Számvetés - július
Beköszöntött a nyári hőség, s vele a csábítóbbnál csábítóbb akciók időszaka. Akár merre kattintunk, mínusz sok százalékok hívogatnak minket, hogy költekezzünk, s gyarapítsuk könyvállományunkat. Nem kis büszkeséggel mondhatom, hogy ha nem is sziklaszilárdsággal, de elég kitartóan állok ellen a kísértésnek, és próbálom kerülni a hirtelen felindulásból elkövetett persely gyilkolászást. No jó, időnként akadnak kisebb kilengéseim.
Ilyen volt a hónap eleji bookline kuponozós beszerzés, amikor a régóta halogatott Kristan Higgins regény, az oly sok idő után megjelenő Sötétség örökösei folytatás és az angol eredetiben engem teljesen elvarázsoló Tracey Garvis Graves kötet került a kosaramban. Majd egy városi túrám során betértem a főutcai antikváriumba, ahol meglepődve tapasztaltam, hogy végre bőséges a jelenkori bestseller kínálat is. Miután ezen kiörömködtem magam, hörcsögitiszben szenvedő könyvmolyhoz méltón elégedetten nyugtáztam, hogy ez is, az is, sőt még amaz is otthon csücsül a polcon. Ám aztán felfedeztem egy 1992-es kiadású Lángoló szívek sorozatba tartozó könyvet, és mivel mindössze két gombóc fagyi áráért kínálták, már jött is velem. Az Ulpius kínálatából a new adult Heti csajt és Kresley Cole történelmi trilógiájának záró részét rendeltem még meg kedvezményesen. Előbbit imádtam, ennek következményéről az ekönyveknél lejjebb. Utóbbit egyelőre még nem tudtam a polcomra tenni egy kis kézbesítési kavarodás miatt, de ami késik, nem múlik. S egyébként is, azok után amennyit várni kellett rá, mit számít már ez a pár nap? A havi gyarapodás többi darabja pedig mondhatni az ölembe hullott. Kedves tigi barátném ismét meglepett a legfrissebb Loretta Chase-zel, köszönöm neki ezúton is. A Gyönyörű rohadék olvasásának lehetőségéért a Lilith könyveknek, a Vetkőzik a tanú és a Mézeshetek bezsákolásárt pedig az ekultura.hu-nak tartozom hálával.
Az ekönyv olvasóm memóriakártyájának szabad kapacitását viszont nem kíméltem annyira, mint a polcaim teherbírását.
Igaz, a hónap eleje szolidan indult, mert az első két mű szó szerint ingyen érkezett. Lara Adrian: NightDrake című, mindössze 54 oldalas, poszt-apokaliptikus írása jelenleg is 0$-ért tölthető le az amazonról, Jodi Ellen Malpas: This Man Confessed-jét pedig egy blogos giveaway keretében nyertem, mindössze az amazonos felhasználónevemet kellett megadnom, és már töltődött is a kicsikére az egyébként Ulpius által magyar nyelven kiadni tervezett Ez a férfi trilógia záró felvonása.
Igaz, a hónap eleje szolidan indult, mert az első két mű szó szerint ingyen érkezett. Lara Adrian: NightDrake című, mindössze 54 oldalas, poszt-apokaliptikus írása jelenleg is 0$-ért tölthető le az amazonról, Jodi Ellen Malpas: This Man Confessed-jét pedig egy blogos giveaway keretében nyertem, mindössze az amazonos felhasználónevemet kellett megadnom, és már töltődött is a kicsikére az egyébként Ulpius által magyar nyelven kiadni tervezett Ez a férfi trilógia záró felvonása.
Ám a július további részére nincs mentségem, hacsak azt nem számítjuk, hogy mind jó kis történet és akadt, ahol némi akciózás is közrejátszott.
Úgy döntöttem az egységesebb polckép érdekében Kresley Cole legújabb Halhatatlanok kötetével kibekkelem a paperback kiadást, de hogy az olvasást is addig halasszam, meghaladta a tűrőképességem, így előrendeltem ebookban a MacRieve-it, és nem is bántam meg, mert elmondhatatlanul nagy élvezettel merültem a sorozat világába ismét, s azt kívánom, bárcsak ne kellene olyan sokat várni a folytatásra.
Szintén előrendelés volt az Uncharted novella, mert a már korábban említett T.G. Graves: Kötelék című műhöz kapcsolódik. Ha sikerül a kibírhatatlanul agypossasztó melegben összeszednem magam, tervezem a regény magyar nyelvű újraolvasása után beiktatni.
Szintén előrendelés volt az Uncharted novella, mert a már korábban említett T.G. Graves: Kötelék című műhöz kapcsolódik. Ha sikerül a kibírhatatlanul agypossasztó melegben összeszednem magam, tervezem a regény magyar nyelvű újraolvasása után beiktatni.
Colleen Hoover a csábulás iskolapéldája volt. Annyit áradoztak a Hopelessről, hogy kíváncsiságom izgatottan felkapta a fejét, és elvonult körülnézni az írónő honlapjára. Ott aztán belebotlottam a karácsonyi ajándékként közreadott kis 'Best first kiss' szösszenetbe, és ó könymániások istene, teljesen olvadósan készen lettem, és beindult az akarom mechanizmus. Amikor mindezt megkoronázták a folytatás megjelenése utáni akciózással, komolyan mondom, az a két kattintás szinte elkerülhetetlen volt.
Mint ahogyan nem hagyhattam ki Abigail Roux novelláit sem, hiszen elvakult rajongó lennék, vagy mi a szösz. Az A Cruel Thing már olvasásra vár, a Shock & Awe pedig majd novemberben érkezik, hozzám rögtön elektronikus és nyomtatott verzióban is. S mielőtt elkezdenék ódákat zengeni eme M/M sorozatról, gyorsan át is térek a következő szerzeményre... ami nem is visz messzire a témától, mert történetesen ez a Sherrilyn Kenyon novella is két férfi egymásra találásáról szól. A Cloak & Silence egyébként a League univerzumhoz tartozik.
E hónapban került nálam sorra a még Könyvhéten vásárolt Obszidián. Szerelem volt kb az első fejezet olvastával. Imádtam az írónő stílusát, a szereplők egymással való pörlekedését nem különben. Az eltűnt tesó dolga viszont annyira piszkálta a csőröm, hogy a könyv letétele után első dolgom volt megdolgoztatni az internetes keresőt. S miután kiderült, hogy van ám egy elő novella pontosan róla, s a sorozatnak a nagy vízen túl már létezik két folytatása, plusz egy felnőtt spinoffja is, elkapott a lelkesedés, és már töltődtek is lefelé. A Shadowsnak azon melegében neki is estem, és csak azt mondhatom, kedves írónő, ez így nem érhet véget.
A fentebb már említett Heti csaj utolsó lapjánál ugyan ezt éreztem, és hiába hirdeti a kiadó várható megjelenések listája, hogy a Second Chance Boyfriend is tervben van náluk, semmi kedvem nem volt hónapokat várni, míg Drew és Fable közös történetét folytathatom. Nem is bántam meg a döntésemet. A második könyv hál isten már happy enddel zárult, így megnyugodhattam, helyre állt a rózsaszín boldog kis képzeletem világrendje.
Tiffany Reisz: The Mistress című művével pedig úgy voltam, hogy már a Herceg hazai megjelenéséig is számolom a napokat, és képzeletben egyfolytában sürgetem az Egmontot, hogy rögtön ütemezzék be a negyedik részt is, de józan eszem csekély esélyt lát rá, így biztos, ami biztos, jobb ha készenlétben pihen kéznyújtásnyira.
Remélem, ezek után mindenki előtt világos, hogy mindennek ellen tudok állni, kivéve a kísértésnek. XD