jóbarátja… :S Ha rajtam múlik, jóval kevesebb figyelemben részesült volna! Még ha küldetése részleteit kissé erőltetettnek is éreztem, úgy okoskodtam, a Dana körüli szimatolás jó ürügy arra, hogy kicsit jobban megismerhessük csintalan szukkubuszunkat, esetleg bepillanthassunk ismét a múltjába. S ezt örömmel vettem. Ám azt nagyon nem vártam, sőt, utáltam, ami megesett közöttük! No és a másnap… ekkora tuskóként viselkedni! Elmondhatatlanul mérges vagyok a pasira, Georginára nem különben.
Mert ez az én szememben árulás volt a javából. Seth, a drága, szétszórt, bohókás, Seth persze megbocsátott mindent. Szinte már hihetetlenül könnyedén.
„Tudom, mi vagy – folytatta –, ahogy azt is tudom, mit csinálsz. A kapcsolatunk első pillanatától kezdve ezzel a tudással kell élnem. Zavar, persze hogy zavar, de azt nem jelenti, hogy nem tudom elviselni – a kezemre tette a kezét, ujjai szórakozottan körözni kezdtek a bőrömön. – De nem szabad félned megmondani nekem az igazat. Soha többet. Még ha ocsmány is az igazság. A kapcsolatunk nem a szexről szól, ezt elég nehéz lenne tagadni. De ha már őszinteség se marad benne, hamarosan itt állunk üres kézzel.”
Persze tudtam, hogy valaminek történni kellett, ami felzavarja kapcsolatuk állóvizét, hiszen bár a szex nem egyenlő a szerelemmel, de teljesen lemondani róla, amikor ketten vonzódnak egymáshoz, kemény kihívásnak tűnik. Világos, hogy nem fekhetnek le egymással folyton csupán aludni, de tudva, mi vezette Georginát lelke eladásához, nem gondoltam volna, hogy ismét ekkorát fog hibázni. Azt vártam, keresnek valami kreatív áthidaló megoldást, míg véglegesen meg nem oldják a problémát. Mert kell lennie valami kiskapunak, nem?
Különben mi végre a furi angyal, Carter? Már az első résztől izgatja a fantáziám a karaktere, mert gyanítom, a laza külső hatalmas meglepetést takargat. De mikor rukkol már elő valami ütőssel? Többször azt éreztem, szinte már-már mond vagy tesz valamit, ami kihatással lehet Georgina jövőjére … de aztán semmi. Dühítő!
Ám mindent összevetve, azt hiszem, ha valaki nem agyal túl mindent, mint jómagam, akkor jól fog szórakozik ezen a 300 oldalon. Könnyed hangú, humoros urban fantasyt fog kapni, természetfeletti lényekkel, veszéllyel, megoldandó rejtéllyel, romantikával és vágyakkal. Gyors kikapcsolódáshoz tökéletes!
Értékelésem:
A könyvet hálásan köszönöm a kiadónak!