2012. április 22., vasárnap

Jayne Ann Krentz - In Too Deep - Szédítő mélység


Fülszöveg
Kedvenc idézeteim

Sorozat: Arkane Társaság 10. (Tükör trilógia 1.)
Kiadó: Maecenas Kiadó
Megjelenés: 2012. március
Formátum: 352 oldal, puha kötés
Értékelésem:
2012/16.

moly goodreads amazon


Isabella Valdez-t üldözik. Valaki rá akarja kenni, hogy paranormális fegyverekkel kereskedett, egykori munkahelyét használva álcaként. Összeesküvés elmélet mániás nagymamája tanácsát követve érkezik észak Kaliforniába. Előbb a helyi cukrászdában, majd a J&J nyomozóirodában vállal munkát... különös stílusában. Egyszerűen bejelenti, hogy a morcos, visszahúzódó Fallon Jonesnak szüksége van rá. S valóban, a férfi már három éve nem érezte magát ilyen kiegyensúlyozottnak és nyugodtnak. Ám a nyugalomnak vége szakad, amikor külső felkérés érkezik a céghez. Az öreg házban szellem ugyan nincsen, de helyette az ódon falak más furcsaságokat rejtenek.
Az Arkane Társaság tizedik történetével egy újabb, három korszakon átívelő, három álnevet egybeolvasztó trilógia veszi kezdetét. Ahogyan az Álomfény könyvek esetén is, most is először egy jelenkori rejtély vár minket. Picit nehéz ezt követni, nem? :) Jó hír viszont, hogy a Szédítő mélység akár önálló regényként is megállja a helyét. Plusz szerintem az egyik legélvezetesebb az utóbbi évek JAK terméséből.
Abban, hogy én így érzem, szerintem nagy szerepe lehet annak, hogy ezúttal nem csak megfoghatatlan paranormális hullámokról és fényekről olvashattam. Tetszettek a természetfeletti energiákat keltő mechanikus tárgyak. Az óra, a királynő baba, a zenedoboz mind ártatlan dolgok. Ki gondolná, hogy halálos fegyverek? Igazán leleményes találmányok!
Szintén nagy örömmel fogadtam a párbeszédeket. Úgy tűnik, teljes, szórakoztató pompájukban visszatértek. Egykor az írónő védjegyének számítottak, ám a legújabb írásokban mintha megkoptak volna kicsit. Ám itt újra pörgősek, csípős megjegyzésekben, jópofa visszavágásokban bővelkedőek voltak. Sőt, a száraz humor is meg-megcsillant.
Fallont és Isabellát kissé bogarasnak, de különcségeikben tökéletesen összeillőnek, és kimondottan kedvelhető karaktereknek találtam. Nem különben Scargill Cove egykor hippi lakóit. Sajnáltam is, hogy csupán csekélyke epizódszerep jutott nekik. Valahogy a lököttség határát súrolóan egyéniségekből álló kisvárosi népek közel állnak a szívemhez.
Talán írhatott volna Krentz lassabban kibontakozó szerelmet a főszereplőknek. Ám a visszafogottan megmutatott kapcsolat mellé izgalmas nyomozást kaptunk. Nekem tökéletesen megfelelt így.
Szívesen olvastam, egy percre sem unatkoztam, csak gondtalanul elmerültem benne.

A könyvet köszönöm a kiadónak!

1 megjegyzés:

  1. Most épp teljesen elemészt a sárga irigység, hogy te már el is olvastad! :))
    Ideje lesz már megvennem! ;)

    VálaszTörlés

Mondd el Te is a véleményed!

 
back to top