2019. október 31., csütörtök

Mariana Zapata: The Wall of Winnipeg and Me - Szívvel a falnak

Vanessa Mazur pontosan tudja, hogy helyesen cselekszik. Nem is érzi rosszul magát azért, mert felmondott. Asszisztensi/házvezetőnői/tündérkeresztmamai állását aszövetség legjobb védőjátékosa mellett mindig is átmenetinek szánta. Nagy tervei vannak, melyek között nem szerepelt az extra méretű alsógatyák mosása, legalábbis nem élete végéig.
Így amikor Aiden Graves bekopog az ajtaján, és azt kéri tőle, hogy jöjjön vissza hozzá, teljesen ledöbben.
A "winnipegi nagy fal"-ként ismert pasas két évig a köszönését sem fogadta, a születésnapjáról is megfeledkezett. Most pedig? Valami egészen elképesztő dologra akarja rávenni.
Mit válaszolhat az ember lánya annak a férfinak, aki megszokta, hogy mindig megszerzi, amit akar? Hol a határ az ellenszenv és a szerelem között?

Üdvrivalgás és vad örömtánc! Végre-végre kiadják magyarul Mariana Zapata számomra egyik legkedvesebb regényét! Rajongó szívem minden dobbanásával remélem, hogy rengetegen fogják hozzám hasonlóan imádni a winnipegi nagy fal és ex-asszisztensének lassan kibontakozó történetét. Ergo az alábbi bejegyzés egy merő lelkesedés lavina, amelyet sok-sok átírás után is mindössze közepes erősségűre sikerült megszelídíteni. ;)
„… drága dolog az igazság. Néha elveszítesz miatta embereket.”
Mostanra szerintem már nem titok, hogy a – majdnem - ellenséges kapcsolatból barátok, aztán szerelmesek sztorik mindig csábítóan hatnak rám. A beosztott + főnök románc, no meg a kényszerházasságos alaphelyzet ugyancsak hatásos hívószavak nálam. Ha mindehhez hozzávesszük az amerikai futball témát, kezdettől jó esély volt rá, hogy megvesz magának ez a hatalmas aranyos.
Amúgy, számomra annak ellenére, hogy tégla méretűen terjedelmes, messze nem tűnt hosszúnak ez a regény. Talán mert a kellemesen gördülékeny, magával ragadó, mégis szerethetően hétköznapi írásmód miatt elképesztően olvastatja magát a szöveg. Tagadhatatlan, hogy bőven akad benne újra és újra visszatérő szófordulat, ráadásul számos belső monológ szakítja meg az apróbb történésekből építkező cselekményt, engem mégis teljesen beszippantott, és csak lapoztam, lapoztam… Persze ebben azért sokat segített, hogy két szerethetően emberi, komplex karakter fölös drámázástól mentes egymásra találásának lehettem tanúja.
„… mit ér az élet, ha az ember nem éli, és nem igyekszik a legjobbat kihozni belőle?”
A könyv narrátora, Vanessa, olyan kétségekkel küzdő, de jó kedélyű, intelligens és független hősnő, aki tartja magát a meghozott döntéseihez. Becsüli magát annyira, hogy tudja, jobbat érdemel, ráadásul hajlandó kiállni és tenni ezért. Annyira jó volt látni, hogy a kezdeti túlhajszolt nő apró változtatásokkal ismét uralni kezdi önmaga életét, majd lassanként az önbizalma is megnő. Utóbbiban persze a főhős támogatásának szintén volt szerepe. Ó, Aiden! Az a gyengéd, gondoskodó, morcos nagy mackó! *álmodozó sóhaj hegyek* Az a pasas a zárkózott, hallgatag, elhivatott sportolók mintapéldánya. Kész enigma, aki ritkán enged valódi bepillantást a gondolataiba. Viszont imádni való, ahogyan tyúklépésben ugyan, de elkezd beletanulni, mit jelent egy pár egyik felének lenni. Egyszerűen nem lehet neki ellenállni, amikor kimutatja, mennyire fontos neki Van, azzal, ahogy megingathatatlan sziklaként támaszt nyújt és biztat.
„… mint minden vágy, a szerelem egy álom. És mint az álmok esetében, nincs mögötte semmiféle biztosíték. Nem magától születik. Nem táplálék nélkül virágzik…”
Imádtam velük lenni, velük együtt megélni, ahogyan csendesen, de kitartóan parázsló vonzalmuk kölcsönös megértésen és tiszteleten alapuló szerelemmé mélyült. Mondom ezt úgy, hogy az őszinteség jegyében el kell ismernem, hogy olyan 70%-ig szó sincs nagy romantikus gesztusokról, ami pedig a testiséget illeti, kis híján a legvégéig várni kellett, hogy a csóktól több megessen a főszereplők között, s még akkor is csak egy visszafogott részletességű és viszonylagosan rövid jelenetre került sor. Ez általában eszméletlenül idegelne, ám itt - és mi más mutatná, mennyire lebilincselt a könyv - valahogy még sem zavart.
Nem zavart? Jó vicc… Imádtam elsőre, imádtam másodszorra, meg a számtalan kis beleolvasásra. S mielőtt véget vetnék az ömlengésnek még egy dolgot szeretnék mindenképp megemlíteni. A regény egy igen komoly, és fontos témáról szintén szót ejt, nevezetesen a családon belüli erőszakról. A szerző tiszteletet ébresztett bennem azzal, hogy sem a gyermekbántalmazásról, sem a párkapcsolati súlyos testi sértésről nem azért írt, mert ezzel akart volna szánalmat kelteni, vagy drámai helyzetet teremteni. Mindössze fájdalmas őszinteséggel rámutatott, hogy sajnos ez is része mindannyiunk életének. Talán nem velünk esik meg, de megesik valakivel a környezetünkben, talán valamelyik nekünk kedves személlyel, talán épp az egyik ideálunkkal. S mivel az egyik áldozat Vanesssa legjobb barátnője, Diana, iszonyatosan örülök, hogy Mariana később megírta az ő történetét is, mert annyi szenvedés után tényleg kijárt neki a boldogság. Most már csak azért kell drukkolni, hogy előbb-utóbb a Wait For It is lefordításra kerüljön.

Kedvenc idézet:
„A céljaid felé vezető út nem egyenes, inkább egy labirintusra hasonlít. Megállsz, elindulsz, meghátrálsz, befordulsz néhány rossz sarkon, de ami a lényeg: soha nem szabad elfelejteni, hogy van kijárat. Valahol legalábbis van.”
✚ Aiden Vanessának írt Valentin napi levele

Könyvinfók:


Mariana Zapata

beleolvasó
moly
goodreads
Kiadó: Könyvmolyképző
Fordító: Neset Adrienn
ISBN: 9789634575580
608 oldal

Műfaj: jelenkori románc
Sorozat: -
Elbeszélés módja: E/1, múlt idejű, Vanessa nézőpontú

Ki? Aidan Graves (30) & Vanessa Mazur (26)
Hol? Dallas, Toronto
Mikor? június → február
Érzékiség? visszafogott
Szerelmi háromszög? -
Lezárás? boldog
Önállóan olvasható? igen
10.23. - Deszy könyvajánlója
10.25. - Hagyjatok, olvasok (e)
10.27. - Veronika’s Reader Feeder
10.29. - Fanni's Library
10.31. - Angelika blogja
11.02. - Kelly & Lupi olvas
11.04. - Hagyjatok, olvasok
11.06. - Kristina blogja

Nyereményjáték:

Mostani blogturnénk valamennyi állomásain olyan könyvek fülszövegeiből találtok részletet, amelyekben szerepet kap az amerikai futball. A feladat a regények címét beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
„Kayden megtanulta, hogy egyetlen esélye a túlélésre az, ha némán tűri a szenvedést. Ha szerencséje volt, meg tudta húzni magát, és tette a dolgát, kibírta egyik napot a másik után. Ám egy este úgy tűnt, végül mégis oda a szerencséje – és az élete… míg fel nem bukkant egy Callie nevű lány, éppen időben, hogy őrangyalként megmentse.”
a Rafflecopter giveaway

 
back to top