2010. szeptember 30., csütörtök

Vendégblogger - Szinna olvasmányai (15) - "Jessica Andersen: Demonkeeper"

Jessica Andersen – Demonkeeper (Démonőrző)
(Magyarul nem elérhető)
Final Prophecy sorozat negyedik könyve [S] Paranormális Romantikus [PR].

A sorozat négy kötete jelent meg eddig.
Ezek olvasási sorrendben a következők:

  1. Nightkeeper
  2. Dawnkeeper
  3. Skykeeper
  4. Demonkeeper
A történet szerint az emberi civilizációba rejtve létezik egy másik, nagyon ősi nép, a Nightkeeperek (Éjőrzők). Ők mágiahasználók, és közvetlen kapcsolatban állnak az isteneikkel. Feladatuk az emberiség megmentése az időszakonként bekövetkező (maya naptár szerinti) világvégétől. Sebzett Jaguár az előző király hatalmas hibát követett el, minek következtében napjainkban csupán kb. 15 Nightkeeper él, ráadásul a társaság egy részének halvány fogalma sincs a származásáról. A Sebzett Jaguár fia által összeszedett csapatban építészmérnök, terapeuta, szakács, exzsaru, bérgyilkos, karate edző, számítógépes játékfejlesztő, egyetemista, maja történész, és hasonló karakterek próbálnak felnőni a feladathoz, miközben megbirkóznak saját démonjaikkal, és megtalálják a párjukat. Az első regény még kicsit kiforratlan, de a következők, ha valaki bírja a mesés körítést, igazán elbűvölők.

Lucius maya szakos doktorandusz hallgató az egyetemen. Hisz a legendában, abban, hogy léteztek éjőrzők, és próbál olyan tekercseket találni, és fordítani, ami ezt bizonyíthatja. Kicsit szerelmes Annába a tanszékvezetőbe, aki erősen tagadja az éjőrzők létezését, nem véletlenül, hiszen egy közülük.
A fiú többre vágyik, mint ami. Képzeletben eljátszik azzal, hogy ő Indiana Jones, a hős, a műkincsek megmentője.
A nő szenved attól ami. Ő csak normális ember szeretne lenni, aki szereti a férjét, és semmi köze a mágiához.
Kettejük barátsága belekeveri Luciust az éjőrzők világába, ahol megjárva a poklot, végül részévé válik annak a legendának, amire annyira vágyott. Ő lesz az, akiről a próféciák szólnak, aki képes megtalálni az elrejtett könyvtárt, ahol az éjőrzők minden tudása rejtőzik. És ebben a világban találkozik Jade-del, az éjőrző írnokkal, akivel megtanulja, hogy szeretni és szeretve lenni erősebb minden mágiánál.
"– Szuper. Használati utasítás. – Ha szerencséje van.
Visszafogva a bizsergető felfedezni vágyás érzését, óvatosan hajtotta ki a borítót. … A borító utáni első oldal fekete tintával írt néhány sornyi szöveget tartalmazott. Mélyen a halmok között, a fáklyának nagyon szórt volt már a fénye, ami miatt először nehéz volt kivenni a hieroglifák alakját. Aztán rájött, hogy nem a fáklyafény a hibás, az általa használt vonatkoztatási rendszerben van a hiba. Az írás nem maya hieroglifákból állt. Angolul volt, és így szólt: „Halványulok, a lelkem itt haldoklik, míg a testem a Földön. Szóval figyelj, mert, ha ezt olvasod, akkor nagy szarban vagy. Amit leírtam ide megmentheti az életed… ha máris nincs túl későn.”

2010. szeptember 26., vasárnap

Körkérdés az olvasásról

A körkérdést köszönöm Nancy-nek és Elhaymnak.
A Justh Zsigmond Városi Könyvtár indította útra ezt a jópofa, de csöppet sem reprezentatív felmérést, amikor hírül adta, hogy október 9-én, szombaton, Orosházán több könyves programon is részt vehetnek a hozzájuk ellátogatók. Lesz író-olvasó no meg könyves blogger találkozó, s a 'nyitott könyvtári nap' mellett a Veszíts el egy könyvet játékról sem fognak elfeledkezni.
A körkérdéses szabályokat itt lehet elolvasni.

Az én 5-5 szavam, amely eszembe jut a megadott fogalmakról:
1. olvasás:
imádom, létfeltétel, kikapcsol, szórakoztat, elvarázsol
2. kortárs magyar irodalom:
modern, ismeretlen, furcsa, túllihegett, drága
3. e-könyv:
újdonság, e-olvasó, szeretném, helytakarékos, jövő
4. könyves blogok:
szórakoztat, érdekes, vélemények, napló, közösség
5. könyvtár:
nyugalom, csend, könyvszag, kölcsönzés, lehetőségek

Mivel az általam látogatott bloggerek már mind válaszoltak a kérdésre, én most kihagynám a küld tovább öt kiválasztottnak részt, de aki kedvet érez nyugodtan írja meg a saját válaszait az eredeti, Könyvtárosháza bejegyzés kommentjei közé. Annál is inkább mert könyvcsomagot lehet nyerni ám!

2010. szeptember 19., vasárnap

Azt csiripelik a madarak (18)

Régen jelentkeztem információ morzsácskákkal. Íme most néhány:
  • Sherrilyn Kenyon megosztotta velünk a következő regénye borítóját. 2011 február elsejére várhatjuk az ifjú Nick Gautier következő kalandját, méghozzá Invincible (Legyőzhetetlen) címmel.
Amikor már azt hitte, nem lehetne rosszabb...
Nick Gautier napjai egyre jobbak és jobbak. Na igen, túlélt egy zombi támadást csak hogy arra eszméljen, hogy egy alakváltók és a lelkére pályázó démonok által megszállt világban él.
A suli igazgató még elődjénél is nagyobb csirkefogónak tartja, az edzője olyan dolgokra akarja rávenni, amiket megnevezni sem igen tud, s a lánynak, aki bár létezik, de ő nem lát, olyan titkai vannak, amelyek a frászt hozzák rá.
De ez még semmi. A legsötétebb erő szolgájává tette, s ha nem tanulja meg a hét végére hogyan élessze fel a holtakat sírjukból, ő is egyikükké válik.
  • Kresley Cole legutóbbi Halhatatlanok sorozatbéli kötete még nem is oly régen látott napvilágot, de a legtöbb olvasó már vetné is rá magát a következő regényre. Nos, arra sajnos jövő februári közepég még várni kell, de a könyv allapja már felkerült az írónő honlapjára. Egyenlőre még borítót nem láthatunk, de elolvashatjuk a történet tartalmát. A címe Dreams of a Dark Warrior (Egy sötét harcos álmai... hmmm... hogy lesz ebben vámpír?) lesz.
Megesküdött, hogy eljön érte...
Megölték, mielőtt feleségül vehette volna Ragyogó Regint. A hadúr, Ádáz Aiden, egy örökkévalóságon át kutatta szerelmét, mindig más személyként újjászületve, előző életeire nem, csupán a végtelen vágyódásra emlékezve.
Visszatértére várt...
Amikor Regin szembe találja magát a kegyetlen kelta harcossal, Declan Chase-el, büszke hadvezérének reinkarnációját ismeri fel benne. Ám Declan fogságba ejti, és megtorlásra készül minden hallhatatlan ellen, nem tudván, hogy ő maga is egy közülük.
Kielégíteni a vágyódást, amely a halálnál is erősebb...
Minden újjászületésnek ára van. Aiden arra van kárhoztatva, mihelyt emlékezni kezd múltjára, meghaljon. Hogy megmeneküljön Declan kínvallatása alól, Reginnek fel kell élesztenie az egykor köztük lángoló szenvedélyt, még akkor is, ha ez azt jelenti, ismét elveszíti azt az egyetlen férfit, akit valaha képes volt szeretni.
  • Jeaniene Frost honlapja frissült pár ínyencséggel. Néhány új háttéret is letölthetünk erről az allapról.
  • Lara Adrian a hónap végi megjelenés előtt a szokásos módon kedveskedik a hírlevelére feliratkozott olvasóinak: a Taken by Midnight-ból, Brock és Jenna történetéből ízelítőket kaphatunk a heti emailekben. Az eddig megérkezettek: Első fejezet & Második fejezet & Harmadik fejezet & Negyedik fejezet.

2010. szeptember 16., csütörtök

Kresley Cole - Demon From The Dark


A regény megjelenésére várva született
ez a bejegyzés, amelyben a könyv tartalma és trailere található.


A legújabb Kresley Cole Halhatatlanok kötet kapcsán egy szóval össze tudom foglalni a véleményemet: imádtam! Elképesztő módon képes ennek a nőnek a stílusa magával ragadni, újra és újra tud olyan hősöket teremteni, akikről bármikor szívesen álmodoznék, ismét tudott úgy elhinteni információ morzsákat, hogy a kefét rágjam, hol van még a február....

Jó szokásához híven a kiadó most is szemet gyönyörködtető borítót adott ennek a fantasztikusan jóra sikeredett történetnek. S nem csak a könyv külsején nyami a főhős, hanem bizony annak lapjain is. Oké, én kissé - nagyon nagyon - elfogult vagyok a szexis, meggyötört, védelmező, harcos pasik kapcsán...
Malkolm egy démon prostituált porontyaként látott napvilágot több, mint 400 éve. Mondhatni élete nem a tejben, vajban fürösztős gyermekkorral kezdődött, s aztán is csak még borzalmasabban folytatódott, amikor tulajdon szülője adta el vérrabszolgának egy olyan vámpír gazdának, aki különösen vonzódik a fiatal fiúkhoz. De csak az elég fiatalkákhoz, így pár gyötrelemmel, megaláztatással telt év után a még mindig alig serdülő fiút az utcára tették. S még ekkor is rengeteg fájdalom, megszégyenülés volt osztályrésze. Míg erős démonná felnőve rettenthetetlen vámpírgyilkos hírnévre nem tett szert, s fel nem figyelt rá a hercegük, akivel igaz barátokká nem váltak. Sajnos irigy, rosszindulatú társuk tőrbe csalta őket, s így egy vámpír nagyúr mindkettejüket foglyul ejtette, majd fél démon, fél vámpír teremtménnyé változtatta, aztán rákényszerítette őket, hogy szomjukkal, s végül egymással kelljen megküzdeniük az életben maradásért. Ugyan Malkolm hosszú idő után megszabadult, és kivégezte a vérszívók vezetőjét, békét nem lelt. Mindazóta magányosan él egy olyan démoni világban, ahol víz alig van, viszont annál több vérszomjas szörnyeteg, s várja a napot, amikor leszámolhat egykori bajtársával, aki olyan galádul elárulta.
Carrow-val, Hőn Áhított Mariketa legjobb barátnőjével, villanásnyira már találkozhattunk az előző kötetekben. Nos, most a vidám kis boszorkáé a főszerep. Ő is egyike az eltűnt halhatatlan teremtményeknek, akik, mint kiderül, egy titkos sziget rabjai, ahol megfosztották őket erejüktől, kínozzák, figyelik őket. Mindezt azért teszi a halandók egy Rendje, hogy elpusztíthassa fajtájukat. Az elraboltak között van Regin - akit a Rend vezetője, Chase kínoz folyamatosan, ezzel teljesen összetörve a lelkem, hiszen úgy néz ki, hogy nem más, mint az a bizonyos berserker... de hogy lesz akkor ebből szerelem? -, s Lanthe, a varázsló Sabine húga is. Carrow-t unokahúga életével zsarolva ráveszik, hogy csalja elő a démpír Malkolmot rejtekhelyéről, hogy őt is 'begyűjthessék'. Így kerül öt napra a még ötven évnél is fiatalabb boszorkány a démoni világba...
S mit ad a sors? Ők ketten bizony egymásnak rendeltettek. Carrow újra megdobogtatja a férfi vámpír szívét, akinek démon énje is örök társát ismeri fel a nőben. De vajon a nehézségek, menekülés, öldöklés között csírázó szerelmet nem öli-e meg egy kényszer szülte árulás?
Tetszett, ahogy a gyűlölt vámpírok által is beszélt angolt oly nagyon elfelejteni akaró Malkolm és a démonul csak leginkább káromkodni tudó Carrow hogyan próbál kommunikálni. Lenyűgözött, hogy még így is micsoda érzelmeket volt képes megjeleníteni az írónő. Ahogy például a szeretett lény érintésére vágyó nagy démon képes ismét a lángok közé nyúlni, csak hogy a nő újra babusgassa a kezét, mint mikor a szüleire emlékeztető gyűrűjét kellett kimenteni a tűzből.
Nagyon jónak találtam, hogy Carrow hogyan válik partygirlből (azért érdemes tudni, hogy erejének forrása a boldogság és az öröm, így érthető, hogy a bulit kedvelte mindig is) gondoskodó, felelősségteljes anyává és feleséggé.
A szívem majd megszakadt abban a pillanatban, amikor az oly sokáig magányos, bízni képtelen Malkolm megnyílik Carrownak, mindent hátrahagyva vele megy egy ismeretlen világba, csak hogy rá kelljen ébredni, az oly vágyott társa is elárulta.
Ó és ne feledjem, a fentebb említett unokahúgot, a hét éves, de máris rémisztő erős boszorkány palánta Rubyt. Cserfes kislány, aki a mostohadémonát :D is teljesen elvarázsolta, nekem pedig hangos kuncogást okozott azzal a beszólásával, hogy Malkolm miért nem szólt, hogy félig vámpír, hiszen neki tilos vámpírokkal beszélgetnie, kivéve, ha valkürt vettek feleségül.
No és ahogyan a regény végére összegyűlt annyi megismert pár! Conrad és Néomi, Mari és Bowan, Sabine és Rydstrom, Lucia és Garreth... szeretem látni újra a már boldogságra lelt szerelmeseket. Azon pedig jót derültem, hogy micsoda csetepaté bontakozott ki. Sabine és Carrow igazi csajcsatába keveredett, míg Malkolmnak rá kellett jönni, hogy felesége életében vannak megbízható vámpírok, akikre nem illendő rátámadni vendégségben.
Mivel a történet az összeállt mentőcsapat szigetre való visszatérésének előestéjén véget ér, nem is kérdés, hogy nagyon várom a Dreams of a Dark Warrior című folytatást. Izgat a sötét, de valamiféle nagy gyötrelmet rejtegető Chase személye, reménykedek, hogy megtudunk valamit Lanthe és az őt elhurcoló Thronos kapcsolatáról, és arról, vajon lökött Nixünk mit kereshetett ott???
"Akik elárulnak, csak egyszer teszik."
~Malkolm~

2010/83.

2010. szeptember 9., csütörtök

Elizabeth Hoyt - The Serpent Prince - Kígyóherceg




Fülszöveg:
Az ifjú és gyönyörű Lucy Craddock-Hayes élete békés és kiegyensúlyozott, maga a megtestesült harmónia. Mindez azonban egy szempillantás alatt megváltozik, amikor az önzetlen és erényes lány egy súlyosan bántalmazott, eszméletlen férfira, Simon Iddesleigh vicomte-ra bukkan, és megmenti az életét. Lucyt teljesen lenyűgözi a titokzatos idegen: nyers ereje és férfias kisugárzása éppúgy, mint szellemessége és humora.
A vicomte-ot, aki már jó ideje veszélyes és zaklatott mindennapokat él, teljesen elbűvöli Lucy ártatlan tisztasága. Mégis megszállottan kutat bátyja gyilkosai után, hogy aztán gondolkodás nélkül tegye kockára az életét, és párbajban vegyen elégtételt fivére haláláért és a család jó hírének meggyalázásáért. Ez a küzdelem szinte teljesen felemészti a férfit, egyedül Lucy varázslatos lénye és önzetlen odaadása képes megmenteni.
Míg Simon megszállottan és feltartóztathatatlanul küzd ellenségei és démonai ellen, Lucy a férfi lelkéért és közös boldogságukért harcol tiszta szerelmével.
Egy vallomással kell kezdenem: ez a regény rádöbbentett, hogy én voltaképpen vérszomjas egy nőszemély vagyok. Hogy mitől e felismerés?
Részben, mert a főszereplőnőt, Lucy kisasszonyt, szerettem volna nagyon alaposan megrázni a könyv vége felé közeledve (gondoltam én néha másra is, de ne menjünk bele a részletekbe), azon egyszerű okból kifolyólag, hogy szörnyen bosszantott a kényeskedő hozzáállása a párbaj kérdéshez. Másrészt pedig ezek a bizonyos hajnali, nem csak első, hanem halálos sebig tartó vívások.
Én kezdettől teljesen megértettem és helyeseltem Simonunk abbéli igyekezetét, hogy elvegye azoknak az aljas férgeknek az életét, akik anyagi biztonságuk érdekében a halálba kergették a bátyját, s nem átallottak a sárba tiporni egy kedves asszonyt és egy ártatlan gyermeket is. Nem vagyok a gyilkosságok híve, de méltó bosszúnak tartottam, hogy egy kardforgatásban járatlan testvér jobb szó híján lemészárlásáért így vegyen elégtételt hősünk. Talán túlságosan hozzá vagyok már szokva az igazi harcos, szemet szemért elvű férfialakokhoz... ki tudja... de szörnyen bosszantott, hogy egy elméletben halálosan szerelmes feleség képes ezért elhagyni a szintén fülig szerelmetes férjurát.
Vagy támogatta volna, hogy lelke erős maradhasson - persze így hova lett volna a nagy konfliktus - vagy uram bocsá' előállhatott volna egy talpraesett, okos nőtől elvárható új megoldással - pl mégis csak anyagi romlásba kellene dönteni a bűnösöket. De neeeem. Itt őrlődött asszonykánk, hogy hitvese vajon teljesen ördögi-e vagy még megmenthető... Könyörgöm, hiszen hogy imádja a rózsákat, a kicsiny unokahúgát, gondoskodik sógornőjéről.
Szóval elnézést mindenkitől, de én, mint gyarló olvasó - aki elvárná, hogy ne csak a vikomtok, de a vikomtnék gerince is acélos legyen - képtelen voltam megszeretni a történetet annak ellenére, hogy akadtak benne kedvemre való mozzanatok is. Zsebecskét, a tündéri kislánykát pl imádtam. A zsémbes apukát meg tudtam volna ölelgetni, amikor oly találóan rámutatott hazaszaladt leányának, hogy rendben, hogy a Biblia szerint bűn minden halálokozás, de nem szól-e a megbocsátásról is a szentírás? Lucy egyetlen igazán pozitív megnyilvánulása számomra az volt, hogy az én szememben is igen csak elrontott mesét helyretette azzal, hogy végül a Kígyóherceg kapta meg a boldogságot.
Szeretem az írónő stílusát, de ez a regénye nem lett a kedvencem.


2010/82.

2010. szeptember 7., kedd

Amanda Quick - The Perfect Poison - A tökéletes méreg


Nagy izgalommal néztem a legújabb idehaza megjelenő Quick regény elé. Egyik legrégebbi kedvencem az írónő. Akad olyan műve, amelyet már minimum nyolcszor olvastam. A Botrányt és a Becsületet szerintem minden évben leveszem legalább egyszer a polcról, ha másért nem, hát hogy a kedvenc jeleneteimet újra élvezhessem. A kötetek szinte már maguktól nyílnak ki a legparázsabb szócsatáknál. Ezzel csak egyetlen gond van, minden friss megjelenést nem csak lelkesen, de talán túlzott elvárásokkal is veszek a kezembe.
Sajnos, azt kell mondanom, hogy az Arkane Társaság történetei egyszerűen nem tartoznak a kedvenceim közé. Nem is tudom pontosan miért, hiszen a szokványos történelmi romantikát most is ügyesen fűszerezi meg a szerző egy kis csavaros, kinyomozásra váró bűnüggyel.
Talán hiányzik az igazi tűz a hősnőből? Túl van már a huszadik életévén, cuki kis pápaszem csücsül az orra hegyén, megvan a magához való esze, és nem mondhatnánk, hogy ne lenne talpraesett, de valahogy Lucinda Bromley mégsem egy Sophy Dorring (Csábítás).
Talán Caleb Jones nem az a fajta borongós, de mégis csak elbűvölő, ízig vérig alfa hím főhős, mint akivel a Bukott angyal lapjain kényeztetett minket Amanda. Caleb is veszélyes, védelmező, az én ízlésemnek tökéletesen megfelelő mértékben vágja sutba a társadalmi konvenciókat, de ezúttal elmaradt a 'bezúgnék én is ebbe a gentlemanbe' érzés.
Talán csak nem tudtam követni a néhol számomra picinyt fennkölt, paranormális áramlásokkal telített leírásokat. Komolyan, nekem nehezemre esett elképzelni az aurákat, az érzékeket borzolgató, hullámban érkező energiákat...
Ha a történet vége felé nem kuncogtam volna olyan jókat a szándékosan félreértett lánykérésen, majd az abból kibontakozó cégátnevezési javaslatos jeleneteken, kénytelen lennék két pontocskával feltenni a polcra ezt a könyvet. Ám ezekben újra megcsillanni láttam azt, ami miatt megszerettem egykor az írónőt, s ezt mindenképpen értékelnem kell.
Remélhetőleg egyszer visszatalál Amanda Quick ahhoz az egyedi és nagyszerű hanghoz, amely korábbi regényeit jellemezte. Mert addig 'csak' jó regényeket kapunk tőle a kitűnőek helyett. De azt hiszem, ezeket a jókat sem hagynám ki semmi pénzért.
Szóval, kedves kiadó, mikor is kapjuk a következő adagot?

A könyvet a MAECENAS KIADÓ tette elérhetővé számomra. Köszönöm!
Átalakított honlapjukon ebbe a regénybe is beleolvashatunk, méghozzá az első fejezetbe.


2010/81.

2010. szeptember 6., hétfő

Sherrilyn Kenyon - No Mercy ízelítő... MAGYARUL!

Elérkezett végre a legfrissebb Sherrilyn Kenyon kötet megjelenésének dátuma!
A No Mercyvel a rajongók az első olyan történetet vehetik a kezükbe, amelyben egy were hunter és egy dark hunter gabalyodik egymásba. Dev Peltier-t, a Sanctuary majd kétszáz éves medve alakváltó kidobóját már nem kell bemutatni senkinek. Samia Savage, az amazon sötét vadász személyében méltó párra találhat... no persze, előbb meg kell küzdeniük az újult erővel támadó ellenséggel.

2010. júniusában először az
írónő facebook oldalán került megosztásra egy rövid részlet a regényből, majd a kötet hivatalos weblapjára is ezt a jelenetet tették fel ízelítőül. LadyA-nak köszönhetően magyarul is elolvasható ITT.


A regény egy másik apró töredéke mellett az
Official Sanctuary allapján a szintén most megjelenő hangoskönyvbe is bele lehet hallgatni.


 
back to top