Sabrina Jeffries: A ​szerelmes vikomt



Amikor Dominick Manton elveszíti az örökségét és a reményt, hogy a menyasszonya, Jane számára biztos jövőt nyújtson, megpróbál úgy véget vetni a jegyességnek, hogy a lány hírnevén ne essen csorba. Később az örökség mégis Domra száll, mivel bátyja özvegye, Nancy – Jane unokatestvére és közeli bizalmasa – nem szült utódot. Amikor Nancynek nyoma vész, Jane az egykori vőlegényét kéri meg, hogy kutassa fel. Dom tudja, hogy a múlt bűnei megbocsáthatatlanok – de most, hogy összefűzi őket a rejtély és a veszély, újraéleszthetik a régi szenvedélyt.
„A herceg emberei híresen jók voltak az eltűnt személyek felkutatásában, és a szokásosnál több okuk volt Nancy megtalálására.”

„A herceg emberei híresen jók voltak az eltűnt személyek felkutatásában, és a szokásosnál több okuk volt Nancy megtalálására.”
Sabrina Jeffries negyedik, s egyben utolsó A herceg emberei kötetében a Manton nyomozóirodát alapító Dominick talál rá a szerelemre, vagy inkább helyesebb lenne úgy fogalmazni, tizenkét esztendő után talál vissza elveszítettnek gondolt szereleméhez. A sorozatot követők számos, korábban megismert szereplőt viszont láthatnak A szerelmes vikomt lapjain, ám a történet önmagában is kellemes szórakozást nyújtó, kerek egész, így új olvasók szintén bátran kézbe vehetik.
S miért is ne tennék? A szemet gyönyörködtető borító mögött jóféle György korabeli romantikus lapul, benne jó néhány élvezetes szópárbajjal, sok utazással és némi nyomozással. A humor és izgalom mellől a szenvedély sem hiányzik, hiszen olyan második esélyt kapott ifjúkori románc felnőtt verziójának lehetünk tanúi, amelynek izzó vágya bizony képes akár egy istállóban vagy épp egy elfüggönyözött fogatban lángra kapni. Ráadásul a szerzőnő roppant olvasmányos stílusban tálalja a valós történelmi tények köré építkező, mélyebb témákat megvillantó történetét.
„...annak ellenére, hogy minden tőle telhető módon igyekezett kiirtani a szívéből a szerelemmel kapcsolatos álmát, az átkozott újra meg újra felütötte a fejét, mint valami gyom.”
Főhőse egy, az indokolatlan bűntudattól és szégyenkezéstől szenvedő, azok miatt mindenkitől elzárkózó, a kemény munkától sem visszariadó, kisemmizett másodszülött fiú. Hősnője pedig egy okos és elszánt, korán megárvult, s rokonai által befogadott hölgy. Kettejüket a zene szeretete hozta össze egykor, hogy aztán a férfi életének vad fordulata meghiúsítsa közös jövőjüket. Sok évvel később a nő unokatestvérének titokzatos eltűnése miatt kénytelenek ismét több időt együtt tölteni, s így végre alkalmuk nyílik tisztázni az egykori félreértéseket és mostani érzéseiket. No persze ez nem megy épp könnyedén. Dominick makacs és hallgatag, s rendkívül nehezen hajlandó belátni, hogy néha a nemes önfeláldozás helyett nem árt bízni a szeretteiben vagy meghallgatni mások véleményét. Jane pedig olykor túl naiv és már-már bosszantóan elszántan ragaszkodik ahhoz, hogy kedvese teljes egészében csupaszítsa le előtte a lelkét. Viszont, mivel egyikük sem szűnt meg szeretni a másikat, és a vágy tagadhatatlanul ott parázslik közöttük, ha némi időbe is telik, de sikerül ráébredniük, hogy nekik egymás mellett a helyük.
Részemről hatalmas piros pont jár a korhűségért, és azért, hogy az írónő mert olyan témákhoz nyúlni, mint a megkérdőjelezhető vezetői döntések, az örökösödési jog visszásságai, a zsarnokokként feleségeiket elnyomó férfiak, vagy épp a súlyos megrázkódtatást jelentő traumák nehéz feldolgozhatósága . Kimondottan tetszett a Nancy eltűnése körüli titokzatosság, az pedig kiváltképp hogy nem egy egyszerű viszony vagy elrablás állt a háttérben, hanem ettől összetettebb okok szövevénye volt a magyarázat. A heves és csípős szóváltások pedig nagy kedvenceim, ezért örömmel vettem, hogy itt bőven akadt a főszereplők, de barátaik, rokonaik részéről ugyancsak.
„Egy nap az a templom, amit magad köré építgetsz, egyben a kriptád is lesz.”
Jogosan merül fel a kérdés, ha ennyi pozitívum mondható el a regényről, miért mérem oly szőrös szívűen az értékelő csillagocskákat. Nos, a figyelemfelkeltő prológust követően számomra a könyv jókora része túl lassú folyásúnak érződött. Azonkívül az én ízlésemhez mérten a nyílt kommunikáció helyetti önmagukban agonizálás, illetve a másiktól a gondolatolvasás tehetségének elvárása szörnyen sokáig tartotta magát, mint konfliktus. Szinte csak az utolsó egy-két fejezetre sikerült ezen túllépniük a szerelmeseknek.
Ettől függetlenül kíváncsian várom, az írónő melyik sorozatának kiadásába vág bele a General Press. Vajon a némileg előzménynek számító Swanlea Spinsters szériára esik a választásuk, benne Lord Ravenswood történetével, vagy a Sinful Suitors trilógia következik majd, amelynek első két részében az itt sokat emlegetett Edwin és Yvette Barlow találja meg a párját.

Kedvenc idézet:
„Akadnak emberek, akiknek a szerelme minden akadályt leküzd. De olyanok is, akiknek a szerelme nem képes erre. (...) És bizonyos emberek nem is értik a szó jelentését.”

Könyvinfók:


Sabrina Jeffries

moly
goodreads
Kiadó: General Press
Fordító: Harcsa Henrietta
ISBN: 9789634523697
336 oldal

Műfaj: történelmi romantikus
Sorozat: A herceg emberei 4.
Elbeszélés módja: E/3, múlt idejű

Ki? Dominick Manton, Rathmoor vikomtja (32) & Jane Vernon (29)
Hol? London, Newark, Winborough; York
Mikor? 1817-1831
Érzékiség? tüzes
Lezárás? boldog
Önállóan olvasható? igen
09.28. - Angelika blogja
09.30. - Betonka szerint a világ
10.02. - Dreamworld
10.04. - Könyvvilág

Nyereményjáték:

Mostani blogturnénk valamennyi állomásán Sabrina Jeffries A herceg emberei sorozata hősnőinek neveit találjátok. A feladat kitalálni, mely hölgy, mely főhős karjai között leli meg a boldogságot, és a rafflecopter megfelelő sorába megírni nekünk az úriemberek teljes neveit.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Isabella
a Rafflecopter giveaway

Angi

Angelika most, túl a negyedik x-en, immár több, mint húsz esztendeje nagy rajongója a mindig boldog véget érő történeteknek. 2010 januárja óta ír rövid beszámolókat az általa olvasott regények (egy részé)ről.