Susan Elizabeth Phillips - Fancy Pants - Luxusmucus


Sorozat: Wynette, Texas 1.
Kiadó: Victoria Kiadó
Megjelenés: 2012. április
Formátum: 544 oldal, keménytáblás

moly goodreads

Az elképesztően gyönyörű Francesca Serritella Dayt az anyja kényeztette, a férfiak imádták, a londoni felső tízezer a tenyerén hordta. Mikor azonban az anyja váratlanul meghal, szembe kell néznie a ténnyel, hogy gyakorlatilag nincstelen. Lehetősége adódik, hogy filmezéssel pénzt keressen és Amerikába utazik, de rá kell jönnie, hogy a munka beugratás. Mivel alig van pénze, két idegenhez csapódik, hogy a reptérre vitesse magát és visszarepüljön Londonba. Tervei azonban útközben füstbe mennek, mikor rájön, hogy a férfi, akivel Londonban randevúzott, már másnak udvarol. Attól való félelmében, hogy nevetség tárgyává válna a londoni társasági elit szemében, egy kisvárosban marad, ahol megtanulja, hogy senkit nem érdekel, milyen szép, mennyi pénze van, miféle gazdagokat ismer és a világ mely részein fordult meg.
Amikor Dallas Beaudine, a profi golfozó felveszi az út szélén, tudja, hogy Francescával csak a baj van. Gyűlöli, hogy fölényes, hiú és nem ezen a földön él. De bármennyire is nehezen tűri allűrjeit, vonzódik hozzá és képtelen nem az érzései szerint cselekedni. A feldolgozatlan gyermekkori problémák, egy félresikerült házasság és egy halott fiú emléke azonban nem hagyják, hogy komoly kapcsolatra lépjen.


Ha valaki azt kérné, soroljam fel a kedvenc jelenkori románc íróimat, száz százalék, hogy SEP neve az első háromban lenne. Talán picit elfogult vagyok, mint mindenki, ha a favoritjai kerülnek szóba, de úgy vélem, vannak elképesztően remek-, lélekmelengetően kedves- és jó regényei. Pont. Mert tőle a kevésbé isteni könyvek is szórakoztatóak, és számomra nem kérdés, hogy a könyvespolcom örök lakói-e. (A Tűzgolyó kisasszony féle kisiklásról egyszerűen nem vagyok hajlandó tudomást venni.) Szeretem, ahogy elmeséli a történeteit. A párbeszédek gyakran mosolyt csalnak az arcomra, és olykor a párásodó szemek is kísértenek. Oda vagyok azért, hogy gyakorta megörvendezteti az olvasókat azzal, hogy visszahoz egykori főhősöket vendégszerepelni, vagy éppen akár önjogán is élvezetes románcot sző a háttérben. Imádom, hogy a szereplői egyéniségek, kivételesek és olyan élőek, hogy szinte lelépnek a lapokról.
Sajnos a hazai megjelenések nem igen tartották szem előtt az írónő általi kitalálási sorrendet, ám szerencsénkre a regények önmagukban is tökéletesen megállják a helyüket. Mégis, van abban valami plusz öröm, amikor a lazán kapcsolódó történetekből összeáll egy-egy komplett széria. S idén végre a Chicago Stars után a Texas sorozat is teljessé válik hazai kiadásban. Tavasszal az első kötet került a boltok polcaira, amit a napokban a majdnem legutolsó rész követ. Majdnem utolsó, hiszen angolul július tizedikén érkezik még egy felvonás.
De nagyon előre szaladtam! Egyelőre a kissé botrányos Luxusmucus magyar címet kapott könyvet kaparintottam a kezeim közé. A sztori eredetileg még 1989-ben látott napvilágot, így bár eltéveszthetetlenül 'sepes', mégis picit más a hangulata, mint mondjuk a Mindent a szerelemért-nek. A cselekmény a hetvenes és nyolcvanas években játszódik, így az akkori viselkedés, felfogás és romantikus álom köszön benne vissza. Ám ha lehántjuk a korszaki adottságokat alatta ott van mindaz, amiért annyira rajongok. S még ha elsőre nem is úgy tűnt, idővel minden szépen a helyére került.
Mert bizony nekem indokolatlanul részletesnek tetszett a könyv eleje. Ugyan üdvös megérteni a szereplők jellemét és hogy mi tette őket azzá akik, de nem feltétlen érzem szükségét, hogy még fogantatásuk körülményeit is ilyen behatóan megismertessék velem. Így számomra túl hosszú volt, hogy csöppnyi túlzással majd a lapok egy harmadát kitette az előkészítés, az az időszak, amiben főhőseinknek halvány sejtelme sincs a másik létezéséről. Aztán persze csak sor került a nagy találkozásra. S hol máshol, mint egy poros országúton. Honnan is ismerős ez a fordulat? :)
"Ő Francesca Serritella Day. Vele semmilyen szörnyűség nem történhet."
Gondolta Frannie, a brit szépség, aki kezdetben amolyan Paris Hilton féle, elkényeztetett, mindene a külsőség, rémisztően butácska karakternek tűnt. Aztán gondtalan élete 20 éves korában egycsapásra véget ért, amikor szeleburdi édesanyja halálával csak adósságot örökölt. Talpraesettségének első megvillanásaként majd' mindenét pénzzé tette, hogy a hitelezőket kifizesse, majd Amerikába repült filmes karrier reményében. Ám a sors nem azt tartogatta neki, hogy Vivien Leigh nyomdokaiba lépjen. Helyette már az első napon a vadidegen ország ismeretlen útján kutyagolva találta magát egy kényelmetlen kosztümbe préselődve és egy fitying nélkül. Így találkozott Dallas 'Dallie' Beaudine-nal.
"Elcsábítja még a holtakat is, de egy minden hájjal megkent gazember."
Aki a felszínen lázadó, tanulatlan szépfiú, ám a lelkében komoly sebeket hordoz (és imád olvasni!). Brutális, alkoholista apjától 15 évesen megszökött, s röviddel utána találkozott a börtönből akkoriban szabaduló Clarence 'Skeet' Cooperrel, akivel azóta elválaszthatatlanok. Mint profi játékos és ütőhordója járták a golfpályákat, amikor a véletlen pont az ő autójuk elé sodorta a világ egyik legszebb, de egyben leghiúbb nőszemélyét.
Közös utazásuk csupán néhány hétig tartott, amely idő bővelkedett heves vitákban és szenvedélyes pillanatokban, hiszen ők ketten olyanok, mint a tűz és a jég, mint a kutya és a macska. Félreértések, titkok, kiabálások, könnyek, és Francesca ismét ott állt a világ végén nincstelenül... de immár nem egyedül. Egy új életet hordozott a szíve alatt. De talpra tudott állni, fel tudott nőni, tanult a hibáiból. Tíz év alatt sikeres rádiós, majd televíziós műsorvezetővé vált. És ekkor a sors ismét összehozta a férfival.
Hát igen, kezdetben nem voltam maradéktalanul lenyűgözve. A történet lassan, döcögősen indult, és megkockáztatom, elsőre egyik főszereplőt sem tartottam igazán kedvelhetőnek, még szívszaggató múltjuk ellenére sem. De aztán változtak, alakultak... rengeteget! S a könyv felénél már nem nagyon akaródzott letenni , és végül élvezetes olvasmány kerekedett ebből a korai SEP műből. Olyannyira elkapott a hangulat, hogy erős késztetést érzek, hogy újraolvassam a Játék az életet, és ismét találkozzak az akkor már boldog házasokként élő Francescával és Dallie-val, no meg a felnőtt Teddyvel. S milyen csodás lenne rögtön azzal folytatni, amiben ő kerül sorra. :)
Csak azt tudom mondani, érdemes esélyt adni a könyvnek, és nem szabad hagyni, hogy eltántorítson minket az eleje!

Értékelésem: