Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben
A Rejtő-regények világában járatos olvasók tudják, hogy a szerző előszeretettel öltözteti álruhába hőseit. A Vesztegzár a Grand Hotelben szereplőinek jó része is inkognitóban, álnév mögé és/vagy álruhába bújva vesz részt ebben az izgalmas és mulatságos trópusi kalandban.
A főhőst, Van der Gullen Félixet azonban nemcsak káprázatos alkalmi öltözékei – pizsama s hozzá fejfedőként selyem lámpaernyő, pepita kabáthoz nadrágként viselt lepedő – miatt zárjuk a szívünkbe, hiszen a fiatalember mindent megtesz, hogy megmentsen a börtöntől egy csinos, ifjú hölgyet, s leleplezze a Grand Hotelben (természetesen álnéven) megbúvó veszélyes bűnözőt.
Hogy ennek a derék ifjúnak mindezen hőstettek közepette hogyan sikerül elnyernie a „Jáva Réme” címet is? Nos, a regény végén erre a kérdésre is választ kapunk Elder főfelügyelőtől, a bennszülött királyok (és díszműárusok) szóra bírásának specialistájától.
A főhőst, Van der Gullen Félixet azonban nemcsak káprázatos alkalmi öltözékei – pizsama s hozzá fejfedőként selyem lámpaernyő, pepita kabáthoz nadrágként viselt lepedő – miatt zárjuk a szívünkbe, hiszen a fiatalember mindent megtesz, hogy megmentsen a börtöntől egy csinos, ifjú hölgyet, s leleplezze a Grand Hotelben (természetesen álnéven) megbúvó veszélyes bűnözőt.
Hogy ennek a derék ifjúnak mindezen hőstettek közepette hogyan sikerül elnyernie a „Jáva Réme” címet is? Nos, a regény végén erre a kérdésre is választ kapunk Elder főfelügyelőtől, a bennszülött királyok (és díszműárusok) szóra bírásának specialistájától.
A P. Howard álnéven is ismert Rejtő Jenő 1939-ben írta meg egyik legismertebb és legmulatságosabb kalandregényét, a Vesztegzár a Grand Hotelben című gyöngyszemet, amely azóta megélt már több újra nyomást, képregény és hangoskönyv feldolgozást, no meg persze színpadra állítást.
„- Csacsi kis história - mondta azután, és kényelmesen hátradőlt a székben.- Nem tudom még, hogy kicsoda, gonosztevő-e vagy őrült - mondta a nő dühösen -, de pusztán ezért a szörnyű helyzetért, amibe belesodort, megérdemelné, hogy keresztüllőjem.- Ez kihúzná a csávából. De kissé radikális megoldás.”
A zseniálisan szórakoztató sztori tele van meglepő, izgalmas fordulattal és köszönhetően párbeszéd központú történet mesélési stílusának érdekfeszítően pergős tempójú. A helyszín egzotikus – a jávai Kis Lagonda sziget luxus szállója. Az alaphelyzet kissé őrült – bubópestises megbetegedés ürügyén lezárt kapuk mögött megannyi bűneset. A rejtélyes eseményeket és abszurd szituációkat, amelyekbe kisebb-nagyobb mértékben a hotel szinte valamennyi vendége és alkalmazottja belekeveredik, főként a regény elején egy ismeretlen, csinos hölgy szobájának szekrényéből pizsamában, fején egy ízléses zöld selyem lámpaernyővel előlépő Félix szempontjából követhetjük. Miközben a barátságos úr válogatott álruhákba bújva szobáról szobára, szuterénből mosókonyhába menekül, kiderül, hogy a fergeteges egyéniségekből álló, színes szereplőgárda majd’ minden tagjának akad takargatni valója; kinek hamis személyazonosság, kinek zsarolás, kinek félrelépés, kinek fegyvercsempészet, kinek gyilkosság, s persze akadnak köztük jóravaló szélhámosok és tolvajok is. Természetesen a félreértések és csavarok a regény végére szépen kibogozódnak, a bűnösök lelepleződnek, a szerelmesek pedig egymásra találnak.
Bizony ám! A Banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó kacifántos küzdelem, valamint egyéb kalamajkák és stiklik közepette a pizsamában színre lépő fiatalember és az első búvóhelyéül választott szobában lakó szemrevaló Maud észrevétlenül olthatatlan szerelemre gyúlnak egymás iránt. Úgyhogy van itt kérem krimi, romantika és kacagás; minden, ami a könnyed, pompás szórakozáshoz szükségeltetik.
A Helikon gondozásában megjelent legújabb kiadás kézre álló, könnyű kis könyvecske, igazán tetszetős külcsínnel. Ebben a formátumban a kiváló illusztrátor, Korcsmáros Pál által készített fekete-fehér rajzok is helyet kaptak a lapokon. Pontos 12 darab ikonikus képkocka került egész oldalas kinagyításra, hogy aztán azokból készítsenek egy átszínezett montázst a kötet fedlapjára. Nekem, aki először a vékonyka, önálló képregényfüzetben megjelentetett változatban találkozott ezzel a zseniális történettel, különösen kellemes volt viszont látni ezeket a képeket, hiszen Rejtő alakjai siheder korom óta úgy élnek a képzeletemben, ahogyan azokat Korcsmáros papírra vetette; stilizált, karikatúrába forduló, de felejthetetlenül jellegzetes alakokként.
Így aztán ha az a kérdés, ajánlom-e ezt a kiadványt, lehet-e más a válaszom, mint hogy a legteljesebb mértékben? Remélem, mind az író, mint a grafikus munkáit további generációk fedezik fel és szeretik meg hozzánk hasonlóan!
11.05. - Szofisztikált Macska
11.07. - Booktastic Boglinc
11.09. - Flora the Sweaterist
11.11. - Könyv és más
11.13. - Hagyjatok, olvasok
11.15. - Angelika blogja
Nyereményjáték:
Habár sokan szeretjük Rejtő Jenő “ponyváit”, mégis keveset tudunk magáról az íróról. Úgy döntöttünk, hogy ezúttal igaz/hamis játékot játszunk, hogy mindannyian egy kicsit jobban megismerjük őt. Azt, hogy az adott állomáson talált mondat igaz vagy hamis, írjátok be a rafflecopter megfelelő rubrikájába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
1905. március 29-én született Budapesten a Szövetség utca 22. szám alatt, egy zsidó család harmadik gyermekeként, Rejtő Béla néven.