Debora Geary: A Hidden Witch - Láthatatlan boszorkány
Elorie-t mindig is boszorkányok vették körül. Kislány kora óta arról a napról álmodozott, amikor – testvéreihez, unokatestvéreihez hasonlóan – megkapja saját varázserejét, és ő is részese lehet a csodálatos misztériumnak. Ám ez a nap nem jött el, bár már 26 éves. Elorie átlagos életet él, egy kis fogadót vezet férjével, Aaronnal, és minden nap besegít az ifjú boszorkánytanoncok nevelésében. Szabadidejében különleges ékszereket készít. De hogy ő nem egy a boszorkányok közül, fájó pont az életében. Ám egy napon minden megváltozik, és felcsillan a remény, hogy Elorie talán mégis különleges. A lányt nagyanyja, Moira ráveszi, hogy vesse alá magát egy újabb bűbájnak, mely a boszorkányképességeket méri. Elorie eleinte vonakodik, mert emlékeiben ott élnek a korábbi próbálkozások fájdalmas végeredményei: nincs varázsereje, sem különleges képessége. Végül aláveti magát az újabb vizsgálatnak, de sajnos most sem túl biztató a végeredmény, mert bár a bűbáj varázserőt jelez, a boszorkányok közül ezt senki nem érzékeli. És miközben mindenki azon igyekszik, hogy megfejtse ezt az ellentmondást, döbbenetes dolog történik. Vajon mindez véletlen, vagy Elorie rejtett képességei kezdenek kibontakozni? |
„A varázserő nem mindig igazságos, és nem mindig könnyű.”
Deborah Geary modern kori boszikról szóló sorozatának második kötete ott veszi fel a történetmesélés fonalát, ahol az első rész végén letette. Nem ismétel, nem magyaráz, helyette újra nyakig merülhetünk a népes bűbájoló família csöppet sem szokványos mindennapjaiba. A regény középpontjában ezúttal a mágiát ismerő, de önmagát varázstalannak gondoló fiatal nő áll, a helyszínt pedig, bár rövid időre San Franciscóba is ellátogatunk, az ír gyökereket és ősibb hagyományokat követő új-skóciai Fisher's Cove adja.
„Túlontúl könnyű megfutamodni attól, amit legjobban kívánsz, elrejtőzni abban, ami kényelmes.”
A boldog házasságban élő huszonhat esztendős Elorie Shaw mindennapjait kitölti a felcseperedő boszik oktatása, és a gyönyörű tengeri üvegekből készült ékszerek készítése. Szeretet és megbecsülés veszi körös-körül, ám sokáig úgy tűnt, szívének legnagyobb vágya, hogy külső nézelődőből aktív részesévé váljon a boszorkány kommunának, mindörökké csak álom marad. Aztán egy napon a fejlesztés és tesztelés alatt álló varázserő feltérképező szoftver azt jelzi, hogy komoly mágiával bír. De hogyan lehetséges, hogy soha nem adta jelét még a varázstehetsége? Talán egy merőben új, még felfedezésre váró adottság lakozik benne?
„A varázslat olykor a már meglévőben gyökerezik, és gyarapítja szépségét. Máskor meg fölforgatja az egész kertet, és mindent elölről kell kezdeni.”
Miközben a család mindent megtesz, hogy végére járjon az ügynek, számos varázslatnak, mulatságos és megindító jelenetnek lehetünk tanúi. No és persze egy, az útját, igazi rendeltetését kereső boszorkány mellé szegődhetünk, hogy láthassuk, amint birtokba veszi és kitanulja az újfajta, technika alapú erejét.
„Minden boszorkányhagyomány középpontjában a szeretet áll.”
A Geary által lapokra álmodott, rokoni vagy épp baráti szálakból szőtt boszorkány család zajos, szertelen és elbűvölő. Szeretik, tisztelik egymást és élvezik az életet. Bármiről is legyen szó, ott teremnek lelkesen, és segítőkészen. Ezt elmondhatatlanul imádom ebben a sorozatban, még akkor is, ha olykor nehezemre esik követni, ki kinek a kije, és épp milyen adottsággal is rendelkezik. A másik, ami már anno megfogott, hogy végre olyan boszikról olvashatok, akik nem csupán az üstben rotyogó főzetekhez értenek, hanem a modern technológia vívmányait sem vetik meg. Más kérdés, hogy a nagyszabású varázslatok közbeni energia és mágia áramlatok elképzelésével még mindig picit hadilábon állok, nem úgy, mint az apróbb trükkök magam elé idézésével. Ó, a repkedő sütik, varázsütésre nyuszis mamusszá változó csizmák, és kalózzá alakuló tanárok nagyon is élénken megjelennek a képzeletemben, és roppant jókat tudok rajtuk kuncogni.
„Azzal kell élnünk, amit kapunk.”
A cselekmény ismét lassabb folyású volt, inkább a karakterekre helyezte a hangsúlyt a szerző. A párbeszédeket könnyednek és néhol roppant humorosnak találtam, s tetszett, hogy a sorokból gyakorta szinte sütött az összetartozás, családi kötelék és hagyományok tisztelete. Igazán kellemesen szórakoztam, még Elorie önfelfedező töprengéseit is élveztem. Az egyetlen, amit nehezményezek kissé, az, hogy a romantika mindössze elnagyoltan és csupán a háttérben jelent meg. Szerettem volna, ha több pillanatot láthatok Elorie és a férje között, és kimondottan bővebb kifejtést igényeltem volna Sophie és Mike kapcsolatának alakulásáról… igaz ezzel már az első részben is így voltam.
„… a varázslat olykor egyszerűen örömszerzésre való.”
Könnyed, családias légkörű, varázslatos kikapcsolódásra számíthatnak, akik kézbe veszik a Láthatatlan boszorkány című könyvet.
Könyvinfók:
| Műfaj: paranormális családregény Sorozat: Modern boszorkány 2. Elbeszélés módja: E/3, múlt idejű Ki? Eloire Shaw (26) Hol? Fisher's Cove (Kanada) Érzékiség? ártatlan Szerelmi háromszög? nincs Lezárás? boldog #Kulcsszavak: barátság, boszorkány, család, csínyek, gyerek, szeretet, tanulás, támogatás, varázslat, videó játék |
11.02. - Deszy könyvajánlója
11.04. - Zakkant olvas
11.06. - Dreamworld
11.08. - Angelika blogja
11.11. - Kristina blogja
Nyereményjáték:
A Láthatatlan boszorkányban nem csak rejtőzködő képességekről, hanem rejtett jelenetésekről is olvashattok - például egy virágcsokor sokkal többet mondhat, mint gondolnád, csak tudnod kell, melyik virág miről mesél, márpedig boszorkányaink a virágok nyelvének is szakértői. Hogy párat eltanuljunk tőlük minden állomáson megadjuk egy-egy virág jelentését, az értékelés szövegében pedig elrejtjük a virág nevének betűit. Nektek csak az a feladatotok, hogy találjátok ki melyek ezek.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A ... virágnyelven új kezdetről mesél.