Abigail Roux - Sticks and Stones

Sorozat: Cut & Run 2.
Kiadó: Dreamspinner Press
Megjelenés: 2010. január
322 oldal, e-könyv
goodreads amazon book depository
“Sticks and stones may break my bones but words will never hurt me.”

Ami az első kötet, Cut & Run, letételekor még kérdéses volt, az immár hivatalos: menthetetlenül a sorozat rajongója lettem. Ty és Zane, ez a két kifacsart, komplikált alfahím elrabolta a szívemet. Nem is lehet kérdés, hogy érdekel, hogyan alakul a kapcsolatuk… mert hogy nem kapkodják el a dolgokat, az egyszer biztos.
Az első történetben a frissiben összekerült párost egy sorozat gyilkos utáni nyomozással bízták meg. Az ügy felgöngyölítése a már meglévők mellé újabb lelki sebeket, szép számú testi sérüléseket és egy munkatársi kapcsolat határain átnyúló kapcsolat kezdetét hozta.
Amikor felépülve visszatérnének az aktív szolgáltba felettesük úgy gondolja mielőtt az íróasztal mellől ismét terepre engedné őket, rájuk férne még némi pihenés, az agykurkászi segítségről már nem is szólva. Így kerülnek a fiúk Nyugat-Virginiába Ty családjához egy laza túrázós vakációra. Természetesen nem is ők lennének, ha ez csak egy unalmas, pár napos hegyi kirándulás lenne. Maradjunk annyiban, a tervezett kis kalandból igen nagy lesz, amiben szerepet kapnak: ölni kész kincskeresők, mindenféle fegyverek, megkötözött emberek, egy viharban felduzzadt jéghideg patak, egy igen éhes hegyi oroszlán és egy kevés híján halálos sebfertőzés.
Jó volt találkozni a Grady famíliával. Chester, a nagypapa nem mindennapi jelenség a mindig kéznél lévő ásójával. Mara, erős és megértő édesanya, aki folyton folyvást süt-főz, ami nem is csoda, egyetlen nőként a konok férfiak között. Earl kemény kezű édesapa, akit feltétel nélkül tisztelnek a fiai. Deacon, az ifjabb fiú, diplomás pszichológus, és nem által mindenféle kényes kérdést firtatni, legyen szó saját bátyjáról vagy annak barátjáról.
“Once you admit to yourself that you are or aren't something, then you can begin searching for the reason why," Deuce went on. "And once you've found that, you can begin to take steps toward making it better. So, tell yourself you're an asshole, stop being an asshole, your problem's solved," Deuce said in a pleased voice.”
A családtagok érdekes személyiségek, ám nem kimondottan emiatt örültem, hogy megismerhettük őket. Sokkal inkább azért, mert jelenlétük hozzásegített ahhoz, hogy jobban megismerjem, megértsem Tyson karakterét. Sok mindent megmagyarázott, milyen a viszonya az apjával, hogy milyen nagyon szeretne mindig megfelelni neki, milyen nagyon igyekszik, hogy elnyerje a tiszteletét és elismerését. Kiderült, miért lépett be a tengerészgyalogsághoz, majd az FBI kötelékébe, mint ahogyan arra is fény derült, miért utálja olyan hevesen a motorokat. Az pedig külön öröm volt számomra, hogy a testvére milyen korrekten fogadta, hogy a mindig kemény bátyja egy férfiban találhatja meg a társát.
Nagyon tetszik, hogy ez a sorozat mindamellett hogy izgalmas háttértörténeteket hoz, szép lassan építi fel Zane és Ty kapcsolatát. Úgy értem, tényleg lépésről lépésre alakul ki minden, és remek figyelni, ahogyan megdolgoznak azért, hogy megismerjék és elfogadják a másikat. Kezdetben volt a fellobbanó szikra, most viszont a bimbódzó kötődés ideje jött el. Persze felnőtt férfiak vágyakkal, amelyeknek időnként engednek is, ám a nyers testiség mellett ott az intimitás. Meghitt pillanatok, bensőséges sutyorgások, bizalmas utalások, lopott csókok. És én ezt imádtam! Ahogyan azt is, hogy kezdenek ráhangolódni a másikra, kiegészíteni és megnyugtatni egymást. Néhol olyan édesek voltak!
“At least he now he knew the truth about himself and Zane. Looking raptly into Zane’s dark eyes, Ty wondered why he hadn’t realized he loved the man earlier.”
S na igen, attól meg olvadt a lelkem, hogy ha még csak magában is, de Ty végre kimondja, hogy szerelemes. Megdöbbentem, hogy nem Zane az, aki először elismeri, de így még jobb is. A végén pedig az új lakásban… jahaj… az a két lökött mamlasz.
“I like being able to wake up to you. I like knowing you’ll be there if I need you,” he continued, obviously uncomfortable with what he was saying but refusing to be deterred now that he’d begun. “I like being with you, Zane. And I’d like to keep that up now that you’re here,” he admitted shakily. He met Zane’s eyes determinedly. “I want you.”
Igen, hivatalos, teljesen elvette az eszem, ez a két kissé zavart, tökéletlenségükben tökéletes férfi. Kemények, mégsem tudnak mindent uralni, de a lehetetlennel is próbálnak megküzdeni. Van, amikor haragszom rájuk, időnként egyenesen frusztrálnak, annyira pasiból vannak, de egész idő alatt oda vagyok értük, mert olyan elragadóak is tudnak lenni. Rajongó lettem, és egy csöppet sem bánom! :)

Értékelésem: