Tiffany Reisz: The Chateau
| A francia titkos katonai ügynökség mindenre kapható 24 éves Kingsley Boissonneault hadnagya kémkedett, hazudott és ölt már parancsra. Legújabb megbízatása azonban még számára is kissé szokatlan. Parancsnoka unokaöccsét beszervezte egy szex-szekta, és biztonságban ki kell menekíteni. A szekta alapvetése a szadomazochizmus hírhedt francia regénye, O története. Kastélyuk annak tükör világa, ahol a nők uralkodnak, a férfiak pedig önként szolgálják őket. Vagy mégsem? Kingsley feladata ennek kiderítése. Azonban miután átjut a kapun, hamar rabul ejti a titokzatos Madame, a bölcsesség, hatalom és szépség nagyasszonya. S felkínálja az egyetlen dolgot, amire mindig vágyott a férfi. Az ára? Kingsley-nek csak fel kell adnia az egyetlent, akit valaha szeretett... |
Az erotikus és/vagy tabudöntögető romantikus olvasmányok kedvelői minden valószínűség szerint ismerik Tiffany Reisz nevét. Ha valami különös oknál fogva mégis kimaradt volna az eddigi élményeik közül, nos, itt a kitűnő alkalom tenni vele egy próbát és rajongóvá válni.
Ugyan az írónő legújabb regénye a nemzetközileg sikeres és RITA díjjal kitüntetett Eredendő bűnösök széria kiegészítő kötete, de önmagában szintúgy megállja a helyét. A Chateau sztorija kerek egész, amely anélkül is élvezhető, hogy nem mindennapi főhősének tinédzser kori, illetve sok évvel későbbi kalandos napjait már ismerné az olvasó. Ámbátor el kell ismernem, számomra adott egyfajta plusz izgalmat a tudat, hogy bepillantást nyerhetek Kingsley Søren nélküli éveibe. Az, hogy utóbbi azért csak tiszteletét tette a lapokon, már tényleg csak íncsiklandó ráadás volt a Tiffany féle kényeztetéshez.
„…couldn't help but feel he’d wandered into a dark fairy tale.”
Igen, én csak így nevezem, kényeztetés. Mert amit ez a nőszemély összehozott a fent említett sorozattal és annak szereplőivel, az valami elképesztő. Újra és újra ámulatba ejt. Egyrészt fenomenális a szerzői stílusa. Az okos, gördülékeny és olvasmányos szövegalkotása szinte beszippant minden egyes alkalommal. Másrészt mesterien ért az érzelmek megmutatásához, legyen szó eksztatikus szenvedélyről, mámorító szerelemről, dühről, fájdalomról vagy bármi másról, akár a hit kérdésének komplexitásáról. Hihetetlen, de ő képes egyszerre megírni a legmocskosabb erotikus fantáziát és szinte észrevétlen arra buzdítani az embert, hogy ki ne hagyja a vasárnapi istentiszteletet. Úgyhogy igen, kijelenthetem, elég magas elvárásokkal kezdtem bele Monsieur Boissonneault 1989-es párizsi küldetésének fordulatos történetébe.
"James Bond with blow jobs, BDSM, and an angst-ridden bisexual hero still in love with his ex-boyfriend."
Szerencsére az írónő most sem okozott csalódást. Kéjesen vad, borzongatóan titokzatos és fantasztikusan szórakoztató élmény alkotott. Már az alaphelyzet sem volt épp mindennapi. A roppant színes életet élő, 24 esztendős kém legújabb megbízatásként azt kapta, hogy derítsen fel egy rejtélyes szex szektának otthont adó uradalmat, ahol a nők irányítanak, a férfiak pedig önként és lelkesen szolgálják őket. Ám az eredetileg ügynökségi felettesének unokaöccse utáni nyomozásként indult ügyről hamar kiderült, hogy sokkal szövevényesebb, mint elsőre tűnt, ráadásul igen személyessé is vált menet közben. Míg King alámerült a próbatételekkel tűzdelt érzéki kalandban, szembe kellett néznie eltemetetnek vélt érzelmeivel, hogy megtalálja önmaga egy olyan hiányzó részét, amely elvesztésének még csak tudatában sem volt igazán. Figyelemfelkeltő, nemde? S e mellé az érdekes ötlet mellé méltó kidolgozás párosult. Így egy humorral, szarkazmussal, jó adag társadalomelméleti filozofálással és spiritualitással átitatott, pimaszul rejtélyes, érzékien élvhajhász és itt-ott mélyen érzelmes regény született, benne jó néhány emlékezetes szereplővel. Persze Kingsley már önmagában zseniális karakter, de sosem jön rosszul egy titokzatos, bölcs és erős nő ellenpontként, aki képes alakítani egy bámulatos férfi jellemén és gondolkodásán. No, meg egy kis Søren sem árt soha.
Mit mondhatnék még? Olvassa mindenki, aki teheti. Én imádtam elejétől a végéig, s csak azt kívánhatom: még!
Kedvenc idézet:
„Our fears are the bastard children of our longings.”
Zene a könyvben:
The Police - Don't Stand So Close To Mee ♪ ♫ ♬
♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőnek!
➤ My review on goodreads.