Katie McGarry: Vágyálmok
A 17 éves Abby kemény, független lány. Alig akad néhány ember, akit közel enged magához. Lakóhelyén, a Kentucky állambeli kisvárosban mindenki tudja róla, hogy drogot árul, bár azt, hogy miért, még a legjobb barátai sem sejtik. Ám amikor egy üzlet balul sül el, Abby veszélybe kerül. Vonakodva ugyan, de kénytelen elfogadni a fenegyerek Logan segítségét, a srácét, aki épp olyan nyughatatlan lélek, mint ő maga.
Logannek is megvan az oka, miért keresi Abby társaságát. Arra azonban nem számított, hogy épp ennek a lánynak köszönheti, hogy képes lesz szembenézni a démonaival, amik elől oly régóta menekül.
Előttük a nagy döntés: hagyják, hogy a pillanatnyi helyzetük rátelepedjen az egész életükre… vagy küzdjenek egy jövőért, amiről most még úgy hiszik, számukra elérhetetlen.
Logannek is megvan az oka, miért keresi Abby társaságát. Arra azonban nem számított, hogy épp ennek a lánynak köszönheti, hogy képes lesz szembenézni a démonaival, amik elől oly régóta menekül.
Előttük a nagy döntés: hagyják, hogy a pillanatnyi helyzetük rátelepedjen az egész életükre… vagy küzdjenek egy jövőért, amiről most még úgy hiszik, számukra elérhetetlen.
Katie McGarry Feszülő húr című ifjúsági sorozata már az első kötetével rajongójává tett, s habár annak olvasása óta eltelt bő hét év alatt sokat változott a könyvízlésem, jól esett visszatérni az Eastwick gimi világába. Részben mert tudtam, hogy az írónő roppant olvasmányos stílusban tálalja majd a csöppet sem elcsépelt, roppant életszagú fordulatokat rejtő történetet, másrészt pedig mert számítottam rá, hogy megannyi szívemnek kedves szereplőt láthatok viszont. (Mrs Collins feltűnése például az abszolút bónusz kategória volt.)
„A hazugság szép és fényes tud lenni. Az igazság pedig undorítóan nyers.”
Összesenjében nem is kellett csalatkoznom, igaz, kezdetben kissé nehezen rázódtam bele a regénybe és új kedvenccé nálam nem tudott válni. Bevallom, a könyv első felét picit széttöredezettnek, darabosnak találtam, és egyáltalán nem esett nehezemre félbe szakítani az olvasást. Persze az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a korábbi részek pozitív élményei miatt, no meg mert itt a különc Abby és a kópé Logan sztorijáról volt szó, igen magas elvárásokkal láttam neki a könyvnek. Azt reméltem, hogy ugyan úgy lesodor majd a lábamról, mint anno a Feszülő húr vagy a Szívkarambol. Szóval valószínűleg a kezdeti döcögősség feelingjéből valamennyi az én számlámra írható, így ezen túl is tudtam volna könnyedén lendülni. Azon viszont már nem, hogy a Kísérj elhez hasonlóan itt újfent háttérbe szorult a romantikus szál.
Nagyra értékeltem, hogy mennyire valós problémákkal, milyen nehéz helyzetekkel kellett megküzdeniük a főszereplőknek. Imádtam, hogy nem a legkönnyebb vagy gyáva utat választották, hanem rettegésüket legyűrve bátran bevállalták azt, amit a leghelyesebbnek éreztek. Azaz a karakterábrázolásra egy panasz szavam sem lehet, ahogyan a konfliktus helyzetekre sem. Sőt, le a kalappal, amiért a széria minden szereplője ennyire egyedi nehézségekkel találta szemben magát (ahol a többiek segítenek, amiben tudnak), és amiért Abby félelmemben eltaszítok magamtól mindenkit viselkedése nem eredményezett fölös drámát. De! És ez nálam egy nagyon nagy de. Miközben lenyűgözött a főszereplők személyiségfejlődése, és eszeveszetten drukkoltam, hogy a jövőjük egyenesbe kerüljön, több romantikát szerettem volna. Úgy éreztem, itt csupán pár csent pillanat jutott. Értem, hogy a körülmények eléggé ellehetetlenítették a rózsaszín ködfelhős romantikázást, ám ami jutott, lehetett volna részlet gazdagabb és hangsúlyosabb. Megörültem, amikor a külön töltött időt email váltásokkal mutatta be a szerző, sajnos azonban ezekből szintén csak pár darab került a lapkra, inkább csak a múló hónapokat és a fontosabb eseményeket jelezték.
„Az élet nem a tökéletességről szól, hanem az együtt töltött időről.”
A Vágyálmok komoly hangvételű, karakter központú, váltott nézőpontban elmesélt regény, ahol két őrült tinédzser keresi az útját és közben a szerelemre is rátalálnak. Minden hibájával együtt érdemes bizalmat szavazni neki.
Könyvinfók:
| Műfaj: ya Sorozat: Feszülő húr 5. Elbeszélés módja: E/1, jelen idejű, váltott nézőpontú Ki? Logan (18) & Abby (17) Hol? Louisville Mikor? augusztus – december Érzékiség? ártatlan Szerelmi háromszög? - Lezárás? boldog Önállóan olvasható? igen |
10.06. - Könyvvilág
10.08. - Sorok között
10.10. - Sorok között (e)
10.12. - Angelika blogja
10.14. - Veronika’s Reader Feeder
10.16. - Deszy könyvajánlója
Nyereményjáték:
A blogturné valamennyi állomásán találtok egy-egy idézetet a Feszülő húr sorozat korábbi részéből, a feladat pedig annyi, hogy beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő sorába annak a kötetnek a címét, amelyből az idézet származik.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
„ Korábban azt kérdezted , milyen érzés hazamenni-mondom. (...) Összekulcsolom a kezünket, és a levegőbe emelem őket.- Nem felelhettem neked, mert nem tudtam a választ, de most már tudom. Ilyen. Ez az-ringatom a kezünket.- Végre hazataláltam.”