2010. augusztus 2., hétfő

Miről írjon egy jó blogger, és hogyan? És számít mindez valakinek?

Mivel az olvasás a szenvedélyem, érthető módon mióta csak lehetőségem nyílik az internet végtelen tárházában búvárkodni, szívesen keresek fel könyves blogokat is. Elítélendő módon nagyon sokáig csak a külföldi oldalak között kattintgattam, mert ott találtam gyorsan olyanokat, amelyek kínálata közel egybeesik az én ízlésvilágommal.
De idén, mióta én magam is a hazai könyves bloggerek, mint megtudtam, nem kis táborát gyarapítom, kezd kinyílni a szemem. Egyre több, és érdekesebb oldallal találkozok, még ha a véleményünk nem is mindig egyezik, sőt olykor szöges ellentétei egymásnak. Érdekes elnézni, hogy ki milyen stílusban ír egy-egy kötetről, egyáltalán, hogyan állít össze egy bejegyzést, kinek mi a legfontosabb kritérium, hogy azt mondhassa, igen, ez jó regény volt.
Amikor elkezdtem ezt az oldalt írogatni, sosem gondoltam volna, hogy az ismerősökön kívül más is tiszteletét fogja tenni errefelé. De már csak azért is, mert kíváncsi voltam, tudnék-e érdekes, szórakoztató lapot vezetni csupán a hobbimról, úgy gondoltam, megpróbálok valami olyat közreadni a billentyűzetemről. Gondoltam naívan, leírom saját szavaimmal nagyjából a történetet - akár ha egy baráti társaságban trécselnénk - valamint persze hogy én hogyan értékelném a regényt. Így szokás, nemde? Hát igen is, meg nem is.
Rá kellett jönnöm, hogy okkal vannak kedvelt bloggerek és őszinte bloggerek, s ezen két halmaz metszetében maradni igen csak nehéz, és megerőltető. Mert a könyvkiadók és az olvasók tábora is egyaránt gyilkos terep.
A kiadók érthető okokból azt szeretnék, ha mindenkiben pozitív vélemény alakulna ki a kiadványaikról. Jó, nem a legnagyobb ajnározást várják el, de a negatív kritikát legtöbb esetben nem kezelik túl jól. A nagy kérdés tehát, hogyan kell megírni, ha bármi gondja is van az embernek egy regénnyel, hogy az még elfogadható legyen. Egyáltalán, létezik-e olyan határmezsgye, amin el lehet lavírozni, vagy mindenképpen a fekete / fehér választás marad? Ha szeretne az ember néhanap ajándék kötethez jutni, hódoljon be, vagy maradjon hű a szabad és kendőzetlen vélemény nyilvánítás elvéhez? Láthatólag ez a kérdés nem csak engem foglalkoztat. Múlt hónapban Natasha elmélkedett erről a bibliotékán.
Másik komoly kérdés a kiadók között dúló háború. Néhol igen erőszakos marketingelésbe botlunk, nem egyszer belesétálunk, hogy melyik cég miért is nem szereti a másikat. Kit szeressek? Olyat olvassak, amit azok jelentetnek meg idehaza, amely műfajok legközelebb állnak hozzám? Vagy inkább azok könyveit vegyem előtérbe, akik ember és így blogger közelibbek, de kevesebb kimondottan az én szám ízének való regényt jelentetnek meg? S egyáltalán, mire mondjunk igen? Ennyi könyvvel a háta mögött a legtöbb olvasó, s blogger, már nagyjából tudja a könyv tartalmából, hogy azonnal el fogja olvasni, egyszer sort kerítene rá, avagy nem valószínű, hogy ne szenvedéssel kezdene neki. Vagy csak én lennék ennyire megcsontosodott és szeretem azokat az írókat, műveket kimazsolázni, amelyek igazán szórakoztatnak?
S ha már eleve az érdeklődésemre számot tartóakra szorítkozok, akkor mi a helyzet a pontozással? Kell-e egyáltalán? Ki mi szerint dönt az osztályzatokról? Mennyivel egyszerűbb a matematika! Ott vagy kijön az eredmény, vagy nem. Nincs kecmec. De itt minden olyan szuverén. Vagy csak én hiszem? Nem tanultam irodalomtörténetet, műelemzést is csak általános műveltségi szinten. Nálam akkor ötös egy történet, ha nagyon jól szórakoztam, ha nem akartam letenni, mert vagy olyan vidám, vagy olyan izgalmas, vagy annyira beleszerettem a szereplőkbe. Persze egy jól eltalált fordítás is segíthet a pozitív megítélésben, s ez mostanában egyre jobban szembetűnő. Talán ez az angolul olvasás átka.
S aztán itt vannak az olvasók. Tekintsünk most el azoktól a nevüket sem vállaló, saját kulturálatlanságukról tanúbizonyságot tévő illetőktől, akik épületes 'minek írsz Te r*banc' vagy 'a k. anyukádat, amiért lehúztad x könyvet, mikor az a kedvencem' féle kommenteket hagynak. Úgy vélem, ezeket az ember lánya egy laza mozdulattal kukázza. De mi a helyzet azokkal, akik tényleg kíváncsi szemmel böngésznek a neten, úgy gondolván, a kritikák utat mutathatnak az egyre növekvő kínálatban. Mennyire befolyásoljuk őket? Befolyásoljuk őket egyáltalán? Hogyan kell úgy írni, hogy ne riasszuk el a leendő olvasókat adott írótól mindörökre? Vagy tételezzük fel a látogatókról, hogy vannak annyira értelmesek, hogy el tudják dönteni, kinek a véleménye befolyásoló, kinek a véleménye szöges ellentéte az övékének, kién szórakoznak egy jót, de felejtik is el aztán?
Szóval, elég-e ha az ember szeret olvasni vagy mellette még annyi minden kell, hogy jó blogot vezetni már művészet? Szintén Natasa tollából olvastam még májusban a Tanácsok egy kezdő könyves bloggereknek bejegyzést. Istenem, hogy milyen igaza is van!

5 megjegyzés:

  1. Nekem számít.
    A cím valahogy megakasztott, és elgondolkodtatott, annyira, hogy azt mondjam: igen, nekem számít, még ha halkan is mondom.
    Mert tudom én, hogy nem vagyunk egyformák, hogy nem tetszik mindenkinek ugyanaz, sőt! De hát éppen ez a jó, hogy sokan sokféleképpen látjuk a dolgokat, mert mások a prioritásaink az élet dolgaiban. Van, aki megőrül a gyors kocsikért és van, aki bélyeget gyűjt – akkor melyik is a rossz ember? Ugyan, már a kérdés is nevetséges.
    Akkor miért számít, mégis?
    Mert szeretem az őszinte véleményeket. Mert hiszek a szólásszabadságban, de csak annak kulturált, és másokat nem sértő-bántó formájában. Mert hiszek abban, hogy az olvasó nem ostoba, képes önálló véleményt alkotni.
    És végül úgy gondolom, hogy a blog tulajdonosa az, aki dönt. Az ő stílusa, aktivitása, személyisége vonzza be az olvasókat, akik azért jönnek ide, mert érdekesnek és hitelesnek találják a blogger véleményét, még akkor is ha nem feltétlenül értenek egyet vele.
    És ez a legfontosabb válasz a hogyan és a számít-e kérdésre: hitelesen.

    VálaszTörlés
  2. Részemről, egyetértek Szinnával, nekem is számít, hogy megtudjam az emberek véleményét, hiszen egy-egy új író kapcsán elgondolkodik az ember, hogy megvegye-e az adott könyvet, de ugyanez a helyzet a kedvelt íróktól kijövő könyvek kapcsán is. Én rendre látogatom az olyan fórumokat és blogokat, ahol megtudom, hogy milyennek ítéltetett az adott könyv. Tudom magamról, hogy én például szörnyen mérges lennék, ha az eddig őszinte fórumlakók és bloggerek nem nyilvánítanának őszinte véleményt. Hiszen bár lehet, hogy nekem más tetszik, de elolvasom és átgondolom, hogy Ő/Ők mit írtak. (Bár ki tudja, lehet csak én vagyok ennyire tudás vágyra szomjazó.) És lehet hogy valaki lehúzta azt a könyvet, attól még X másik embernek, akik teljesen más érték és ítélet renddel rendelkeznek, nagyon is tetszhet az a könyv/regény/novella/bármi. Akár így is vásárolhatunk könyvet, hiszen megnézve az írást és tudván, hogy nekünk homlokegyenest az ellenkezője szokott tetszeni, mint annak aki a negatív kritikát írta, a könyv megvétele szerintem a gondolkodás nélküli kategóriába esne.
    Valamint ugye a rossz reklám is reklám, sőt sokszor jobb, mint a jó. ;-)
    De a fő szerintem minden téren az őszinteség.

    VálaszTörlés
  3. Nekem is számít.
    És ahogyan a blogod látogatottságát elnézem, nem vagyok ezzel egyedül.
    Szinna jól mondta: nem vagyunk egyformák. És éppen ez a jó. Mert milyen világban élnénk, ha mindenki a kék színt szeretné?
    Felháborodva és döbbenten olvasom, hogy valaki/k képes/ek r.bancos vagy anyázós kommenteket hagyni. Nem értem, miért? Ha nem tetszik valaki stílusa, nem olvasom. Ha nem tudom tiszteletben tartani a véleményét, nem olvasom.

    Angi édes, az hogy "naivan" leírod a véleményed, ez az egyik legjobb dolog a világon. Szerintem emiatt jár ide annyi ember. Te nem csak innen-onnan összeollózod az anyagot, hanem megdolgozol érte/rajta. Nem kis munka lehet úgy írni egy könyvről, hogy visszaadd a lényegét, de azért túl sokat se fedj fel a történetből.

    Bár nem vagyok blogger, de az utolsó bekezdésedre válaszolva: nem, nem kell mindenhez érteni (és nem, nem kell meghajolni senki előtt), hogy jó blogot tudj vezetni. Számomra a legfontosabb az, hogy amikor ide feljövök, minden sorodból süt a könyvek iránti szeretet - és még az sem érdekel, ha netalán nem egyezik a véleményünk ;-)

    VálaszTörlés
  4. Angikám!

    Szerintem iszonyatosan nagy fába vágtad a fejszéd,mikor elindítottad ezt a blogot!
    De nagyon szuper dolgot tettél..látod mennyi embert összehoztál??Igazi kis közösség van itt!

    A KIADÓKRÓL:

    Engem nem igazán érdekelne az az 1-2 ingyenkönyv..igenis elmondanám a véleményemet!
    Ha a pozitív kritikát szívesen fogadják,akkor legyen ez így a negatívval is!Elvégre kemény pénzeket elkérnek a könyvekért4Akkor engedtessék már meg,hogy megvitassuk,hogy kinek miért,vagyéppen miért nem tetszett az adott könyv!
    Ne csak akkor legyen egy blogger jó blogger,mikor pozitív kritikákat ír!!

    Hozzáteszem!

    Imádok hozzád járni,ha tehetem naponta többször is felnézek!Komolyan..olyan lelkesedéssel tudsz írni a könyvekről(függetlenül attól hogy tetszett-e vagy sem),hogy szinte látom magam előtt,amint olvasod a könyvet,és kuncogsz,könnyezel,vagy éppen homlokot ráncolsz közben!!És imádom a spoilereidet is!És meg kell monjam..nagyon irigyellek,hogy ennyi jó kis könyved van!!!

    AZ ANYÁZÓ BEÍRÓKRÓL:

    Nem tudom ki hogy van vele,én ha elolvasom egy könyv fülszövegét és tetszik,tőlem aztán írhatják róla a negatív kritikákat,úgyis elolvasom a könyvet!Legfejjebb a végén azt mondom,hogy "valóban igaza volt a többieknek",vagy azt.."de jól tettem hogy mégis elolvastam"!!
    Arról meg hogy valakinek a felmenőit emlegetik 1-1 gyengébb kritika miatt..ez kultúra kérdése!!Állítólag aki sok könyvet elolvas,az művelt ember..hát némelyiken nem érződik ez az elmélet!
    Csak az a baj,hogy nem gondolnak bele,hogy ha mindenkinek ugyanaz a könyv tetszene,akkor nem lenne miért "összeülnünk",nem tudnánk jóízűeket dumcsizni,és hiába fejtenénk ki a kedvenc(vagyéppen nem kedvenc) könyvünkről a véleményünket!
    Anyáznak,mert éppen"lehúztad" a kedvenc könyvüket??Nem vagyunk mi birkák,hogy arra menjünk amerre a nyáj!!Ha nekem tetszik valamelyik könyv ,nem fog érdekelni ki mit mondd róla!
    Esetleg én is beszállok a kritika-vitába..KULTÚRÁLTAN!!

    Én mindenesetre gratulálok a blogodhoz,Angikám!!
    Hajrá..szerintem nagyon profin csinálod!!

    Vali

    VálaszTörlés
  5. Kicsit lemaradtam a témákban és kapkodom a fejem, mert két Kenyon könyv közt vagyok.
    Angi, csatlakozom a többiekhez, én is nagyon szeretem a blogodat és pont azért mert a te véleményedet ismerhetem meg belőle, valamint pár vendégbloggerét. Úgy vagyok ezzel, mint a Ward könyvekkel :) most már nem tudnék meglenni nélküle, mivel mikor bekapcsolom a netet, a te blogod is az elsők közt van amit megnézek.
    Az elmúlt négy év alatt amióta a fórum tagja vagyok, sokat adtam az ottani pozítiv/negatív kritikákra is, de attól, hogy valakinek egy könyv esetleg nem tetszett még nem jelenti azt, hogy nekem sem fog.
    Kinek ez, kinek az a könyv jön be. Szerencsére ma már óriási a választék. Én továbbra is kíváncsian figyelem a bejegyzéseidet, mert sok kellemes percet okoznak nekem.

    Vannak emberek akik igen sajátosan fejezik ki a véleményüket a interneten, hogy én csak lesek.
    Sajnos ezeket nem lehet elkerülni és kivédeni. Csak figyelmen kívül hagyni ... szerintem.

    Tempy/gilmo

    VálaszTörlés

Mondd el Te is a véleményed!

 
back to top