2012. november 24., szombat

Laurell K. Hamilton - Swallowing Darkness - Elnyel a sötétség

Sorozat: Merry Gentry 7.
Kiadó: Agave
Megjelenés: 2012. október
352 oldal, puha kötés

moly goodreads
Meredith NicEssus hercegnőnek nincs sok ideje feldolgoznia nagybátyjától, a Fény és Illúzió Királyától elszenvedett erőszakot és kedvese, Gyilkos Fagy elvesztését. A vad falka élére áll, hogy megtorolja anyjaként szeretett és tisztelt nagyanyja halálát. A legfőbb célpontok azonban ő maga és méhében hordott ikergyermekei, valamint az utódok apjai, a testőrei. Andais, a Levegő és Sötétség Királynője Unseelie Udvartartásából a trón eddigi várományosa, Cel korábban sem fogta vissza gyilkos indulatait. Ezúttal is kíméletlenül a hercegnő és sarjai elpusztítására tör. Ugyanakkor nagybátyja, Taranis – feltételezett apai jogon – magának követeli Merry gyermekeit. Eközben a tündérdombok megvetett udvara, a sluagh virágba és mágiába borulva újfent megerősödik. Ám az éjfekete éjrepülők is kevesek megmenteni az önkéntes száműzetésbe kényszerülő újdonsült királynőt és kíséretét. Eljön a leszámolás, a mindent eldöntő csata ideje: Merry csak az Istennő, a Hitves segedelmében és oltalmában bízhat, hogy ő és gyermekei, szerettei túlélik az összecsapást.
Vajon fény derül-e Meredith apja, Essus herceg halálának körülményeire? Lesújt-e újra a kegyetlen gyilkos? Mit kell feladnia a hús és vér kezének hatalmával bíró hercegnőnek azért, hogy elnyerje személyes boldogságát.

Ms Hamiltonhoz fűződő kapcsolatomat a legjobb indulattal sem lehet szokványos rajongásnak titulálni. Ő az az írónő, akinek a tehetsége és elképesztően színes fantázia előtt őszinte elismeréssel adózok, mégis nem egyszer fordult már meg a fejemben, biztosan akarom-e én olvasni sorozatainak elkövetkezendő köteteit? Anita Blake-el most éppen mosolyszünetet tartunk, s hogy őszinte legyek a Misztál csókjánál majdnem búcsút intettem Merry Gentry-nek is. Aztán jött a Fagyos érintés, és én olvadtam…
Egy darabig, hogy aztán úgy érezzem, kirántották alólam a talajt. Nem szégyellem bevallani, durcás sértettség és reménykedés között őrlődve fogtam neki a hetedik kötetnek. Vadul bizakodva lapoztam, mert hittem, előbb-utóbb lesz még mód visszafordítani a visszafordíthatatlannak tűnőt, de ugyanakkor csöppet zabosan meredtem a lapokra, hogy most ugyan mivel fog előállni ez a kegyetlen nőszemély. Nos, a korábbiaktól talán sötétebb hangulatú, de akciódúsabb regénnyel, amit szinte egy huzamban elolvastam, mert nem akaródzott letenni.
„Élet soha nincs halál nélkül, sötétség fény nélkül, fájdalom remény nélkül.”
Meredith immár várandós, méghozzá egy ikerpárral, akiknek nem egy, hanem rögtön hat apukájuk van, az öt testőr és Solto Lord személyében. Ám a hercegnő állapotossága egyszerre áldás és átok, hisz bár biztosítja helyét a trónon, ugyanakkor ellenségei még elszántabban törnek az ő és szerettei életére. Miután drága nagyanyja egy gonosz bűbáj miatt rátámad, majd karjai között meghal, bosszút esküszik. S a bosszú persze harcot jelent. Fájdalom, veszteség, intrikától terhes tündér politika, árulók leleplezése, véres csata, ismerős szereplők feltűnése, varázslatos mágia, meghökkentő csodák és egy nagy meglepetés 350 oldalba foglalva.
„- Mit adnál a Gyilkos Fagyodért?
- Bármit.”
Tagadhatatlan, hogy engem mindig is leginkább Merry és férfijainak kapcsolat tartott a sorozat mellett, hiába a pompás világfelépítés, a szereplők sokszínűsége, számomra romantika nélkül nem lenne tökéletes az élmény. Úgyhogy én különösen örülök annak, hogy az én szívemnek is kedvesebb Doyle és Fagy az, akikért láthatólag a hercegnő is jobban odavan, mint a többiekért. Nem csoda hát, hogy Doyle felgyógyulásakor ujjongtam, a 47. fejet végén pedig egyenesen majd kiugrottam a bőrömből. Más kérdés, hogy ilyetén elfogultságomban ahelyett, hogy igazán értékeltem volna, hogy a kezdeti kötetekhez képest mostanra a hús gyönyörei kevésbé hangsúlyosak, inkább azon keseregtem, hogy az első erotikus pillanat fölöttébb szűkre szabott, illetve hogy az egyetlen szex jelenet miért pont akkor és miért pont azokkal történt.
Az Elnyel a sötétség jó néhány, a kezdetektől nyitott kérdésre választ adott. Már-már záró kötet hangulatát keltette bennem. Kíváncsi vagyok, innen merre vezet majd Merry élete, a hírek szerint egy folytatás már elkészült (Divine Misdemeanors), s egy továbbira tett ígéretet az írónő.

Értékelésem:

A könyvet hálásan köszönöm a kiadónak!

2 megjegyzés:

  1. Már a fülszöveget sem tudtam elolvasni :) Ki van kivel? :)

    VálaszTörlés
  2. Örülök, hogy megtaláltalak :)
    Főként azért, mert bár jó írónőnek tartom Hamiltont (ezért gondolkodtam ezen a sorozaton), egy dolgot nem tudok lenyelni tőle. Ez a szexhez és a párkapcsolatokhoz való hozzáállása, amit szerintem már kezelni kéne. Én az Anita Blake sorozatot olvasom, de csak azért mert szurkolok csóró vámpír fickónak, hogy végre megelégedjen vele már végre a ?nő?. Sajnálom azt a sorozatot, mert az első 8-9 könyv nekem kifejezetten jó volt, szerettem, de az az érzésem, hogy már csak a D kategóriás szado-mazo pornóvonulat viszi el az újabb könyveket. Szóval nálad legalább megtudtam, hogy a Merry sorozatba bele se kezdek mert egykutya. Szerencsére elég sok könyvet feltettél már amiből tudok válogatni, szóval köszönöm, hogy megalkottad ezt a blogot :D

    VálaszTörlés

Mondd el Te is a véleményed!

 
back to top