Sylvia Day - Entwined with You - Egymásba fonódva


Eva és Gideon nem menekülhet a múlt démonai elől – viselniük kell birtoklási vágyuk következményeit.
Megismertem Gideon Crosst, és abban a pillanatban éreztem, hogy van benne valami, amire szomjazom, aminek képtelen vagyok ellenállni. Veszélyt jelent, jól tudom, és hozzám hasonlóan az ő lelke is sérült. Ám ellenállhatatlanul vonz, s az élet nélküle elképzelhetetlen számomra.
Senki nem tudja, mi mindent kockáztatott értem. Ijesztő, hogy múltunk sötét árnyai elől nincs menekvés – felfalhatnak minket. Súlyos titkainktól nem szabadulhatunk, mégis megpróbáltunk dacolni a sorssal, és megadtuk magunkat leküzdhetetlen vágyunk elsöprő erejének.

Főszereplők: Gideon Cross & Eva Tramell
New York - jelenkor

Sorozat: Crossfire 3.
Műfaj: Erotikus
Kiadó: Ulpius
Megjelenés: 2013. június
ISBN: 9789632547145
444 oldal, puha kötés

Tekintve a manapság tapasztalható erotika áradatot némileg szkeptikusan kezdtem bele múlt évben a Crossfire sorozatba, ám annak ellenére hogy a történet maga csöppet karcsúnak bizonyult, az író olyan ügyesen tálalta, hogy szívesen olvastam, és a folytatást már minden kétség nélkül szereztem be. Ott pedig a legnagyobb örömömre a továbbra is elképesztően intenzív szexuális feszültség mellé még valamit adott a szerző: főhőse nem csupán hajtogatta, hogy mindent megtenne a szeretett nőért, hanem tett is. S én ettől teljesen lázba jöttem! Hiszen sérült lelkeket vagy épp mindent felperzselő testiséget számtalan más regényben is találunk, de Gideon tette olyan konfliktust ígért, amely miatt nagy várakozással néztem a harmadik felvonás elé, és izgatottan vártam az egyre csak tologatott megjelenést.
Legnagyobb sajnálatomra azt kell mondanom, a könyvnek nem sikerült beváltania a hozzá fűzött reményeimet. Akkor, amikor még a kiadás előtt kiderült, hogy az eredetileg tervezett trilógia helyett öt kötetes lesz a sorozat, még reménykedtem, hogy az írónő úgy csavar a dolgokon, hogy megérje az a plusz két kötet. Egy jó kis bonyodalomért szívesen lemondtam arról, hogy már itt eldolgozzunk minden szálat és eljussunk a magától értetődő happy endig. Ezzel szemben kaptunk egy olyan kis semmilyen átvezető regényt.
"– Teljesen diszfunkcionálisak vagyunk.
– Én inkább azt mondanám, hogy szelektíven deviánsak."
Hosszú fejezeteken keresztül fürdőzhetünk Gideon és Eva újbóli egymásra találásában és turbékolásában, ezerszer is olvashatjuk, mennyire szeretik egymást, s ez a párost szeretőknek tagadhatatlanul jó érzés a korábbi események után. Szóval, főszereplőink képtelenek egymás nélkül meglenni, vadul élvezik egymás közelségét és testét egyaránt, még az a bizonyos nagy kérdés is elhangzik, sőt, végre Gideon is megnyílik kicsit, és elárul néhány részletet arról, mi is történt vele gyermekkorában. De a lepedőszaggató szex és a szeretlek szó ezerszeri elismétlésétől én többet, átütőbbet vártam volna. Na jó, azért ha őszinte akarok lenni, egy szeretkezés kiemelkedett a szokványos szituációk tengeréből, és értékelendő újdonságnak tartottam. De egyébként hol marad a tényleges történés? Egy apró utalás itt, egy hangyalépés amott és ennyi. Én pedig óriási hiányérzettel zártam be a valljuk be, jött a semmiből lezárás után a könyvet, és csak néztem ki a fejemből, hogy ez most mi is volt.
Inkább éreztem egy hosszabbacska félkész epilógusnak, mint valós regénynek, mert az elképesztően felszaporodott mellékszálakat személy szerint én sehová nem vezető fölösleges laptölteléknek érzetem. Corrine szenvedésétől már agyfrászom van, a Cary körüli helyzettől egyenesen rosszullét kerülget, Brett újbóli feltűnését égre emelt tekintettel elrebegett miérttel kommentáltam, Megumi esetén már létének szükségességét is megkérdőjelezem, amit pedig Eva szülei műveltek... maradjunk annyiban, szánni valóknak tartom mindkettejüket. De a legbosszantóbbnak azt éreztem, hogy ezek a szálak is csak úgy lógtak a semmiben. Igyekszem azzal vigasztalódni, hogy ezek valamelyikének vagy akár mindegyikének a jövőben lesz nagyobb jelentősége, de igen nagy meggyőző erőre van szükségem, hogy legalább egy kicsit is higgyek a dologban. Azt hiszem, sokkal jobban hajlanék arra, hogy mindezeket elnézzem, ha az általam oly nagyon várt igazi konfliktust, a nyomozás alakulását, nem ilyen kurta furcsa hihetetlen módon kezelte volna a szerző. S nem elég, hogy az a vonal mellékvágányon rostokolt, itt érkezett egy újabb elhárítandó katasztrófa, ami természetesen ismét semmi pillanat alatt megoldódott. 
Úgyhogy igen, hiába olvastatja magát a könyv, én kissé csalódottan tettem le a kezemből. Nagyon remélem a negyedik rész, a Captivated by You, visszatereli a sorozatot a kezdeti, nekem jobban tetsző irány felé! Annál is inkább reménykedem egy lecsiszoltabb, kiforrottabb, jobb egyensúlyú regényben, mert a hírek szerint Gideon problémáira fog fókuszálni a kötet, s arra igen csak kíváncsi vagyok.