Elle Kennedy: The Risk



amazonbeleolvasó goodreads webpage
Mindenki rossz lánynak tart, de csak részben van igazuk. Nem hagyom, hogy a félelem irányítson, és az aztán tuti biztos, hogy nem érdekel, mit gondolnak mások. De az ellenséggel ágyba bújásnál még én is meghúzom a határt. A Briar vezető hoki edzőjének lányaként felérne egy árulással a rivális csapat egyik tagjával összejönnöm.
Márpedig az arrogáns, bosszantó, túlságosan jóképű Jake Connelly pont a Harvard egyik sztár csatára. Ám amilyen kegyetlen a sors, épp az ő segítségére van szükségem ahhoz, hogy megszerezzem álmaim gyakornoki pozicióját. De persze a szexi tuskó csöppet sem könnyíti meg a helyzetemet. Azt akarom, hogy az ál pasim legyen. Mire ő minden megjátszott randiért egy igazit követel cserébe.
Azaz hatalmas bajban vagyok. Jake Connelly-vel összegabalyodni nem jelenthet semmi jót. Apám megölne, a barátaim kiközösítenének, és mindennek a tetejében a fősuli utáni életem forog kockán. Épp ezért hiába egyre nehezebb ellenállni Jake vonzerejének és pimasz mosolyának, nem eshetek bele.
Ezt a kockázatot nem vállalhatom...

Egyre biztosabbnak látszik, hogy az Off-Campus kvartett után a spin-off sorozat, a Briar U, is bekerül nálam a kedvenc new adult szériák közé. S miért is ne? Hisz Elle Kennedy szórakoztató humorral, édes romantikával, és vadítóan szenvedélyes jelenetekkel vegyíti az izgalmas sportpillanatok leírását, no meg a felnőtté válás problémáinak realisztikus taglalást. Ha ehhez hozzávesszük a szerethetően lökött, emberi módon meg-megbotló szereplőit, nagyjából össze is áll azon okok listája, amiért minden egyes alkalommal hihetetlen izgalommal várom a soron következő könyvet. Ezért van az, hogy bár még csak néhány napja fejeztem be Brenna és Jake történetét, máris vastagon bekarikáztam a naptáramban az október 7-ét, mert az amazon tanúsága szerint akkora várható a The Play megjelenése. Az, hogy nem tudni még semmit a sztoriról, csupán csöppnyi zavar az erőben. Bízom benne, hogy Hollis vagy Hunter lesz a főhős, s én mindkettőnek egyformán tudnék örülni.

Node, nagyon előre szaladtam, hiszen egyelőre még a második rész jelent meg angolul, s nem ártana előbb arról pár szót ejteni. ;) A The Risk kapcsán többször említette az írónő, hogy mekkora élvezetett jelentett számára, hogy papírra vethette ezt a történtet. S mit ne mondjak, a regény hosszán ez bizony meg is látszik, lévén a majd’ 450 oldalával bőven ez az eddigi leghosszabb new adult románc, ami kikerült Elle kezei alól. Észrevehető, hogy számtalan olyan jelenet tarkítja a regényt, amelynek minden valószínűség szerint egy szőrösebb szívű szerkesztő simán búcsút intett volna. Viszont így a rajongók tobzódhatnak. Bőven kijut a baráti csevejekből és ugratásokból, szép számmal akadnak jövőbeni sztorikat ügyesen előkészítő pillanatok, sőt, még korábbi kedvencek említése is tetten érhető. Ez utóbbiból az én abszolút kedvencem Ryan Wesley coming outjának szóba hozása volt, mert imádom a gondolatot, hogy ennyi szívemnek kedves pasas hokizik ugyanazon kitalált világban.
S Jake Connelly bizony ott van köztük. A srác maga a könyves álompasi. Dögös, céltudatos, elhivatott, józan gondolkodású, gondoskodó és türelmes jellem. Szinte már túl jó, hogy hihető legyen. De azért csak képes ő is ostobaságot elkövetni, mint mondjuk pár percre átadni magát a féltékenység zöld szemű szörnyének, vagy épp begazolni egy valódi kapcsolat nyomása alatt. Még jó, hogy az ilyen gyenge pillanataiban nem csak az idővel megjövő józan eszére, de Brennára is számíthat. Brennára, aki kívül vagány nagyszájú csaj, belül elfogadásra és biztonságra vágyó lány. Brennára, aki mindig kész a játékos évődésre, de nem retten vissza attól sem, hogy megnyíljon és sebezhetőnek mutatkozzon. És ez nekem nagyon szimpatikus volt.
Tetszett, hogy nem az volt a fő konfliktus helyzet, hogy jaj, be merjem-e akár magamnak vallani, mit érzek a másik iránt. Helyette több más aggódni valóval volt átszőve a sztori, ami ennek ellenére nem vált komorrá. Az írónő ügyesen egyensúlyozott a könnyed és nyomasztó jelenetek között. Kedvemre volt, hogy míg Brenna a Briar hokicsapat edzőjének lánya, addig Jack a nagy riválisuk, a Havard jégkorongosainak kapitánya. Ez az ’ellenségeskedés’ kellemesen megfűszerezte a kapcsolatukat, plusz némi tiltottság érzetett csempészet a románcukba. Ettől lett olyan nagyszerű például az a jelenet, amikor Jake belóg az ideiglenesen hazaköltözött Brenna szobájába, ahol aztán kis híján rájuk nyit a lány apja.
S ha már az apát említem, meg kell jegyeznem, hogy mennyire értékelem, hogy itt végre kicsit jobban megismerhettem Jensen edzőt. Nem kis szerepe volt abban, hogy a Briar hokisai olyan szép eredményeket értek el, de mindeddig csupán biztos sziklaként állt a háttérben. Most viszont előlépett és megmutatta magát. Bepillanthattunk a múltjába, amikor belehabarodott későbbi feleségébe, és örök ellenséget szerezett magának annak a férfinak a személyében, aki szívesen lecsapta volna a hölgyet a kezéről, aki aztán mit ad az ég, pont a Havard csapatát vezényli. És alaposan beleláthattunk a jelenébe, ahol aggódó apaként küszködik azért, hogy újra megtalálja a hangot szeretett lányával. A lányával, aki viszont azért küzd, hogy édesapja vegye észre végre, hogy már nem az egykori felelőtlen tinédzser. Már kemény hajt, és gondolj a jövőjére, még akkor is, ha a múlt ballépése újra és újra utána nyúl, hogy megpróbálja visszarántani.
Azt hiszem, abból, hogy mit össze csapongok, látszik, mennyi aspektusa van ennek a regénynek, ami mind szót érdemelne. Ám mivel képtelen lennék mindent visszaadni, csak az marad, hogy mindenkit bíztassak, vágjon bele az olvasásba. Megéri, tényleg. Még akkor is, ha menet közben zsörtölődtem picit azon, hogy Mike és Rupi hibbant, de fantasztikusan cuki egymásba habarodása véleményem szerint picit elorozta a reflektorfényt a főszereplőktől. S még akkor is, ha a lezárás szerintem kicsit kapkodósan gyorsra sikerült, és nagyon nem bántam volna egy hosszabb epilógust. Mert mindent összevetve élveztem a kalandot, jó volt megint elmerülni ebben a világban.

Kedvenc idézet:
„Can’t change the past, don’t cry over the present, don’t stress about the future.”
♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőnek!
➤ My review on goodreads.


Angi

Angelika most, túl a negyedik x-en, immár több, mint húsz esztendeje nagy rajongója a mindig boldog véget érő történeteknek. 2010 januárja óta ír rövid beszámolókat az általa olvasott regények (egy részé)ről.