2014. július 26., szombat

Georgia Cates: Beauty from Pain - A fájdalom szépsége


molygoodreads

Jack McLachlan iparmágnás a borászat nagyágyúja, egyben Ausztrália legkapósabb agglegénye. Sikerei és vagyona miatt nem ismeretlenek számára a romantikus kapcsolatok bonyodalmai, a zűrös helyzetek elkerülése érdekében extrém szabályok szerint randevúzik. A maga egyszerűségében, kötöttségek nélkül élvezi a gyönyörű hölgyek társaságát. Kapcsolatait üzleti megállapodásként kezeli, minden egyes alkalommal ugyanolyan feltételek szerint. Nincs hosszú távú kapcsolat. Nincs valódi személyazonosság.

Az ő játéka, az ő szabályai. Többnyire elégedett a megszokott játszmával, ám amikor Laurelyn Prescott belép az életébe, muszáj stratégiát váltania. Az új játékos ugyanis minden korábbitól különbözik. Jack világa a feje tetejére áll, amikor három hónapig tartó viszonyba bonyolódik a gyönyörű, amerikai zenésszel. Semmi sem a tervek szerint történik, és Jack egyre több és több szabályt áthág a lány kedvéért. Laurelyn nem is tudja, milyen kivételesen közel kerül ahhoz, hogy olyasmivé váljon, amelynek lehetőségét a férfi elképzelni sem merte. Miatta borul minden játékszabály.

Kiadó: Ulpius-ház Kiadó
Megjelenés: 2014. július 21.
ISBN: 9789633832189
432 oldal, kartonált

Értékelésem:

Azt hiszem, mindenek előtt nem árt tisztázni mi is ez a regény, mert én máris több helyen futottam abba a megjegyzésbe, hogy 'ni, itt az újabb Szürke'. Gyanítom, a borító és a cím - A fájdalom szépsége - egyaránt ludas a gyors tévítéletekben, hiszen tagadhatatlanul kikötözős, elfenekelős erotika kötet feelinget árasztanak. Becsapósan, szögezzük le gyorsan, mert itt bizony szó sincs perverz gyönyörökről, csak a jó öreg vaníliáról, méghozzá a mai viszonylatokban abból is leginkább csak közepes adagnak titulálhatót kínálva. Így aztán én inkább hajlok a contemporary besorolás felé, az erotika helyett. Viszont, azt is kénytelen vagyok elismerni, hogy a történetnek határozottan van némi Árnyalat trilógia, Blackstone-affér vibrálása, ha másért nem, mert főhősnek itt is a kapcsolatait különc hóborttal kezelő milliomost kapunk, míg a nyolc esztendővel fiatalabb hősnő sem önbizalomnak, sem érzéki tapasztalatoknak nincs bővében.
„‒ Maga őrült, de ezt már tudja, igaz? (...)
‒ Nagyon gazdag vagyok. A velem töltött három hónap lesz élete legszebb időszaka. Amit velem megtapasztal, többé semmi sem múlhatja felül.”
Amit a sztoriról elöljáróban el lehet mondani, a fülszöveg nagyjából össze is foglalja. Amikor Laurelyn Nasvilleből Ausztráliába utazik, hogy elszakadjon / elszaladjon addigi életétől, az utolsó amit keres, egy új kapcsolat. Eközben Jack épp a soron következő afférjához keres partnernőt, s mihelyt megpillantja a lányt, tudja, őt akarja, és céltudatos üzletemberként mindent megtesz azért, hogy kiszemeltje igent mondjon az ajánlatára. 
Csak éppen a három hónapra szóló, még a valódi személyazonosságukat is titoknak meghagyó, mindenféle elkötelezettségtől mentes viszony menet közben komolyabbá válik. Szokatlan megállapodásuk természete megadja számukra azt a szabadságot, hogy valóban önmaguk legyenek, hogy legféltettebb titkaikat is feltárva lecsupaszítsák lelküket a másik előtt, és érzékiségen túlmutató intimitás alakuljon ki közöttük. Így aztán a kezdettől meglévő vonzalom lassanként mély, valódi kapcsolattá fejlődik. Csakhogy az előre lefixált határidő megállíthatatlanul közeledik...
„Aznap, amikor találkoztunk, nem szerettelek, egy hónappal később sem. De valahol a találkozás és az elviselhetetlen búcsú között kétségbeesetten beléd szerettem.”
Mintha csak nekem találták volna ki, nem igaz? Mégis, egészen a regény utolsó negyedéig mintha nem leltük volna a közös hangot a könyvvel. Nem értettem a szereplők motivációit, a stílus számomra zötyögős volt, és sehogy sem találtam benne azt a humort, amit pedig több ajánló is oly' nagyon méltatott. Való igaz, a zenei utalásokat imádtam, lelkesen néztem utána az említett borfajtáknak, és élveztem, hogy ezúttal a hátteret olyan általam imádott helyszínek adják, mint Ausztrália és Új-Zéland, de lássuk be, ez messze nem elég a felhőtlen örömhöz. Ám amikor már kezdtem lemondani a könyvről, meg a sorozatról is, az írónő bedobta az érzelmes kártyát, és a szívemnél fogva visszarántott. No persze, mire igazán belemelegedtem volna az olvasásba, elfogytak a lapok. Pontosan ott, ahol végre már nem csak mi láttuk kristálytisztán, hogy egymásnak rendelték őket, hanem ők maguk is belátták érzelmeik komolyságát. Ámde naná, hogy ekkor elváltak útjaik... Áááá! Miért kell manapság mindennek sorozatnak lennie??? Őrjítő.
Mindent egybevetve azért nem bántam meg, hogy a kezembe vettem, és kíváncsi lennék a folytatás(ok)ra. Lassabb folyású, a jól ismert kliséket ügyesen alkalmazó, jelenkori románc, amelynek hangsúlyozom, semmi köze a BDSM-hez. A címe csupán erre hivatott utalni:
„Egész életemben ismertem a fájdalmat, de ez most számomra is újdonság. Nem rossz vagy csúnya dologból született. Ezt a fájdalmat a szépség kovácsolta – a Jack Henry McLachlan iránt érzett szerelmem.”

{ Könyv adatok }

A regényben említett dalok meghallgathatóak itt.

Ki? Laurelyn Paige Prescott & Jack Henry McLachlan
Mikor? decembertől februárig
Hol? Wagga Wagga (Ausztrália) és Új-Zéland

Sorozat: Szépség trilógia 1.
Műfaj: jelenkori romantika
Elbeszélés módja: váltott nézőpontú, jelen idejű, E/1
Érzékiség: erotikus tartalom
Lezárás: nyitott

1 megjegyzés:

  1. Hát mondjátok hogy hisztis vagyok, de magyarázza el nekem valaki miért van az, hogy az utóbbi időben ha könnyed könyvet szeretnék olvasni az automatikusan és kötelezően úgy kezdődik, hogy a hősnő kap egy erkölcsileg eléggé kétes ajánlatot, amit legkésőbb másnap boldogan elfogad. Nekem az a gondom ezzel, hogy innentől kezdve, mint "NŐ", számomra ment a levesbe és tőlem 20 részen keresztül is fürdethetjük, akkor is "mocskos" marad. Ami persze azt jelenti, hogy a könyv is távozik a levesbe a hölggyel együtt. Akkor dobtam el az egészet amikor elment a fickóhoz másnap. Talán ha az írónő kicsit megjáratja a férfit és gyárt némi tartás szegény főhősnőnknek az elején akkor tovább olvasom, de nekem ez nem jött be.

    VálaszTörlés

Mondd el Te is a véleményed!

 
back to top