Gail Carriger - Soulless - Lélektelen
| Fülszöveg Kedvenc idézeteim Sorozat: Napernyős proktektorátus 1. Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Megjelenés: 2012. április Formátum: 375 oldal, ebook Értékelésem:  2012/13.    |
Bár hány éve is olvasok lelkes szorgalommal, még mindig izgatott borzongás fog el, ahányszor csak olyan könyv kerül a kezembe, amelynek már az első oldalai után elkap a varázs, és úgy érzem, igen, ez kellett most nekem. Legutóbb az általam már angolul kinézett, de sokat halogatott Lélektelen című regény kapcsán éreztem ezt.
Idestova lassan másfél éve már, hogy egyik kedvenc külföldi blogomon bóklászva felkeltette a kíváncsiságomat. Akkor ugyan még halvány fogalmam sem volt a hódító útjára indult steampunk műfaj mibenlétéről, de amit olvastam az értékelésekben érdekesen hangzott. Egy alternatív viktória korabeli románc keresztezve az urban fantasyval? Naná, hogy! Mindig kedves volt a szívemnek Jane Austen Emmája, rajongva szeretem a korai Amanda Quick és Julia Quinn regényeket, és le sem tagadhatnám, hogy a felföldi harcosoknál jobban talán csak a morcos természetfeletti pasik képesek levenni a lábamról.
Nos, ihol egy regény, ahol a talpra esett, pimasz kékharisnya - aki maga is messze áll az egyszerű halandóságtól - olyan Londonban él, ahol mindenkinek tudomása van a szellemek, vámpírok, vérfarkasok létezéséről. Mit tudnak? Még a királynő tanácsosai között is fontos szerepet töltenek be. Ügyes bajos dolgaikban pedig a Természetellenes Személyek Nyilvántartó Hivatala hivatott eljárni. Így amikor fura halálesetek, halhatatlanok eltűnése zavarja fel a mindennapok állóvizét, a nyomozást egy morcos kedvű, skót származású vérfarkas alfa és tudós alkatú, úriember bétája folytatja le.
Már ez az alapfelállás is roppant mód kedvemre való volt. Üdítően másnak találtam a történet elején elénk tárt, paranormális lények létezésére adott magyarázatot. Alexia Tarabotti felvágott nyelvű, szarkasztikus, kalandvágyó karaktere és az intelligens, ámde hirtelen természetű, igen magas, és igen széles vállú, Lord Conall Maccon belépője pedig garantálta, hogy oda leszek a főszereplőkért.
" – Miss Tarabotti, mondja csak, miként lehet, hogy valahányszor könyvtárban kell intézkednem, maga mindig nyakig benne van az ügyben? – kérdezte szigorúan.Alexia olyan pillantást vetett a grófra, amelytől bármely szobanövény azonnal elhervadt volna…"
S mindehhez jött a kimódolt, igazán angolos nyelvezet pont annyi modernséggel, hogy nehézkes helyett élvezetesen újszerű élményt nyújtson. Csoda-e hát, hogy már a legelején beleszerelmesedtem a történetbe?
Hál isten ahogy fogytak a lapok, az elragadtatásom állandósulni látszott. Csöppnyi misztikum, számomra pont elég nyomozósdi, különcebbnél különcebb barátokkal, imádni valóan karót nyelt inassal és őrült tudósokkal fűszerezett szereplőgárda, szenvedélyes szócsatákkal és érzéki izzással teli kettesben töltött pillanatok a főhőseink között, rengeteg tea és azt vettem észre, a végére is értem a történetnek.
Izgalmasan egyedi, könnyeden szórakoztató, elragadóan humoros olvasmány. Vétek lenne kihagyni!
A megjelenés előtti olvasás lehetőségét köszönöm a kiadónak!
Tipp: Az írónő a Könyvfesztiválon, április 21-én 14.00-15.00 dedikálást tart a kiadó standjánál.