Akiknek a magyar olvasók sokat köszönhetnek: A fordítók (1)

J.R. Ward könyveit nem kell bemutatni a magyar olvasóknak. Az Ulpius Kiadó két éve indította útjára idehaza a nálunk is igen gyorsan ismerté vált paranormális románc sorozatot. Minden regényben a Fekete Tőr Testvériség egy-egy harcosának igaz szerelemre találásáról olvashatunk, miközben a vámpírok és legfőbb ellenségük, az alantasok küzdelmeibe is bepillanthatunk. A könyvek sikere megkérdőjelezhetetlen; a többszöri utánnyomás, az eladási és előjegyzési listákon elért helyek magukért beszélnek. Ebben a nagy népszerűségben nem kis szerepe van egy csodálatos fordítónak, Lukács Lászlónénak, vagy ahogyan netes oldalakon szerepel, LadyA-nak. Ismerkedjünk meg kicsit jobban vele!


Örülök, hogy alkalmam adódik pár kérdés erejéig rabolni az idődet.

• Mióta foglalkozol műfordítással?

1991-ben kezdtem, amikor még angol szakos főiskolás voltam. Debrecenben a Hajja és Fiai könyvkiadónál kaptam munkát először. Kisebb-nagyobb szünetekkel hat könyvet fordítottam le náluk. Aztán következett néhány év szünet, majd 2007-ben egy ismerősöm ajánlására megkerestem az Ulpius-ház kiadót Pesten, és ott is sikerült munkát kapnom. Azóta folyamatosan nekik dolgozom.

• Mindig is tudtad, hogy szeretnél fordítással foglalkozni?

Igen. Tanárképző főiskolán végeztem orosz-angol szakon, de már a főiskolás évek alatt tudtam, hogy nekem a fordítás lesz az életem. Többek közt azért is, mert nem vagyok egy kimondottan társasági ember, és a fordítás közben nem kell emberekkel foglalkoznom. :) Ennek ellenére 16 éve tanárként dolgozom, amit szép lassan megszoktam, mostanában azonban már komolyan foglalkoztat a gondolat, hogy nem csinálom tovább, és csak a fordításnak szentelem minden időmet, ennek ugyanis minden percét imádom.

• Tudsz-e valamit tanácsolni azoknak, akik szintén kacérkodnak ezzel a pályával?

A legfontosabb, hogy nagyon jól tudjanak angolul. Egy szövegben nem elég megérteni a mondatokat, azt is érezni kell, hogy milyen hangulat vagy érzések állnak mögöttük, és ezt is át kell adni, különben a könyv száraz lesz, és nem fog „élni”. A másik pedig, hogy legyenek olvasottak, és ha már tökéletesen megértették az angol szöveget, képesek legyenek ezt a magyar nyelvben is ugyanúgy visszaadni.

• Ismerhetik-e más fordításaidat a magyar olvasók?

Remélem, igen. :) A Hajja és fiainál hat romantikus regényt fordítottam le, amelyeket most nem sorolok fel, a honlapomon rajta van. Annyit mondok azért, hogy volt közötte két Heather Graham könyv is, a Diadal és a Halálos sorozat, ezt talán többen ismerik. Az Ulpius-háznál pedig a Ward sorozat mellett a Mrs. Irán című önéletrajzi regényt fordítottam, és most legutóbb a True Blood sorozat negyedik részének első felét, valamint az ötödik részt.

• Akad-e közöttük olyan, amelyiket már újraolvastad, és esetleg volt-e olyasmi, amit ma már másként írnál?

Egyet olvastam csak újra, Katharine Kincaid: Boldog rabszolgaság című könyvét, ami másodszorra is elvarázsolt. Nemrégen a Síron túli szeretőt is elkezdtem, amikor volt három hét szabadságom a fordítás közben, de nem fejeztem be, mert még túlságosan jól emlékeztem rá. Mit írnék másképp? Egy-egy mondatot újrafogalmaznék, amin olvasás közben megakadok. Nehezen tudok kilépni a „javító üzemmódból”, mert nagyon kritikus vagyok a saját munkámmal szemben.

• Melyik volt eddig a legnehezebb munkád, és miért?

Kettő is volt. Az egyik Rebecca Sinclair: Vad skót ölelés című könyve, amely azért volt a legnehezebb, mert ez volt a legelső fordításom, és itt szembesültem vele, hogy hiába értek mindent angolul, nagyon nehezen tudom megfogalmazni magyarul. Tehetetlen érzés volt és felettébb bosszantó. Aztán rutint szereztem benne, és már csak ritkán vannak ilyen problémáim, ám arra az első könyvre és az elkeseredett görcsölésre még mindig emlékszem.
A másik pedig a Mrs. Irán, a nyelvezete miatt. Ez a könyv Sirin Ebadi, iráni származású, Nobel-békedíjas politikusnő önéletrajzi regénye. Hogy azért volt-e ilyen nehéz, mert politikus az írónő, vagy mert nem az angol az anyanyelve, nem tudom, de teljesen hétköznapi kifejezéseknek (pl. elkezd, befejez) olyan szinonimáit használta, amelyeket életemben nem hallottam még, ezért nagyon sokat kellett szótároznom. Olyan is előfordult, hogy egy angol mondat elolvasása után halvány fogalmam sem volt róla, hogy egyáltalán mit jelenthet, pedig mindig van egy előzetes elképzelésem vagy sejtésem róla, és annak megfelelően választom ki a szótárban a jelentések közül az odaillő szavakat. Egyetlen angol nyelvű regény sem volt ennyire nehéz, pedig nagyon sokat elolvastam már.

• Körülbelül mennyi idődet veszi igénybe a fordítás hetente, és egy-egy regénnyel mennyi idő alatt készülsz el teljesen?

Azt nem számoltam ki, hogy hetente mennyi időmet veszi el, mert napokban gondolkozom, ugyanis mindennap fordítok. Még hétvégén is, ünnepnapon, nyaraláson, mindig. Ebben a munkában (számomra) nincs szabadnap. Nincs olyan, hogy kimarad egy nap. Vagy ha ritkán mégis, akkor másnap dupla annyit kell fordítanom. Mivel középiskolában tanítok, délelőtt ott vagyok, aztán hazamegyek, ebédelek, és leülök a gép elé fordítani, majd este 10-kor felállok. Persze nem egész idő alatt ezt csinálom, mert közben pihenek is és az iskolai óráimra is készülök, de összeszámolva legalább napi 4-5 órát csak a fordítással töltök.
A regény hosszúságától függ, hogy mennyi idő alatt készülök el vele, de például a legújabb Ward könyvvel, amely meglehetősen vastag, mindent összeadva (előzetes elolvasás, fordítás, közbeni átolvasás, a végén átolvasás) négy hónap alatt fogok végezni. Mindig van egy ütemtervem, ám szeretek előrébb tartani benne, vagyis mindennap egy kicsit többet megcsinálni, mint a napi minimum. Ezért van az, hogy minden munkámat határidő előtt adom le. Valami belső hang erre ösztönöz, és nem tudok ellene mit tenni.

• Beszélsz-e más nyelveket is az angolon kívül? S ha igen, milyen szinten?

Orosz-angol szakon végeztem, ám oroszt soha nem tanítottam, ezért nagyon elfelejtettem. Nem is nagyon voltam oda érte, csak a felvételinél muszáj volt valamilyen tárgyat választanom a „szerelmem”, az angol mellé.
Néhány éve elkezdtem olaszul tanulni magánszorgalomból. Egy önálló tanulásra alkalmas könyvből kezdtem egyedül, aztán az Interneten ingyenes távoktatással folytattam, és eljutottam a középhaladó szintre. Ezt sem használom azóta, ezért ebből is sokat felejtettem, de szerencsére jó a nyelvérzékem, és nagyon könnyen ragadnak rám a szavak. Ha külföldön járunk, mindig megtanulok jó pár hasznos szót és kifejezést az adott nyelvből, ami nagyon jól jön néha. Portugáliában már egy benzinkutastól azt is meg tudtam kérdezni portugálul, hogy mikor kell fizetni az autópályán, csak sajnos a válaszát már nem értettem. :) Aztán Spanyolországban már spanyolul foglaltam szállást, mert a recepciós nem beszélt angolul. Az olasz, a spanyol és a portugál nagyon tetszik, terveim közt szerepel, hogy egyszer megtanulom őket. A német és a francia viszont számomra visszataszító nyelv, ezért azokat nem szeretem még hallgatni sem.

• Volt-e az eddigi regényekben olyan kifejezés, mondat, vagy részlet, ami különösen nagy fejtörést okozott?

Igazából nem, mert értek mindent. Inkább azon töröm néha a fejem, hogy egy bizonyos mondat mire vonatkozik, miért mondta azt az a szereplő. Régebben volt olyan, hogy ha már este fáradt voltam, nem értettem valamit, aztán másnap kipihenten azonnal világossá vált. Ezért volt olyan furcsa nekem, hogy a Mrs. Iránban annyira sok az ismeretlen szó, mert nem voltam hozzászokva, hogy ennyire sokat kelljen szótároznom.

• Szerinted, mi lehet Ward sorozatának titka, mi teszi világszerte az egyik legnépszerűbb paranormális romantikus íróvá?

Először is az, hogy remekül ír, nagyon érdekes a sztori, és könnyen tudunk azonosulni a szereplőkkel. Valahogy olyan emberiek, még akkor is ha vámpírok. A másik pedig, hogy a könyveknek mélyebb mondanivalójuk is van, nemcsak pusztán a történetek és események zajlanak benne, hanem az érzelmek fejlődését is gyönyörűen bemutatja, mindent átitat az, hogy miért viselkednek úgy a szereplők, mi a mozgatórugója a cselekedeteiknek. Ezt a saját életében is felfedezheti az olvasó, ezért alakul ki ez a szoros kötődés a könyvekhez és a karakterekhez.

• Van-e kedvenc köteted vagy szereplőd a FTT könyvek között? S ha igen, akkor mi az, ami a legjobban megfogott benne?

Kedvencem a Síron túli szerető, és mindig az a könyv, amit éppen fordítok. Rhage és Mary történetében az fogott meg nagyon, ahogy egy átlagos kinézetű lányra felfigyelt egy gyönyörű férfi. Az átlagos kinézetű lánnyal nagyon könnyű azonosulni, és milyen jó elképzelni azt, hogy egy ilyen kaliberű férfi belénk szerethet! Valamint nagyon megható az a jellemfejlődés is, amin Rhage keresztülmegy.
Kedvenc szereplőm nem igazán van, külsőre Phury tetszik nagyon a hosszú haja miatt, a legjobban pedig John és Xhex kapcsolata, valamint Blay és Qhuinn kapcsolata érdekel.

• Van-e olyan szereplő, akinek különösen várod a saját történetét?

John és Xhex, valamint Blay és Qhuinn. Már volt olyan szerencsém, hogy elolvashattam John könyvét, amiben John élete révbe ért, Blay és Qhuinn azonban még csak ezután talál egymásra, ezért azt nagyon várom.

• Esetleg volt már alkalmad valamilyen formában kapcsolatba kerülni J. R. Warddal?

Nem. Talán egyszer eljön Magyarországra, és akkor személyesen is találkozhatok vele.

• Mi lenne az a kérdés, amit feltétlenül megkérdeznél, ha személyesen találkoznátok?

1. Ugye soha nem akarja befejezni a FTT sorozatát?
2. A férje hogy tolerálja szenvedélyes kapcsolatát a testvérekkel, valamint azt hogy ennyire lefoglalja az írás?

• Szabadidődben szoktál-e olvasni? S ha igen, milyen műfajt részesítesz előnyben?

Szabadidő? Az mi? :) Na jó, amikor a kiadónak kell lektorálásra olvasnom, akkor semmi másra nem jut időm, most azonban akad egy kicsi, és nagyon megkedveltem Evangeline Anderson regényeit, valamint bármit, ami romantikus szerelmet ír le.

• Van-e olyan író, akit szívesen ajánlanál azoknak, akik szeretik J. R. Ward könyveit?

Azokat, amelyek mostanában jelennek meg az Ulpius-ház kiadásában: Nekem nagyon tetszett Kresley Cole, Lara Adrian, Gena Showalter, és most a True Blood könyvek is.

• Esetleg van más olyan író, akinek bármikor örömmel elvállalnád a regényeit fordításra?

A legjobban a humoros részeket szeretem fordítani, mert az jelenti a legnagyobb kihívást. MaryJanice Davidson egyik könyve volt az, amit elolvastam angolul, és nagyon szerettem volna lefordítani, de végül más kiadó vette meg a jogát.

• És volt-e olyan, aminek olvastán felsóhajtottál, ’még jó, hogy nem nekem kell fordítanom’?

Nem volt ilyen. Minden nehézség kihívást jelent, és ha megoldom, az nagyon jó érzés. Mostanra már megtanultam bízni magamban, és tudom, hogy meg tudnám oldani.

• Jelenleg dolgozol-e új könyvfordításon? Mondanál róla néhány mondatot?

A True Blood sorozat ötödik részét fordítom, amelynek Lidércfény lesz a címe. Annyit tudok mondani róla, hogy nagyon tetszik, és az aki a filmsorozatot nézi, nyugodtan olvassa el a könyveket is, mert azok is jók. Március közepén fejezem be, és utána rögtön el is kezdem John könyvének fordítását, hogy mielőbb kész legyek vele, és Ti is olvashassátok.

• Mikor vehetünk legközelebb kézbe általad magyarított regényt?

Charlaine Harris: Vérszag című könyve február végén jelent meg, a következő a Lidércfény lesz ebből a sorozatból, amely május közepén jön ki. Aztán pedig John könyve, de azt még nem tudom pontosan, hogy mikor, talán nyár végén.

Köszönöm szépen a válaszaidat! További sok remek könyvet kívánok neked, és nekünk olvasóknak is!


A napokban jelent meg a legújabb kötet, Megbosszult szerető címmel.
Rehvenge, az alvilág drogbárója a városba érkezett. Kétes hírneve miatt egy titokzatos megbízótól azt a feladatot kapja, hogy ölje meg Wratht, a testvériség vezetőjét. Rehvenge származása hétpecsétes titok, ha kitutódik, egy életre száműzhetik… Eddig kerülte az összetűzést a testvériséggel, habár a húga az egyik testvér asszonya, most viszont nincs válaszút.Miközben a múltbeli események és a titok mázsás súlyként nehezednek rá, Rehvenge ahhoz a vámpír lányhoz menekül, aki sötét életében a fényt jelenti, akit még nem hálózott be a korrupt világ, és aki megválthatja az örök szenvedéstől.