Patricia Briggs - Blood Bound - A vér kötelez


Fülszöveg
Kedvenc idézeteim

Sorozat: Mercedes Thompson 2.
Kiadó: Agave
Megjelenés: 2012. március
Formátum: 304 oldal, puha kötés

Értékelésem:
2012/14.

moly goodreads

Aki ismeri az olvasási szokásaimat, tudja, hogy az én szívem igazán a romantikus regényekért dobog. Viszont időről időre jól esik egy picit elkalandozni. A Patricia Briggs képzelete által mágikus lényekkel, szellemekkel, vámpírokkal, vérfarkasokkal és alakváltókkal benépesített Tri-Cities-ben játszódó, a kissé szarkasztikus, de igazán belevaló, kemény csajszi, Mercy Thompson kalandjait elmesélő sorozatot csak füllentésnek is beillő, iszonyat nagy jóindulattal lehetne románcnak nevezni. Viszont a sorozat itthoni bemutatkozásakor felfigyeltem rá - élvezhető urban fantasynak tűnt -, s ha nem is győzött meg az első rész arról, hogy imádnom kellene, tetszett annyira, hogy kíváncsi legyek, mibe keveredik legközelebb ez az autószerelő hölgyemény.
Nos, hát jó nagy kulimászba rántja bele vámpír ügyfele / félig-meddig barátja, Stefan Uccello. Mint kiderül, démonidéző vámpír krasszál a városban, erőszakhullámot és hullákat hagyva maga mögött. A vámpír kolónia és vérfarkas falka egyaránt szeretné megállítani, viszont legerősebbeik is csapdába esnek. Nem marad más hátra, mint hogy mágikus kivégző készlettel felszerelkezve Mercedes aktivizálja magát, szellem látogatóit és rendőrségi kapcsolatait is felhasználva.
Talán furcsának tűnhet, ha azt mondom, engem nem a főgonosz utáni hajsza kötött le igazán. Persze, voltak ötletes következtetések, és persze hogy drukkoltam azért, hogy egy ilyen mészáros ne járkáljon csak úgy szabadon, de nem ez tartott a könyv mellett. Hanem a körítés. Egész egyszerűen a nyomozást nálam teljesen a háttérbe szorították a szereplők, és a sorsaik kedvemre való alakulásáért drukkolás.
Ami muris, hogy jó ideje most először történik meg velem, hogy a kibontakozó szerelmi háromszög - vagy maradjunk inkább a sokszög meghatározásnál ???-, ahelyett hogy teljesen felbosszantana, csak csöppet böki a csőrömet. Lehet, hogy a nagy farkas kedvelés a ludas önnön elködösült agyamért?
Ó, félre értés ne essék, én határozottan Adam párti vagyok (nyami), de ugyanakkor Samuel is megmozdít valamit bennem. Ha nem is Mercedessel, de nagyon örülnék, ha ő is révbe érne valamikor a sorozat folyamán. Stefan érzelmi közeledése egyelőre annyira meglepett, hogy nem is igen tudok vele mit kezdeni. Adammel annál inkább tudnék... de Mercy továbbra is vonakodik, ezzel nem csak a férfi, de az én idegeimet is cincálva. Oké, hogy nem akar behódolni egy territoriális, parancsoláshoz szokott alfának, de azért egy induri-pindurit lehetne közeledőbb, nem? Per pill úgy tűnik, Samnek szívesebben hagyja, hogy az ajkait rágicsálj.
A mellékszereplők szintén majd' mind olyanok, akikről szívesen olvasnék a későbbiekben, pl Ben farkasnak nagyon drukkolok, hogy minden helyre jöjjön vele. Ám számomra a legkedvesebb továbbra is Warren karaktere. Már az első részben is szimpatizáltam a perifériára szorult, nagy szívű, igen erős, de halk szavú homoszexuális vérfarkassal, és vérzett érte a szívem, amikor szakítottak Kyle-al. Ezúttal testi épségéért aggódhattam iszonyatoson, viszont örülhettem annak, hogy ügyvéd barátja újra mellette van. Remélem, a későbbiekben is szerves részük lesz Merci életében, mert olyannak tűnnek, mint a kedves bátyók, s hiányoznának.
Azt hiszem, hogy ezért, s hogy megtudjam, mit hoz az Adam & Merci páros huzavonája, keresni fogom a folytatást is.

A könyvet köszönöm a kiadónak!