2018. július 29., vasárnap

Sherrilyn Kenyon: Dark Side of the Moon - A ​Hold sötét oldalán

Susan Michaels régen menő riporter volt, de kelepcébe csalták és tönkretették. Most egy jelentéktelen seattle-i újságnál dolgozik, ostoba cikkeket, ír molylepkeinváziókról, ufogyermekekről, és úgy gondolja, ennél rosszabb nem is lehetne az élete… Aztán egy cikk kapcsán elmegy egy állatmenhelyre, ahol az interjúalany vámpírokról handabandázik, Susan pedig az allergiája ellenére befogad egy macskát. Amikor azonban új házikedvencéről kiderül, hogy jóképű és veszélyes alakváltó, a riporternő ráébred, hogy itt nem csak a karrierjéről van szó…
Ravyn Kontist, a Vérvadászt azok árulták el, akik a legközelebb álltak hozzá. Háromszáz évet töltött lélektelen harcban a daimonokkal, akik az embereket akarják leigázni. A végső harc csak most kezdődik, és mindkettőjük sorsát egy ember, méghozzá ez a nő tartja a kezében…

Őszintén bevallom, ha Sherrilyn Kenyon regényei kerülnek szóba, szinte lehetetlen küldetéssel ér fel számomra, hogy ne váltsak át őrült rajongólány üzemmódba. Imádom a fantáziáját, az írásmódját, a humorát, azt, hogy ilyen összetett világot volt képes életre hívni és ennyi szenzációs szereplővel népesíti be. Persze tisztában vagyok vele, hogy a sorozat nem minden darabja olyan, mint mondjuk az Acheron, amely szinte átgázolt rajtam és levegőért kapkodva hagyott napokra, mégis, nehezen találnék olyan részt, aminek olvasása közben ne szórakoztam volna nagyszerűen.
„Ha üzletet kötsz az ördöggel, számolnod kell a következményekkel.”
A magyarul legutóbb megjelent, a sorban immár tizedik regényről szintén csak azt állíthatom, a paranormális románcokra nyitottaknak érdemes rá időt áldozniuk. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem ajánlanám senkinek, hogy itt kezdje az ismerkedést a Sötét vadászokkal. Gyanítom, aki most csöppen a különböző pantheonok istenei, vadászok és fegyvernökök, arkadián és katagaria alakváltók, daimonok és apolliták közé, kisebb sokként fogja megélni a rázúduló információ áradatot. A sok visszautalásról és átívelő szálról pedig már nem is beszéljünk. Illetve mégis, hiszen A hold sötét oldalánnak pontosan ez az erőssége. Csak úgy tobzódnak benne a széria szempontjából fontos és érdekes események, ráadásul ezt megtoldotta az írónő számos, később nagy jelentőséggel bíró apró információmorzsával.
Ismerve és értve az összefüggéseket én kimondottan élveztem a könyvet. Jó volt kicsit bepillantást nyerni a fegyvernökök szervezetének működésébe, Savitart viszontlátni pedig mindig hatalmas öröm. Vérzett a szívem a Cael helyzete miatt, nem különben a Nick és Ash között egyre jobban elmérgesedő viszonyt látva. Artemist még mindig szeretném egy tüskés péklapáttal kezelésbe venni, és továbbra sem épp szívem csücske az ármánykodó Stryker. Viszont ez utóbbi esetén azt azért el kell ismernem, hogy egyrész valahol érthetőek az indítékai, másrészt minden gonoszsága ellenére rendelkezik valami furcsán nyakatekert becsületkódexszel, ami tiszteletet ébreszt bennem.
„… ha egy lény csak a hold sötét oldalán maradhat életben, elég napvilágra rángatni, hogy elpusztítsd.”
A cselekmény mindvégig sodró lendületű és akciódús volt, a mindössze pár napot felölelő, Seattle-ben játszódó regényben. A szokásos, emberi lélekekkel táplálkozó daimonok irtásán túl most még egy plusz, az emberek világát érintő nyomozási szálat is kaptunk. Még jó, hogy az ármányoktól terhes történéseket néhol kimondottan mulatságos pillanatok tarkították. Ezek egy jókora részétért a hősnő, Susan, csípős humora volt a felelős. Bírtam a csajszit. Különösen tetszett, hogy bár minden előzmény nélkül sodródott bele egy számára addig elképzelhetetlen, őrült és veszélyes világba, nem elveszett és oltalomra szoruló nőként sikongatott, hanem ügyesen megállta a helyét, s ha a helyzet úgy hozta, még jól meg is mondta a magáét egy-két pasasnak.
„Én csak éjjel járok a szabadban, de soha nem vesz körül sötétség, amíg te mellettem vagy, napsugaram.”
Az egyetlen, amit negatívumként felhozhatok talán az, hogy a szerelmi szál kissé elnagyoltnak és felületesnek érződött még annak fényében is, hogy Ravyn és Susan a sors által egymásnak rendelt páros. Ám ezt leszámítva tökéletesen boldog voltam, hogy ismét Kenyont olvashatok, méghozzá magyar fordításban. Remélem, hamarosan érkezik majd a folytatás!

Kedvenc idézet:
„Van valami az éjszaka nyugalmában, ami gyógyír a léleknek.”

Zenék a könyvben:

Ugly Kid Joe - Everything About You ♪ ♫ ♬
The Black Eyed Peas - Don't Phunk With My Heart ♪ ♫ ♬
Mussorgsky - Night on Bald Mountain ♪ ♫ ♬
Nelly - Grillz ♪ ♫ ♬

Könyvinfók:


Sherrilyn Kenyon

beleolvasó
moly
goodreads
Kiadó: Athenaeum
Fordító: Goitein Veronika
ISBN: 9789632937564
400 oldal, kartonált

Műfaj: paranormális románc
Sorozat: Sötét vadászok 10.
Elbeszélés módja: E/3, múlt idejű

Ki? Ravyn Kontis (~400) & Susan Michaels (36)
Hol? Seattle
Mikor? 2006. június
Érzékiség? heves
Szerelmi háromszög? -
Lezárás? boldog
Önállóan olvasható? nem ajánlott
07.29. – Angelika blogja
07.30.Kristina blogja
07.31.Deszy könyvajánlója

Nyereményjáték:

Mostani mini turnénk játékában letesztelhetitek, mennyire ismeritek a Sötét Vadász sorozatot.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Mi a különbség a katagariak és az árkádiaik között?

a Rafflecopter giveaway

 
back to top